Az aszexuális tetovált lány thrillerében több a csavar, mint amennyit bárki is várna. És mint amennyi kellene.
Bátran nevezhető kihagyhatatlannak A fékezhetetlen. El lehet menni megnézni minden csip-csup akciót is, de a mozik az ilyen filmekért épültek.
Jubileumához ért A kaptár-franchise és úgy tűnik, lesz még ebből 25. évforduló is. Talán előbb-utóbb összejön egy cross-over A feláldozhatókkal.
Jól megkavarták nekünk az elbeszélés idejét, szereplőit és viszonyrendszerét, de akár anélkül, hogy nagyon nekiállnánk kibogozni, a végeredmény teljesen korrekt lett.
Előrehozott karácsonyi ajándék, amely őszülő halántékú emberekből válthat ki gyermeki lelkesedést. Aki szidja, az egy grincs.
Olyan ez a remake, mintha egy jófajta közbeszerzési eljárást írtak volna ki rá, amit megnyert a sógor, aki nem csak rögtön benyomta a feleségét, de még a jogkörét is kibővítette.
Elmarad a meglepetés: Christopher Nolan Batman-trilógiájának záródarabja épp olyan brilliáns, mint amilyennek mindenki várta.
Le lehet cserélni főszereplőket, miért is ne, ki lehet írni karaktereket, naná. De toldozni-foltozni egy néhány évvel ezelőtti ötletet, majd rásütni, hogy újdonság…?
Igazi cross-over született, hiszen Csipkerózsikát perverz vén törpék fogják közre. Nem igazán emlékszem, unatkoztam-e valaha ennyire fehérneműs nők látványa alatt.
Ursula Meier filmje több szempontból is igénybe veszi a nézőt, ezzel együtt messze szerethetőbb, mint általában a "cannes-i kedvenc" címkével sújtott agóniamaratonok.
Annyian jöttek mostanában nagy hévvel és estek akkorát mint az ólajtó, hogy igaza lehet annak, aki szerint most egy ideig kizárólag Wes Andersonnak kellene filmet készítenie.
Idén másodszorra kapunk az arcunkba Hófehérke-feldolgozást, és bár a Tükröm, tükröm is csalódást okozott, Rupert Sandersnek azt is sikerült alulmúlnia. Néztem volna a plafont inkább.
Mondjunk egy jó okot, miért nem fektetnénk meg Eva Mendest, ha erre lehetőségünk adódna. Keira Knightley?
Meglehet, az dönti majd el, szeretjük-e a filmet, hogy John Cusacket tartjuk ripacsnak benne, vagy Edgar Allan Poe-t, akit ezek szerint igen hitelesen formál meg a színész.
1944-ben a hollywoodi újságírók szerettek volna közelebb férkőzni a sztárokhoz, ezért gondoltak egy merészet és alapítottak egy díjat számukra, mondván csak eljönnek átvenni azt.
Elég széles skálára tekint le a brit filmakadémia, még video-játékokat is díjaznak. Vilmos herceg ajánlásával.