Zöld mező, idilli rétek és a legfinomabb jutalomfalatok egész Keleten, amire egy nyáj ácsingózhat. A báránycsapat álmát három komoly pásztor vigyázza terebélyes subáikban. Ám egy este új csillag jelenik meg Betlehem fölött és a bárányok arra ébrednek, hogy a pásztoraik eltűntek. Vajon az ufók rabolták el a pásztoraikat, vagy igazat mondott az a kecske, és valóban ahhoz a híres újszülötthöz siettek el, aki állítólag, ha nagy lesz, megmenti majd a világot? Egy szempillantás alatt mozgásba lendül a birkanyáj. Ez nem csak egy szimpla éjszakai túra lesz. Ez egy igazi bátorságpróba. Gyors létszámellenőrzés. Első bárány, második bárány... ajj, legalább ezerig kéne tudniuk számolni, hogy megszámolják magukat. Útra kelnek, hogy meglátogassák a kisdedet. De talán mégsem olyan könnyű egy ilyen izgága birkanyájat felnőttek nélkül együtt tartani. Vajon mit lehet ajándékba vinni a kisdednek? És miért keresik őt olyan kétségbeesetten a farkasok? Egyáltalán hova tűnhettek el a pásztorok? A nyáj lelkesen keresi a kérdésekre a választ, amíg a sor végén kullogó Utolsó bárány mindig ugyanazt fújja: „Pont ilyen látogatókra vár az újszülött gyermek, mint mi vagyunk. A betegekre, a vakokra, a sántákra és a totál flúgosokra. Az efféle szerencsétlen lúzereket kézcsókkal fogja köszönteni.” Az Ulrich Hub karácsonyi meseregényéből készülő előadás rendhagyó perspektívából, sok zenével és még több humorral meséli el Jézus születésének igaz történetét. Az előadáshoz Mozgató foglalkozás készül.
...és az úr felvitte magához angyalaival a két legfontosabb dolgot a földről: a halott kisfecskét és a megrepedt ólomszívet. A boldog herceg örökre elhagyta talapzatát. Egy beteg kisgyermek meggyógyult, egy drámaíró megírta a drámáját, a gyufaárus kislányt nem verte el az apja. Olyan mintha karácsony lenne.
Mi kell a jó meséhez? Természetesen egy daliás főszereplő (Tamino). Meg egy hozzáillő, de mindenféle okok és akadályok miatt csak nagy üggyel-bajjal rátaláló szépséges szépség (Pamina). Meg egy minden lében két kanál, hencegő csodapók (Papageno).
Hiszel a varázslatban? Az igazi varázslatban? Hiszen sokféle varázslat létezik, de ezek közül csak kevés az igazán igazi! Ám ha időben megtanulod, melyik az igazi, akkor megtalálod a boldogságot, és ezt a boldogságot tovább is tudod adni, hogy ne csak veled, hanem körülötted is csodák történjenek. Mi e varázslat titka? Mi az igazi varázslat titka? A válasz egyszerűbb, mint gondolnád, csak figyelj jól és nyisd ki a szívedet. A varázslat ott lesz, igen, ott a szívedben! Hihetetlen, ugye? Ám mégsem az! A szívedben lakó tiszta varázslatot tanítja meg neked a Fővárosi Nagycirkusz új, karácsonyi műsora. S ahogy várjuk a karácsonyt, elkezd a porond fölött szállingózni a hó, hegedűszót hallasz és egy bot varázspálcává változik, hogy mindenből csodát varázsoljon, és te csak kapkodd a fejed, tapsolj és nevess! És jönnek egymás után a cirkuszi csodás alakok: karcsú és izmos artisták levegőben (Szlavkovszki Zsolt, Kocsaslijszki Panna, Györe Nóra, Stepanian Anna), földön és egymáson, a legjobb magyar gyorsöltöző házaspár (Richter Szebasztian és Eötvös Krisztina), egy ifjú mágus (Eötvös Christofer), Kenneth Huesca, a világsztár hasbeszélő, a Saabel-testvérek hófödte pusztákra elröpítő kutyás attrakciója, és két kínai csoport, a Jining Girls és a KungFu Boys Európában még nem látott elképesztő produkciói! Epikus nagyjelenetek és rengeteg humor! Szépség és varázslat! A Vincze Tünde rendezte Magic Around Christmas – Karácsonyi Csodashow című műsorunkban nincs lehetetlen! Nincs olyan, ami ne valósulna meg! Ahogy a legnagyobb német költő, Johann Wolfgang von Goethe is írta kétszáz éve: „Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz... fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.” Mi pedig hiszünk neki, hiszünk a a cirkuszművészet bátorságában és merészségében, hiszünk a szívünk varázslatában és a szeretet erejében! És hiszünk abban is, hogy a karácsony megint fehér lesz: hogy a sűrű hóesésben varázspálcánkkal a friss hóba majd együtt írjuk bele a világot megváltoztató varázsszavakat! Mert a Fővárosi Nagycirkusz az a hely, ahol a csodák valósággá válnak!
Mesebalett két felvonásban. Csajkovszkij Diótörője évtizedek óta a karácsonyi készülődés elengedhetetlen része szerte a világban és a budapesti Operaházban is. A korábbi, hosszú éveken át repertoáron levő, mára szinte muzeális változat emlékének adózva, 2015 karácsonyára egy újragondolt, a klasszikus balett hagyományait követő, de a 21. század táncművészeti és látványvilágbeli elvárásainak megfelelő, új kiállítású darab született. A klasszikus zenei anyagra egy igazi Diótörő-specialista, a nemzetközi hírnévnek örvendő Wayne Eagling és a társulatot igazgató Solymosi Tamás koreografált új mesebalettet. A Magyar Nemzeti Balett életében először készített ilyen világszerte elismert művész a társulat tagjaira szabott, a helyi jellegzetességeket is figyelembe vevő koreográfiát, amellyel a karácsonyi varázslat még látványosabb, még táncosabb változatban kerül a közönség elé. Betanító balettmester: Wayne EaglingPróbavezető balettmesterek: Aradi Mária, Balaban Cristina, Kohári István, Mirzoyan Albert, Pongor Ildikó, Solymosi Tamás, Szirb György, Tanykpayeva AliyaA Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeit betanította: Chernakova Olga, Kirejko Dmitrij Taraszovics, Kovács Dénes, Radina Dace, Yakushkina NataliiaA gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Oláh Gusztáv nyomán a díszlettervező: Vavrinecz Beáta
Hajdan szép lányok voltak, az idő azonban eljárt a két Szkalla lány felett. Giza Münchenben él fiával, magányosan, tolószékben. Orbánné Budapesten énektanár. A nővérek nap mint nap felhívják egymást, és mindennap felelevenítik ifjúságukat.
Egy télvégi estén kis társaság gyűlik össze a budai White Box nevű étteremben. Csupa fiatal, sikeres vagy kevésbé sikeres ember: barátok és ellenfelek, szeretők és megcsalt feleségek, törzsvendégek és váratlan látogatók. Egy feltörekvő ügyvédnő, egy megfáradt baleseti sebész, egy másodrangú operaénekesnő, egy meg nem értett díszlettervező, egy sikeres vállalkozó, egy családanya és egy magányos színikritikus. Míg lent a városban zajlik az élet, autókat borogatnak és kukákat gyújtanak fel, addig a budai étteremben látszólag béke és egyetértés honol. Nem történik semmi említésre méltó: legfeljebb valaki megcsal valakit, valaki hazudik a barátjának, valakiről kiderül, hogy gyereket vár és valaki örökre szakít valakivel. A szarvasgomba, a kaviáros fügesaláta, a marinált lazac és a bélszín-carpaccio mellé legfeljebb csak egy kis borfolt kerül a damasztabroszra.Térey János, költő a Nibelung-lakópark és a Kazamaták után ismét drámát írt, de ezúttal vértelen, békés színművet, frivol és szatirikus korrajzot, keserű hangulatjelentést a kétezres évek közepének Budapestjéről.Részlet a műből:A bárpult mellett a fiúk, a fiúcskákTudják, persze: Budán lakni világnézet,Buda közelebb van az éghez, mint szomszédai.Mennyei perspektíva: a bércrőlMindig lefelé pillantunk,S ők, odaátról: fölfelé néznek, miránk.Persze, szeretjük a síkot,A sík nélkül semmi vagyunk.Alászállunk portyázni, akárÜzletelünk is az ottaniakkal.Szeretjük a síkot, legalábbisMódjával, távlatból: hűs panoráma!Kipihenten fülelünk:Ide nem hallatszik föl a lárma.
Stockmann doktor felfedezi, hogy a városát felvirágoztató gyógyforrások vize mérgezett. A lakosság, élén a polgármesterrel, aki mellesleg Stockmann bátyja, nem akar szembesülni az igazsággal. Lassan az egész város a pénz hatalmával és a hivatali korrupcióval is küzdő doktor ellen fordul.
A Kvartett panel-házaspárjának rutinos mindennapjait különös esemény zavarja meg: egy Amerikából érkező idegen kopogtat be hozzájuk, s azt hajtogatja, hogy a családfő, az Öreg mentette meg az életét '56-ban, hisz ő figyelmeztette a forradalom után sejthető számonkérésekre.