Kesztyűs játék négy kézre Vackor, a piszén pisze kölyökmackó kalandos története az iskolában kezdődik, ahol nem érzi jól magát. Az osztálytársai csak ritkán barátkoznak vele és szegény gyakran ügyetlenkedik az órákon. Egy nap, mikor egyedül ücsörög a teremben, míg társai az udvaron fogócskáznak kiszagolja, hogy a padtársa nagymamája vajas-mézes kiflit csomagolt az unokájának tízóraira. Vackor sajnos nem bír ellenállni a kísértésnek és fölfalja az uzsonnás dobozból az összes finomságot. A finom falatok után igazi dőzsölésbe kezd: mind egy szálig megeszi a társainak csomagolt szendvicseket, gyümölcsöket. Mikor észbe kap már késő. Hogy hogyan oldódik meg a kis mackó élete, milyen izgalmas kalandokba keveredik útja során, megtudhatjátok, ha megnézitek az Aranyszamár Színház előadását. Kormos István verses meséi nyomán írta: Szántó ViktóriaTervező kivitelező: Nagy Kovács Géza, Szíjártó Éva
"Matricás Laci, a híres rabló nagy nehezen kibújik az ágyból, és útnak indul. Miközben oson, lopakodik, csodálatos zenét hall... Vajon honnan jön a muzsika, és hogyan tudná megszerezni magának?” A Pagony Kiadó a legkiválóbb magyar gyerekkönyvírókat kérte fel egy olyan sorozat megalkotásához, amely a 6-10 éves, olvasni tanuló korosztály számára is izgalmas, élvezetes, könnyen olvasható szövegeket tartalmaz. Így született meg a Most én olvasok!-sorozat, melyben megismerhettük Matricás Lacit és Sárikát is.Az alkotó csapatunk közös célja az volt, hogy játékosan, könnyedén, egyszerűen meséljünk el egy történetet a gyerekeknek, hogy a Vadadi Adrienn által megalkotott és sziporkázóan megírt karaktereket magunkra húzzuk, „minden lében kanál” kislánnyá válhassunk, és felidézzük a gyermeki kíváncsiságot, őszinteséget, amivel a világot érdemes nézni. Hogy híres Rablóvá váljunk, aki a világ érdekességeit, kincseit, látszólag értéktelen dolgait magának akarja, miközben a matricáival nyomot hagy a világban. Hiszen a szíve mélyén ez a morcos, mogorva alak is talán arra vágyik, hogy a nyomára akadjanak. Sztár fellépő?A könyv Rendőrbá’-ját egy fantasztikus muppet formájában láthatják a nézők, melyet Horváth Márk bábtervező alkotott meg számunkra.Igyekszünk olyan könnyedén és fantáziadúsan játszani, akár a gyermekek, Matricás Laci is lakhat egy harminc centis játék lakóautóban – miért ne –, és ha mind elhisszük, hogy a papagáj ott hintázik a kalitkában, akkor még fütyülni-kiabálni is hallhatjuk! Egyszerű, a gyerekek számára is ismerős tárgyakkal alkottuk meg az előadás terét és világát ésegy bárhol felállítható díszletet valósítottunk meg.Fontosnak tarjuk, hogy kisgyermekkorban olyan észrevétlenül szokják meg a gyerekek a színházat, hogy életük természetes részévé válhasson. A gyerekek nappali világítás mellett, párnákon, babzsákokban ülve, vagy egy ismerős környezetben – ami lehet akár a saját osztálytermük is – tapasztalhatják meg, hogy milyen csodálatos dolog közösségben élvezni az előadást.A Matricás Laci-történetek közül pedig azért a Nagy zenebonára esett a választásunk mert a hangszerek, ritmusok, dallamok talán még több lehetőséget adnak arra, hogy kapcsolódhassunk a gyermekközönségünkkel, és reményeink szerint minden előadás végén a gyerekek részvételével, bekapcsolódásával egy nagy zenekarrá válhassunk. 10.15 kapunyitás10.30: meseelőadás11.05-12.00: kézműveskedés az előadás témájában, színező/olvasó kuckó, Pagony könyvvásár (csak készpénzes fizetés lehetséges) Az előadás után a Kávézóban gyerek - és pénztárcabarát ebéddel várnak!
Van, aki nem ismeri Süsü, Mirr-Murr vagy Gombóc Artúr nevét? Aligha! De ha mégis akad, aki még nem találkozott velük, hát most itt az alkalom! A Csukás István legendás vagy épp kevésbé ismert meséiből készült különleges előadás remek szórakozás az egész családnak. A legkisebbek először csodálkozhatnak rá a színház varázsára, az idősebbek; szülők, nagyszülők pedig kedves régi emlékeiket eleveníthetik fel a szeretnivaló figurák és a csavaros, szellemes történetek segítségével. Két fiatal művész, számtalan halhatatlan mese és a mindig jókor érkező Süsü biztosítják a kellemes családi kikapcsolódást! Szigorúan csak azoknak, akik hisznek a csodákban!
A mese Rómeó és Júlia történetét dolgozza fel gyerekek számára, a szereplők egerek. A fehér és a szürke egerek között feloldhatatlan ellentét van, ám a fiatal szerelmesek dacolnak a családi viszályokkal, mert tudják: minden egér szereti a sajtot, attól függetlenül hogy fehér, vagy szürke a színe. Egerek: Háda Boglárka, Szarvas Balázs
Mi köze egymáshoz Nyúlnak, Medvének, Farkasnak? Micsoda kérdés! Ezt már tudjuk a mesékből. Jó, de mi köze hármuknak a Gravitációhoz, a Lavinához és a Nyúlbogyóhoz? Na, ez már korántsem olyan nyilvánvaló…Julian Gough cseppet sem szokványos mesekönyve szakít a hagyományokkal, és humorral ötvözi a klasszikus mesék jellegzetes báját, valamint a Micimackóból már ismerős bonyolult, vicces, érdekes karaktereket a David Attenborough-természetfilmekben megjelenő egészen-másképp-érdekes létező valósággal.Hiszen a valóságban a farkasok meg akarják enni a nyulakat. A nyulaknak pedig van jó pár roppant megdöbbentő szokásuk… Író: Julian Gough Zenész: Kaboldy András
Az ókor egyik legnagyobb hőse, Thészeusz, tizenhat évesen elindul Athénba, hogy megismerje édesapját, a királyt. Útja során hírhedt rablókkal, marcona tolvajokkal, alvilági állatokkal küzd meg.
Egyfelvonásos operák magyar nyelven, magyar és angol felirattal. Mennyire engedjünk be valakit az elménkbe, a lelkünkbe, a múltunkba? És mi történik, ha valaki annak ellenére hatol a tudatunkba, hogy mi beengedtük volna? Bartók Béla és Balázs Béla világhírű operája férfi és nő kapcsolatának különböző rétegeibe, állomásaiba enged betekinteni, a Vajda János-mű pedig a híres Mann-regény nyomán az elvakult szélsőségesség és a tömeghipnózis hatásait mutatja be. Két zseniális XX. századi magyar egyfelvonásos egy estén az emberi lélek, psziché mélységeiről, működéséről, befolyásolhatóságáról.Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára Bartók egyetlen operájában hét szimbolikus ajtón keresztül az emberi lélek titkaiba nyerünk betekintést: az enigmatikus mű két ember kapcsolatának fejlődését, az egymásra ismerés és az eltávolodás állomásait járja végig példázatszerűen, sokjelentésű szimbólumok fénytörésében, mindvégig azt sugallva, hogy nem Egy férfi és Egy nő drámája pereg le szemünk előtt, hanem A férfié és A nőé. „Minél mélyebbre jutnak a saját démonaik megismerésében, annál jobban elbizonytalanodnak. Kíváncsiságuk mégis nagyobb félelmeiknél. Démonjainkkal való szembenézés – bármilyen fájdalmas is legyen – elvezet önmagunk megismeréséhez” – nyilatkozta Galambos Péter rendező a 2013-as bemutató idején. Szövegíró: Balázs BélaAngol nyelvű feliratok: Zollman PéterRendező: Galambos PéterDíszlettervező: Galambos PéterJelmeztervező: Kárpáti EnikőKoreográfus: Solti CsabaKarmester: Kovács JánosJudit: Gál Erika, Mester ViktóriaKékszakállú: Palerdi András, Bretz Gábor Vajda János: Mario és a varázsló „Azt teszed, amit akarsz. Vagy előfordult már, hogy nem tetted meg, amit akartál? Vagy éppen amit nem akartál, azt tetted?”A Torre di Venerére való emlékezésnek kellemetlen a levegője. Egy olasz nyaralóváros közönsége akarata ellenére egy különös bűvész hatása alá kerül – egy embert kivéve. „A tolerancia bűn, ha a gonosz megtűrését jelenti.” – mondta Thomas Mann, akinek nagyhatású elbeszélése alapján íródott Vajda János azonos című operája, amely a modern magyar operatörténet egyik legsikeresebb és leghatásosabb darabja. Galambos Péter rendezésében láthatják a művet az Operaházban. Thomas Mann kisregénye nyomán a szövegkönyvet írta: Bókkon GáborRendező: Galambos PéterDíszlettervező: Galambos PéterJelmeztervező: Kárpáti EnikőKoreográfus: Solti CsabaAngol szöveg: Arthur Roger CraneKarigazgató: Csiki Gábor Karmester: Kovács JánosCipolla: Palerdi András, Bretz GáborMario: Csémy BalázsAngiolieri asszony: Topolánszky LauraAngiolieri úr: Hábetler AndrásGyapjúinges: Matyó MárióRómai úr: Geiger Lajos
A magyar népmesék motívumainak felhasználásával szőtt történetben a Sötétben Látó Tündér elmeséli, hogyan talált egymásra Málnácska és Tökmag királyfi.
"A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkezünk, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston?" Az 1920-as évek a felszabadult öröm, a tánc, az életigenlés, a felejthetetlen bolondozások, a szabadjára engedett fantázia és határokat nem ismerő kreativitás évtizede volt. Egy olyan időszak, amikor az érzések szenvedélyesebbek, az élmények erősebbek, a gondolatok temperamentumosabbak voltak, mint bármikor máskor! Az 1920-as években a sport és a művészetek területén máig emlékezetes eredmények születtek, akár az gombamód szaporodó sportklubokban és az egyre profibban megszervezett nyári olimpiákon, akár a filmművészetben, a festészetben, az irodalomban és a zenében! E legendás korszakot idézzük meg SPLASH! című vízi cirkuszi műsorunkban! Időutazásuk célpontja mi más lenne, mint a fergeteges nyár és a számtalan kalandot ígérő strand! Ehhez pedig még a cirkuszunkat is teljesen átalakítják: egyaránt kívül és belül! A Fővárosi Nagycirkusz egy látványos vízi csodakomplexummá változik át, ahol van strand, uszoda, vízipólópálya és még egy evezős központ is. A cirkuszi porond helyén egy hatalmas medence és egy látványos szökőkút lesz! A 11 ezer literes medencében egyenként emelhető vagy süllyeszthető elemek mozognak majd, a szökőkút 700 fúvókája pedig akár 18 méter magasra is képes fellőni a vízsugarakat. Az élményt még teljesebbé teszi a megvilágítás: a víz fénytörő és fényelnyelő hatásának köszönhetően egészen különleges látványvilágban lehet részük. A Fővárosi Nagycirkusz épületére sem lehet majd ráismerni: egy 100 évvel ezelőtti stranddá építjük át, a cirkusz előtti plázson napágyak és napernyők fogadják majd a közönséget, sőt: nyitnak egy koktélbárt is – felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt! "Ezen a nyáron lovagoljuk meg együtt a hullámokat!" A SPLASH! nemcsak egy cirkuszi show lesz, hanem egy felejthetetlen élmény is, tele örömmel, csodával, nevetéssel és az 1920-as évek felejthetetlen hangulataival! Menj el a cirkuszstrandra! Várunk a vízi cirkuszban! Ugorj! Csobbanj!
Ismerkedés a betűkkel, mondókákkal - amire az anyukák, nagymamák is emlékeznek. Mondókás, zenés mesejáték a mának, a mai csöppségeknek. Kedves dalocskák, igazi színházi élmény a karonülőknek - és anyukáiknak, nagymamáiknak! Egy gyerekszoba, majd egy ház udvarának hangulatát szeretnénk megteremteni ezekkel a friss, mai mondókákkal. Előadásunkban egyszerűen két testvér játszik ugróiskolát, fogócskát, bújócskát és minden olyasmit, ami nélkül egy gyermek sem nőhet fel, és amit nem lehet megunni. A mondókák között rövid, fülbemászó kis dalok csendülnek fel, amik hangszerelésükkel és dallamvilágukkal a gyerekszoba zörejeiből születő muzsikát varázsolnak a színpadra. Az előadás végén közös játékra invitáljuk a gyerekeket.
A babaszínház(1), más néven csecsemőszínház vagy aprók színháza keretein belül olyan 0-4 éves korosztálynak szóló színházi előadásokat kínálnak, amelyek teljes időtartama 45 perc. Ez 20-25 perc előadásra és 20 perc közös játékra oszlik. Az előadások a kisgyermekek már megszerzett tapasztalatival és képességeikkel operálnak, hétköznapi szituációk játékos megjelenítésével, bábos formák, vizuális és zenei elemek, mondókák, gyermekdalok vagy éppen klasszikus zeneművek használatával. Az előadás időtartama a befogadóképességük határáig tart, ami egy ilyen korú gyermeknél 20-25 percet jelent és az utána következő játékban a színészekkel közösen mélyítik el az előadásban látottakat. Az új színházi formátumunkat rögtön három, egymásra épülő előadással kezdik meg. Ez a sorozat a LEPORELLÓ nevet viseli. Sorozatunkban különös figyelemmel vagyunk a legkisebbek felé, ezért az előadások témái a gyermekek fejlődési szakaszait követik.
Az eredeti klasszikus mese. Vigyázz! Hallgass a felnőttekre és ne térj le a helyes útról! Ne hagyd magad becsapni! Piroska, a kedves, vidám kisleány nem fogadta meg a jó tanácsokat. Bajba is került miatta. Szerencsére az erdőben nem csak a farkas jár, hanem a vadász is... Szereplők: Piroska, farkas, nagymama és a vadász
A világ egyik leghíresebb Grimm-meséjéből készült táncjáték a budapesti ősbemutató óta nemcsak itthon, hanem külföldön is hatalmas népszerűségre tett szert, az elmúlt 20 évben három kontinenst meghódítva bejárta a világot. Népszerűségének titka az, hogy nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is magával ragadja a Walt Disney rajzfilmjéből jól ismert hét szeretni való törpe, a szépséges Hófehérke és a gonosz mostoha története, amely Kocsák Tibor fülbemászózenéjére, ifj. Harangozó Gyula ötletekből kifogyhatatlan koreográfiájával, Velich Rita gyönyörű jelmezeivel, Kentaur varázslatos látványvilágával elevenedik meg. „Ez a balett olyan musical, amiben nem énekelnek” – mondta Harangozó Gyula koreográfus. A “The weekend Australian” újság az ausztrál bemutató után a darabot Lloyd Webber színvonalú musicalekhez hasonlítja.Az egyik legtalálóbb kritika így jellemezte a darabot: „Ez a darab olyan, mint amikor valaki egy boldogság injekciót ad be a közönségnek.” „A Hófehérke koreográfiája a családi élményt részesíti előnyben, (…), így a két és fél órás előadás még a gyerekeknek is izgalmas. A díszlet nagyon ötletes: mintha mesekönyvből lépnének elő a szereplők.” (Isabelle von Neumann-Cosel, Tanznetz) A magyarországi bemutatók mellett (Magyar Állami Operaház, Szegedi Szabadtéri Játékok) Európában, Ázsiában és Ausztráliában is bemutatták a produkciót, valamint a Moszkvai Bolsoj Színházban és a Hongkongi Művészeti Fesztivál nyitódarabjaként is nagy sikerrel szerepelt. A nemzetközi hírű produkciót 2025 tavaszától újra láthatja a magyar nagyközönség a Budapesti Operettszínházban. A produkció előadását a Szerzői Jogosultak különleges engedélyével az INTERSCENA Művészeti Ügynökséggel kötött megállapodás teszi lehetővé. A produkció a PRO FILII ALAPÍTVÁNY (www.profilii.hu) támogatásával jött létre. Zenei munkatárs: Laufer Szilvia, Bóna Ili, Túri-Nagy JánosJelmezkivitelezés vezető: Hugyecz Ágnes Díszlettervező asszisztens: Halász G. PéterPróba- és előadáskoordinátor: Apáti BencePróbavezető balettmester: Kozmér Alexandra Próbavezető balettmester:Végh KrisztinaPróbavezető balettmester: Gallai ZsoltKoreográfus asszisztens: Fajth Blanka
Egyszer volt, hol nem volt, réges régen, vagyis nem is olyan régen, sőt, most is, a messzi-messzi Corvin sétány mellett, a nyolcadik kerület szívében, a Práter utcában élt egy család…Egy Szent Család, Lakatosék! Ha mese lenne az életem, valahogy így kezdeném, hát DE NEM AZ! Gyerekként vannak álmaink, milyen lesz a családunk, a filmekben is láthatjuk, miként működhetNÉNEK a családok, de ez általában nem fedi a valóságot. Nálam legalábbis tuti nem!Gyönyörű gyerekkorom volt, emlékszem, a barátaimnál zsúrok voltak, összejövetelek, nálunk meg bolondok háza mindennap, ahogy apám mondta. Mondjuk Apám mást is mondott amikor még kicsi voltam, például hogy engem a kukán találtak. Felnőtt fejjel már csak nevetek ezen, mert szerintem meg az öcsémet találták a kukán. 31 évesen már nekem is van saját családom, nem is akármilyen!Egy asszony, a fiam, a nevelt fiam, és két kutya egy lift nélküli, negyedik emeleti 49 nm2-es panel lakásban. Minden adott ahhoz, hogy bármelyik pillanatban agyvérzést kapjak. Mesékben, filmekben láttunk már famíliákat, most bemutatom nektek az enyémet és hogy hogyan is élünk a Szent Családommal.
Sven Nordquist Pettson és Findusz-történetei világszerte népszerűek mind az óvodás-kisiskolás gyerekek, mind szüleik körében. A címszereplők egy egyedül élő falusi ezermester, Pettson és minden lében kanál macskája, Findusz.
képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról "Úgy tudjuk, hogy a nagy költő macskája rákos lett - a halála után pedig Weöres (aki már korábban is, gyerekkorában is kínlódott az öngyilkosság gondolatával) a villamos elé lépett. Az utókor már tudja, hogy ez a kísérlet sem sikerült - és gazdagabb lett azzal a pár sorral, hogy "Mellesleg, / ha valaki ebnek emel mauzóleumot, / kár nevetni. / Tanulj nevetségig szeretni." Mi azonban azt fogjuk most játszani, hogy hunyorogva gyanakodni kezdünk: mindenki tudja, hogy a macskák nem halnak ennyire könnyen. Korábban itt voltak. Utánunk is itt lesznek. Mindent látnak. Mindent hallanak. A kortársak visszaemlékezései ezer oldalakra rúgnak, de a csodagyereket felfedező nagy elődök, a tehetségtől letaglózott kortársak és a mindent skatulyázni akaró utókor sem tudta igazán, hogy mihez kezdjen az utolsó olyan magyar költővel, aki kérdés nélkül mindenkié. Akinek bölcselete alázatra inti a legnagyobbakat is - és akinek a verseit először tanulja meg fejből minden magyar gyerek. Akit meg sem karcolt a kor, amelyben élt, pedig végigélte és végigírta a XX. századot. Hogy ez a zseni most akkor veszedelmes-e, ártalmatlan-e, fogalmatlan-e vagy bölcs-e...? Kívül áll, vagy felette áll? Ma sem tudja senki. Meg kellett volna kérdezni a macskát. Az is igaz viszont, hogy neki meg nem mindent érdemes elhinni." Az írás alapjául szolgáló anyag összeállításában NAGY ANDRÁS PHD működött közre.
Hatalmas szülő árnyékában, hogyan bizonyíthat a gyerek? David Auburn történetében a zseniális matematikus apa halála után kerül elő egy áttörést jelentő bizonyítás. Lányának még semmi bizonyítéka nincs a tehetségére, csak bizalmat kérhet. Ahogy a szerelem se lát a jövőbe, csak a bizalom táplálja. Ez az esélye minden kezdőnek. A színdarab filmes adaptációja Anthony Hopkins és Gwyneth Paltrow 2005-ös hollywoodi sikerfilmje. Az előadásban először áll újra együtt színpadra Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia, ismét apa-lánya szerepben, Puskás Tamás rendezésében.
A kölyök a magyar musical irodalom egyik legsikeresebb alkotása. A több népszerű zenés művet jegyző, összeszokott szerzőhármas ezúttal Charlie Chaplin klasszikus filmjének alapötletét dolgozza színpadra. A történet a nyomorúságos sorsú, de páratlanul nemes szívű csavargó és egy utcára kitett, árva gyermek találkozásáról szól. A gyermeket, azaz a kölyköt a csavargó saját fiaként neveli fel, ám a két különböző ember közös élete korántsem konfliktusmentes – rengeteg vicces, csacska helyzetet szül. A kölyök egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, mélyen emberi alkotás; csodálatos vallomás hűségről, barátságról, örök értékekről. Jackie, a kölyök: Kocsis Gergő Levente Közreműködnek: a Magyar Színház Ensemble szereplői
A Zsidó Kutya Asher Kravitz izraeli szerző világhírű bestsellerének lenyűgöző színpadi adaptációja. A darab egy kutya szemszögébőlmutatja be a holokauszt tragédiáját, miközben alapvető emberi értékekről, humanizmusról, barátságról, lojalitásról és összetartozásrólbeszél. A történet a nácik hatalomra jutásától a koncentrációs táboron keresztül egészen Izrael Államának megalakulásáig tart. A Zsidó Kutya c. darabot nagy sikerrel adták elő szerte a nagyvilágban, magyar nyelven most először kerül bemutatásra a Spinozában. Előadja: Adam Meir Színpadra írta és rendezte: Yonatan Esterkin Fordította: Adam Meir és Kallos Bea Az eredeti könyv szerzője: Asher Kravitz