A Gengszter nagyi főhősei egy unalmasnak látszó, a családja által elhanyagolt öregasszony és 11 éves unokája, az önbizalomhiánnyal küszködő Ben története.
A 14 éves Fülöp új a városban és a suliban. Tanulás közben közelebb kerül évfolyamtársához a szintén 14 éves Julihoz, és mindketten új érzésekkel kerülnek szembe. Ám a köztük bimbódzó ELSŐ SZERELEM mindent átható érzését lassan elsöpri a külvilág. Fülöp kénytelen megfelelni a haveroknak. Merthogy… mások már rég túl estek „azon”! Igen, pontosan azon! A SZEX állandó téma a fiúk között az öltözőben. Ráadásul Fülöp apja is folyton és megállíthatatlanul kérdezősködik. Hőseink az érzelmek örvényében keresik önmagukat, azt a megfelelő pillanatot, amikor az ég a szokásosnál is kékebb. Hogyan kommunikáljunk szorongás és megfelelési kényszer nélkül az érzelmeinkről, a vágyainkról, szerelemről, szexről, és hogyan beszéljünk a tinédzserekkel azokról a kérdésekről, amiket feltenni sem merünk. A darabot színházunk több sikeres ifjúsági előadásának – Csöngő, Minden dolgok könyve, A méhek istene – rendezője, Kiss Márton állítja színpadra. A magyar szöveget Sophia Matteikat nyersfordítása alapján Kiss Márton írta. Írta: Eva Rottman
Ávinu Trió együttes, "A túlélés dallamai" - autentikus zsidó liturgikus dalok - A Kazán István Kamaraszínház vendégjátéka. A Holokauszt 80 Emlékév alkalmából látható a Kazán István Kamaraszínház „Auschwitzi Napló” című holokauszt monodráma és az Ávinu Trió - „A túlélés dallamai” autentikus zsidó liturgikus dallamokat játszó együttes közös emlékműsora november 18-án 18 órától a Kaszás Attila teremben. 18:00 Tadeusz Borowski: Auschwitzi Naplómonodráma egy részben Az „Auschwitzi Napló” egyedülálló holokauszt monodráma, ironikus narratívában mutatja be a rémségeket, az iparilag létrehozott emberirtási gépezetet, azokat a szörnyűségeket, amelyet mementóként kötelességünk fenntartani, s a fiatal generációkkal megismertetni. Ezért tartjuk fontosnak a fiatalok reális tájékoztatását, nevelését az elmúlt évszázad világ égéséről. Prológus: “Azt mondták rólam, én csak egy holokauszt író vagyok. Csak Auschwitzról tudok naplókat írni. Pedig az életről írtam, arról az életről, ami nekem és nemzedékemnek jutott. Ebben a világban nem volt helye a másként gondolkodóknak, a cigányoknak, a jobboldaliaknak, a baloldaliaknak, a betegeknek, a nőknek és gyerekeknek vagy is a gyengéknek, no és persze a zsidóknak. Fiatal voltam, mint oly sokan, kerestem a tudást, az emberséget, a szerelmet, de mindent elvettek tőlem, előbb a nácik, majd a kommunisták. Most már magam sem nem tudom, hogy Platónnak igaza volt e! Nem tudom, hogy van e olyan hely a földön, ahol a hozzám hasonlók élhetnek, de ha létezik, akkor biztosan nem e világon van. Most hogy utam végéhez érkeztem, nem hagyok magam után semmi, csak egy Auschwitzi naplót. De ez a napló mindent elmond arról a világról, amelyben élnem kellett, s amelyről az utánam jövők remélem, csak olvasni fognak”! Közreműködik: Kovács Molnár József Grafika: Pásztor Attila és Kárer LászlóVideó-vágás: Kárer LászlóDíszlet: Merenics ZsófiaMűvészeti menedzser: Rosenfeld Dániel ImreDramaturg-rendező: Kriszt László SZÜNET 19:00 Ávinu Trió együttes "A túlélés dallamai" - autentikus zsidó liturgikus dalok Közreműködnek:Rosenfeld Dániel Imre kántorművészAsztalos Rita zongoraművészHorváth József hegedűművészSchum József klarinétművész Ávinu Trió együttes: A 2008-ban alakult Ávinu Trió Magyarországon egyedülálló módon ötvözi a komoly és könnyűzenét a hagyományos zsidó liturgikus dallamokat, imarészleteket, népdalokat és modern izraeli zenét. Az együttesben a férfi (kántor) énekhangot 2-3 klasszikus hangszer: a harmonika, a hegedű és a zongora kíséri, de olykor kiegészül vagy felcserélődik klarinéttal, csellóval, hárfával, cimbalommal és más érdekes hangszerekkel. Megismerkedhetünk továbbá az ősi zsidó hangszerrel, a Sófárral és annak több ezeréves történelmével. Az énekszámok többsége héber és magyar nyelven csendül fel, de ugyanakkor angol, illetve a már szinte feledésbe merült ladino és jiddis nyelven is hallható. Elsődleges céljai közé sorolható mind a magyar, mind pedig a zsidó kultúrát és azon belül az ehhez kapcsolódó komplex zenei sokszínűséget népszerűsíteni hazánkban a Kárpát-medencében, külföldön egyaránt. Fontos szerepet kap a Holokauszt Soá előtti és az azt követő kántorművészet sokszínű, széleskörű megismertetése, és a kántorművészek emlékének ápolása egyaránt. Továbbá cél, a különleges zenei vonulat segítségével erősíteni a zsidó – keresztény kulturális értékeket, mellyel közelebb hozhatjuk és jobban megismerhetjük egymás kultúráját tanító és oktató jelleggel.
Keressük azt a magyar katolikus családot, amelyik példamutatásával, hitének és magyarságának bátor felvállalásával kiérdemli A Magyar Katolikus Család nevet. A pályázatot megnyerő család részt vehet a 2016-os Csíksomlyói búcsún, melynek anyagi feltételeit a püspökség biztosítja.Bence atya azt tervezi, hogy Imrét, Rebekát és gyermekeiket, Borókát, Palit és Katikát nevezi.Családi drámánkban öt fiatal keresi hitelességét és önazonosságát. Az előadás fókuszát az alkotja, hogy mit lehet kezdeni napjainkban a konzervatív, keresztény családban felnőve kapott értékekkel, hogyan értelmeződhetnek ezek a 21. században, hogy összeegyeztethető-e Csíksomlyó kollektív legendája az egyéni szabadsággal. Történelmi kontextusként a 2015-ös év és a bevándorlási válság szolgál. Játsszák: Balogh Márton,Erdős Bence,Forgó Rebeka,Keserű Imre,Kovács Boróka,Nyáry Pál,Papp Katalin,Pignitzky-Nèmeth Viktória,Tarczali Dorina
és egyszer csak elkezdjük érezni hogy meg tudnánk halni érteütni magunkat kékremár mindene tetszik a bűnei a szaga a zsír a testén a pont a seggénalig várjuk hogy lássukhogy tátsuk amink van soroljamhogy beszéljen hozzánk hogy hazudjon nekünk tetszeni szeretnénk neki már csak ezért szépnek lenniféregként kelnimert éjjel álmainkban belénk mar reggel izzadva ébredünk és felsikoltunk hogy nincs ott a foga íve a nyakunkoncsak egy hajszál a torkunkon és amikor már azt érezzük nincs tovább nem lehet továbbamikor már meghaltál értepersze ő nem kérteIstenem de csodálatosakkor de csak akkoramikor már szerelemakkor kezd folyni a vér is a bokádraezt megszoptad
A Bányavidék trilógia 3. része. A helyszín: székely falu, valahol egy bányavidéken. Most a korábbi részekben sokat emlegetett plébános és az ő különös szeretője körül forog a történet.
Gábor ZsaZsáról (eredeti nevén Gábor Sári) szinte mindenki tud mindent. Tudjuk, hogy kilenc férje volt, hogy szép volt és gazdag, hogy imádta a lovakat és a gyémántokat. És tudjuk, hogy közel száz évig élt.De tudjuk-e, ki volt ő valójában?Mi a titka a sikerének és halálán túl is tartó népszerűségének? Színésznő volt? Díva volt? Celeb volt? Boldog volt?A Spinoza Színház előadásban ZsaZsa önmaga keresi a választ, őszinte szembenézéssel, sajátságos humorával és utánozhatatlan stílusával. Fény-hang design: Vízhányó Kálmán
"Mert van a Stradivari és egy átlagos hegedű, A Stradivari Stradivari a másik meg középszerű! És én hazudhatnék neked tovább, de nem teszem! Te nem középszerű vagy, hanem tehetségtelen. Sokféleképpen próbáltalak instruálni téged, Mondtam csúnyát, néha szépet, Ha úgy tetszik elhintettem a magot, És vártam, hogy a tehetség majdcsak kinő.... És ebben tényleg én is hibás vagyok, Mert neked minden színpadon töltött perced elpocsékolt idő."
Molnár Ferenc egyik leghíresebb, de biztosan legsikeresebb darabja érkezik ősszel a Centrál Színház nagyszínpadára Puskás Tamás rendezésében, a Játék a kastélyban Alföldi Róbert, László Zsolt, Balla Eszter, Puskás Samu és Schmied Zoltán főszereplésével. Mit tehet egy színműíró, ha fiatal zeneszerző barátjával együtt in flagranti kapja annak menyasszonyát? A bizonyossal kell szembeszállnia, a fikcióhoz kell alakítania a valóságot. Komoly kihívás ez Turai úrnak, a híres drámaírónak is, aki bravúros megoldással és sziporkázó humorral menti meg a fiatalok jegyességét. ANNIE Én beveszem az egész veronált, ami nálam van.TURAI Az kevés.ANNIE Tíz gramm veronál? TURAI Nem a veronál kevés. Az ön halála kevés a megoldáshoz „Molnár Ferenc színházi pályája csúcsán, 48 évesen, már világhírű szerzőként írta ezt a darabot, mely vallomás a színház hatalmáról. Banálisnak tűnhet ez az édes játék, azonban túlzás nélkül állítom, hogy a darab finoman csiszolt gyémánt. Arról mesél, hogy a színház ugyan nem tudja megváltoztatni az életünket de képes elhitetni velünk egy szebb valóságot." (Puskás Tamás) Zene: Budapest Bár
Nézni és látni vajon ugyanazt jelenti? Láthat-e az, akinek nincs szeme, lehet-e vak, akinek van? Hogyan ragadhatjuk meg a látszat mögött rejtőző valódit, lényegeset? Fontos kérdései voltak ezek Jacques Lusseyran vak írónak a XX. században, és fontos kérdései a Baltazár Színház és az Artus együttműködéséből létrejött előadásának is, amelyet a francia író élete és két regénye inspirált. Az IDEJE VAN A FÉNYNEK c. előadást a két társulat vezetője, Elek Dóra és Goda Gábor közösen rendezte. A produkció valós történet alapján készült, a főszerepet Klabacsek Dániel, vak színész játssza. Író: JACQUES LUSSEYRAN Smink, haj: Nagy Réka
A L’art pour l’art Légitársaság első, nagysikerű műsora után máris itt van a másodiknagysikerű műsor, amelynek címe önmagáért beszél. Hiszen az a szerencsétlen páva ténylegfölszáradt, bár erre még mi magunk sem voltunk fölkészülve, hát még a Kedves Közönség!Valószínűleg az történt, hogy egy darabig ott állt az állat és csendben párolgott, aztán sutty,fölszáradt…Mondhatnák erre, hogy jó, de hogy jön ide a pingvin? Az igazság az, hogy egyelőre sehogy, demindig a remény hal meg utoljára.Rajtuk kívül föltűnik még az előadásban a frissen elvált Margit – mármint nem a Margit voltfriss, amikor elvált, mivel ebben a kontextusban a „frissen” szó, egy, az időben közelebb lévőeseményt jelez – feltűnik Margit új hódolója, Hortobágyi Húsos Pali, a hentes, és egy újgyerekszereplő, a hentes lánya, Kamuka, aki Besenyő Zigótával aggódik a testvéri szeretetbeneltöltendő, közös jövőjükön.A hentest Angéla alakítja, ami álomszerep a számára, hiszen ez volt a szerepálma… egy köpcöskis hentes…Az újabbnál-újabb jelenetekben előkerülnek a Légitársaság által fémjelzett legendásfiguraóriások is, csak a pingvin nem. Meg a páva, ami fölszáradt.Jó szórakozást!Ui.: Lesz pingvin is!Ui.2: Nem!Ui.3: De!
A készülő példány Jánossy Lajos Örök hely és mindenhol idő című, 2023-ban megjelent regényének színpadi változata, amelyet az író az előadás rendezőjével, Máté Gáborral szoros együttműködésben készít. A különös hangvételű darabban, amelyben narráció és hagyományos jelenetek sora váltja egymást, az óvodáskorától a főiskolás koráig követhetjük a főhős, Pálfy Andris életét – és a Kádár-rendszer utolsó húsz évét. Szülők, rokonok, barátok, szerelmek, példaképek portréi alkotják a tablót, amelyből kirajzolódik a rendszerváltást megelőző évek, évtizedek hangulata és a benne élők közérzete. Jellegzetes helyek és jellegzetes életutak; túlélési és boldogulási stratégiák, a szabadságkeresés és a megalkuvás különféle módozatai. A darabban megjelenő szereplők a kor tipikus alakjai, a mindennapok szocializmusának ismerős figurái. Andris és szülei egy értelmiségi, polgári család tagjai, az orvos szülők ’89 után aztán nem azon az úton mennek tovább, amit a családi helyzetük látszólag kijelöl a számukra. Andris keresi a saját útját, menekül, lázad a rendszerben kijelölt helye ellen, miközben a családja elvárásainak is próbál megfelelni, és valójában nem tart semerre sem; története a felnőtté válásának története, amely félbemarad a rendszerváltás évében. Jánossy Lajos szövege lélekbe maróan idéz meg egy korszakot, a Kádár-kor szocializmusát és annak szűk levegőjét.
Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt. A primer kérdésfelvetésen túllépve, hogy az orvos vagy a páciens van-e nagyobb bajban, a modernizmus és a barbarizmus egyetemes emberi kérdéseit járja körül az előadás.Peter Shaffer világhírű drámájának ősbemutatója 1973-ban Londonban volt. Magyarországi bemutatóját pedig 1980-ban tartották. A József Attila Színház történetében most először kerül színre.A különleges történethez párosuló izgalmas színpadi vízió színházunk fennállásának történetében is meghatározó előadást ígér. Lovak: Kékesi Diána, Veres Dóra, Vianello Julia, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Jakab Roland Zenész (dob): Irmalós Gábor
A Hangjegy Színház előadása. Egyetlen apró nyelvbotlás tönkreteheti még a lehető legaprólékosabban megtervezett hétvégét is. A szép tervek kártyavárként omlanak össze, hogy végül félreértések és szörnyű bonyodalmak lavinájává változzanak. Jóból is megárt a sok, és ha mindenki egyszerre kapná meg, amire vágyik, senki se lenne igazán boldog. Jobb ha még azelőtt belátjuk, mielőtt a korsó elindul a kútra: nem érdemes járt utat járatlanért.
Felolvasószínház – az NP Produkció előadása. Egy budapesti színház a Két nővér című orosz kortárs dráma magyarországi ősbemutatójára készül. Az egyik nővért egy köztudottan balliberális, a másik nővért pedig egy köztudottan jobboldali konzervatív színésznő fogja játszani. Mindketten profik, így ez nem okoz gondot, jó hangulatban kezdőnek el a próbák. Ám egyszer csak történik valami, aminek hatására a magánéleti problémák és az ideológiai különbségek a felszínre kerülnek, és elszabadul a káosz…
Vannak történetek, amiket mindenképpen el kell mondani. Vannak történetek, amikről lehetetlen beszélni. Ezek néha ugyanazok a történetek. Most egy nő beszél a névtelenek közül, életről, halálról, szerelemről. A férfiak beszédes némaságáról. Egy felívelő és egy lefelé csúszó életpályáról. A gyerekek kiszolgáltatottságáról. Arról a gyilkos labirintusról, amit közösen építettünk, pár ezer évig, fiúk és lányok. Dennis Kelly jellemző írói eszköze a késleltetés, a feszültség fokozása, a kiszámíthatatlan fordulatokra építő hatáskeltés - aki egy Kelly-darab cselekményét előre elmeséli, az egyéb aljasságokra is képes. A Lányok, fiúk egyetlen ária, bravúros hangnemváltásokkal, egy stand-up tragedy: hiszik-e vagy sem, időnként nagyokat fognak nevetni és a sírás sincs kizárva. Ezért járunk színházba, nem?Dennis Kelly-vel az Árvák után már másodszor találkozik a csapat. A Girls&Boys című darabot 2018-ban mutatták be Londonban, majd bejárta az egész világot. A díjnyertes angol drámaíró erős, háromdimenziós női karakterre írt történetét most az ország egyik legismertebb és legsokoldalúbb színésznője, Lovas Rozi előadásában láthatják a magyar nézők.
A Látókép Ensemble előadása. Az Egy százalék indián a nagy sikereket elért Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap című előadásokfolytatása. Az egymással csak a formanyelv és témameghatározás szintjén rokonítható sorozat következő darabja újabb továbblépés a jelenkori középosztály aktuális problémáit feldolgozó univerzumban. A történetek nem kapcsolódnak szorosan össze, de a karakterek és a témák szintjén nagyon sok áthallás van, tulajdonképpen az előadások egymásra mutatnak, egymást egészítik ki. A történetek főhősei középkorú párok, akik a lehető leghétköznapibb, de az adott életszakaszban mégis megoldhatatlannak tűnő problémákkal küzdenek. Ez a tehetetlenség ingerültséget, kétségbeesést szül, és a színdarabok során rendszerint párkapcsolati válságot idéz elő.Az Ernelláék Farkasénkál esetében a gyerekneveléssel kapcsolatos viták, a Kálmán-napban az intimitás, a szexualitás hiányából fakadó feszültségek és az ezzel kapcsolatos morális kérdések okozzák a párkapcsolati válságot. Az Egy százalék indián az identitás, az örökölt magatartási modellek, hímsovinizmus, feminizmus és a modern kori nemi szerepek kérdéskörére fókuszál.“Tudod, milyen kurva nehéz egyáltalán felismerni, hogy ez nem természetes. Mire felismered, mireösszerakod, eltelik tíz év. És akkor még csak ezután jön, hogy lebontsd magadban a beidegződéseket és kitalálj a helyükre valami mást. És nincs senki, aki megmutassa. Tudod milyen kibaszott nehéz? Nincs modell! Magadnak kell megtalálnod valamit! Mire helyrebillensz, kész. Eltelt az élet. És már nem lehet semmit helyrehozni... Elbasztál egy csomó mindent. Egy tyúklépést lehet tenni, erre elég az egész.”Valóságos és finomra rajzolt karakterekből indulunk ki, amelyek valóságos helyzeteket generálnak maguk körül, és a finomrajzolatú helyzetek organikus egymásba kapcsolódásából lesz a történet. Jellemző módon megpróbáljuk kizárni az extrém fordulatokat, és szándékosan a hétköznapi mikro szituációkat keressük, mert meggyőződésünk, hogy ezekben a helyzetekben kiaknázhatatlan tartalmi gazdagság és dialektika van, egyetemes jelentésrétegek.
Házassági válság?Pszichológushoz megy a feleség?A feleség titkos útra tért?Mire készül Péter?A férj különös megoldást talál felesége visszacsábítására.Mindez valóság vagy álom? Író: Kisari SzabolcsAnimáció-és háttérkészítő: Kladiva András Díszletállítás: Markos ZalánJelmez: Korpics MónikaPR és marketing: Beretvás AnnaSúgó: Lenárt AnnaÖltöztető: Rozgonyi Dóra
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te - és ketten együtt.