A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
A Vági Bence rendezésében és koreográfiájával megvalósuló előadás a kortárs táncot és a cirkuszművészetet ötvöző zsáner, a cirque danse újabb lehetőségeit feltárva keresi az emberiség aggodalmait kifejező éteri mozgásnyelvet. Míg a My Land (2018) a szülőföld erejéből építkezett, az időn és téren átívelő szeretetről mesélő Solus Amor (2020) után az IMA (2022) a csend teremtő erejét idézte meg, addig a Paradisumban a természet uralta világot átfonó „életanyagból” organikusan formálódik meg az új lény, akinek nincsenek emlékei, fájdalmai és hiedelmei, mozdulatai ösztönösek.
Stroboszkóp és erős fényhatások használata miatt az előadás megtekintését arra érzékeny nézőink számára nem ajánljuk.
Előadja: Demissie Efraim, Yevhen Havrylenko, Kateryna Larina, Andrii Maslov, Sergii Materynskyi / Fehér Ádám, Seguí-Fábián Eszter / Ignácz Ivett
Társlátványtervező: Kasza Emese
Próbavezető: Horváth Zita
Kreatív munkatárs: Holp Nándor, Schlecht Aliz, Várnagy Kristóf
Technikai vezető, reptetéstechnikai szakértő: Vladár Tamás
Produkciós menedzser: Szabó Zsófia
Társkoreográfus: Horváth Zita, Illés Renátó, Zsíros Gábor
Kollár-Klemencz László neve hallatán elsősorban nem a tájrendező-kertépítő mérnöki, majd lovastanár-lovasedző diplomája jut eszünkbe, hanem mint a Kistehén és most már a Kollár-Klemencz Kamarazenekar frontembere, szövegírói, zenészi, dalszövegírói tevékenysége, aktív tagsága a Budapest Bár zenekarban, írói munkássága, az ELTE Dalköltő szakának létrehozója és egyik oktatója. A legrangosabb szépirodalmi kiadónál eddig 4 könyve jelent meg, legújabb, az Anyám tenyere európai kultúránk identitásának is a története.
Moderátor: Kurucz Éva Az előadás után Kollár-Klemencz László megvásárolható könyveit dedikálja.Műsoridő: 70 perc, egy részben
A Concerto Budapest A Hegedű Ünnepe fesztiválja januárban technikai okokból elmarad, a zenekar a fesztivált későbbi időpontban, nyár elején tartja meg. Január 18-án a Concerto Budapest Hegedűgálát tart, amelyen a Hegedű Ünnepe művészei közül többen közreműködnek. „A Hegedű Ünnepe magvalósítása sajnos több technikai probléma és nemzetközi programegyezés miatt komoly logisztikai akadályokba ütközött. Miután ez a fesztivál kiemelkedő jelentőségű, nemcsak tartalmához, annak művészi ideáihoz is szeretnénk ragaszkodni, ezért úgy döntöttünk, hogy későbbi időpontra halasztjuk a programsorozatot. Január 18-án Hegedűgálát tartunk, amelyen fellép Abouzahra Mariam, Baráti Kristóf, Kelemen Barnabás és Lilia Pocitari, akik Csajkovszkij, Mendelssohn, Brahms és Bartók versenyműveit szólaltatják meg" – nyilatkozta Keller András főzeneigazgató.
A Hegedű Ünnepére megváltott jegyek december 31-ig visszaválthatók.
Koncert kavalkád és ikonikus művek kiváló magyar hegedűművészek előadásában - a Concerto Budapest így ünnepli ezt a csodálatos hangszert 2025. január 17. és 19. között az évad legnagyobb tematikus fesztiválján a Zenakadémián és a BMC-ben. A Hegedű Ünnepe a hegedűirodalom remekeit és a hangszerhez kötődő műfajok sokszínűségét is megmutatja a zeneszerető közönség számára, olyan kiváló művészek közreműködésével, mint Baráti Kristóf, Kelemen Barnabás, Keller András, Kokas Katalin, Pusker Júlia, Roby Lakatos vagy Sárközy Lajos.„A hegedű hangja közvetlenül érinti meg a szívet, mintha annak legmélyéig hatolna." Yehudi Menuhin szavait három napon át visszhangozzák a koncerttermek a Concerto Budapest idei évadának legnagyobb szenzációján, A Hegedű Ünnepe fesztiválon, mely nemcsak a hangszerben rejlő végtelen lehetőségekre irányítja a figyelmet, hanem egyedülálló alkalmat teremt arra is, hogy Magyarország legkiemelkedőbb hegedűművészei – köztük mesterek és tanítványaik – találkozhassanak egymással.Baráti Kristóf, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin és Pusker Júlia mellett a legifjabb tehetségek is képviselik magyar hegedűsöket Teo Gertler, Abouzahra Amira, Abouzahra Mariam és Kelemen Gáspár személyében. A fellépők között szerepel Lilia Pocitari, a 2023-as Bartók Világverseny győztesét, és Džeraldas Bidvát, a Concerto Budapest állandó vendég-koncertmestere is. A műfaji sokszínűség jegyében a fesztiválon fellép saját zenekarával Roby Lakatos, valamint a Sárközy Collective. A fesztivál különlegessége, hogy a karmesteri pulpituson ezúttal a hegedűművészet legnagyobbjai állnak, akik nemcsak a hangszerük mesterei, hanem a koncertek ihletett irányítói is lesznek. „A fesztivál idején lesz 20 éve, hogy meghalt mesterem, Kovács Dénes hegedűművész, a Zeneakadémia csodálatos egykori rektora, aki 47 éven át tanította hegedűsök nemzedékeit a Zeneakadémián. Egy éven belül elveszítettünk két nagy magyar hegedűs legendát, Rolla Jánost és Pauk Györgyöt. A Hegedű Ünnepét szeretném az ő emléküknek szentelni.” - nyilatkozta Keller András, a Concerto Budapest főzeneigazgatója és a fesztivál művészeti vezetője. nemzetközi díjakat elnyerve öregbítette a Kafka Fragmente hírnevét.
Müpa (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem), január 17., 19:45
Mendelssohn: Gartenlieder – Morgengruß , Op. 3, No. 4Mendelssohn: e-moll hegedűverseny, Op. 64
Mahler: 5. (cisz-moll) szimfónia
Mendelssohn világhírű hegedűversenye és Mahler egyik legpozitívabb és talán legnépszerűbb szimfóniája hallható a Fesztiválzenekar első 2025-ös müpás programján, amelyet egy különleges kórusmű vezet fel. A versenymű szólistája, Renaud Capuçon 1737-es Guarneri-hegedűjén hozza el mély és árnyalt hangszíneit és azt a virtuozitást, amelyért a közönség és a kritikusok egyaránt szeretik. A technikás nyitótételből, éneklő áriából és a Szentivánéji álom hangulatát idéző fináléból álló művet „a szimfonikus világ hét csodájának egyike” követi – ahogy 1904-es kölni ősbemutatója után Mahler Ötödikjét nevezték. A Halál Velencében filmes feldolgozásában önálló életre kelt adagietto a BFZ legelső, 1983-as koncertjének ráadása volt – a magyar Mahler-társaságot is megalapító Fischer Iván azóta is különös figyelmet fordít a szerző műveinek bemutatására.
Fanny Hensel, vagy ahogy a legtöbben leánykori nevén ismerik: Fanny Mendelssohn a kor hagyományai szerint nem gyakorolhatta volna legnagyobb szenvedélyét, ám óriási tehetsége mégis utat tört, és elismert női zeneszerzőt faragott belőle. 1846-ban komponált Gartenlieder (Kerti dalok) című ciklusa hat kórusművet tartalmaz vegyeskarra. A sorozat negyedik tételében megzenésített verset Fanny férje, Wilhelm Hensel írta. A szöveg az éjszaka sötétjét és félelmetességét felszámoló fényről, a csendes, mégis eleven természet szépségéről és a szerelemről mesél, a zene ennek megfelelően élénk, csillogó és boldog.
Tizenhárom évesen írt – és nem is rosszul sikerült! – hegedűversenye után Mendelssohn több mint másfél évtized múltán nyúlt csak újra a műfajhoz. A komponálást más munkák és betegségek lassították, így végül csak hat évvel később, 1845-ben fejeződött be. A szerzőnek, bár maga is kiválóan játszott a hangszeren, technikai kérdésekben mindvégig segítségére volt hegedűs barátja, Ferdinand David, aki a darab címzettje is lett. Az eredmény Mendelssohn utolsó nagyobb zenekari műve: egy egyszerűen építkező, de nagyon is újító hegedűverseny. Zenekari bevezető helyett a szólista kezd az első tétel elején, sőt virtuóz kadenciáját is előbb hozza, mint azt a tétel formája sugallná. Nem csak a hegedűs türelmetlen ebben a versenyben: a három tematikusan is rokonságot mutató tétel szünet nélkül, különböző átkötésekkel követi egymást. A Dalok szöveg nélkül világát idéző lassú tétel után életvidám, trombitafanfárral induló finálé zárja a művet.
Mahler 5. szimfóniájának hangneme némileg félrevezető, hiszen a sötét cisz-mollban induló mű az utolsó tételben fényes D-dúrral zárul. Nemcsak kivilágosodásról, de emelkedésről is szó van, úgy a szó szoros, mint átvitt értelmében, az öttételes darab ugyanis a halálból a fénybe vezető utat járja be. A korábbi szimfóniákkal ellentétben ehhez sem énekszólamokat, sem programot nem használt a szerző. A tisztán hangszeres alkotás 1902-ben, Mahler egyik legtermékenyebb időszakában született, akkortájt, amikor a komponista feleségül vette Alma Schindlert. Bár címek nincsenek, a partitúra utasításai nagyon kifejezőek. A nulladik tételnek is értelmezhető, Beethoven Ötödikjére is utaló gyászindulót „kimért léptekkel” és „szigorúan” kell előadni, majd „viharos izgalommal” érkezik az első egységet záró második tétel, amely, hiába csillan meg benne a D-dúr fénye, mély fájdalommal zárul. Az „erőteljes” középső tétel a ländlerből csinál hol kedélyes táncot, hol kísérteties víziót. A harmadik egységet egy Almának írt szerelmi vallomás, a „nagyon lassan” és „bensőségesen” megszólaló, vonósokra és hárfára hangszerelt világhírű adagietto nyitja, majd megszakítás nélkül robban be a „játékos” és „élénk” rondófinálé.
Fadinard esküvőre készül, de a lova megeszi egy katona szeretőjének szalmakalapját. Hogy a tomboló katona ne verje szét a lakását és a lagziját, Fadinard kénytelen beszerezni egy ugyanolyan kalapot, miközben menyasszonyt, apóst, násznépet kell percenként leszerelnie. Kortalan francia csúcsbohózat.
Dalok: Varró Dániel
Életrajzi stand up est.
Az Egy életem sorozatban híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és történetekről a Momkult színpadán. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja.
Grecsó Krisztián napjaink talán legnépszerűbb írója. Mint minden író, személyes élményeit elsősorban a könyveibe sűríti. De nemcsak azokat, hanem bármilyen más impulzust, amit a könyv megkövetel tőle.Ezen a jókedvű estén viszont csak magáról fog mesélni. Leginkább arról, hogyan válhatott belőle egyáltalán író. A szegvári gyerekkorról, a béna csajozásokról, a megmosolyogtató művészi kísérleteiről a néptánc, a festészet és a könnyűzene területén. Majd az első tétova irodalmi lépéseiről, amelyek lassan elvezették a Pletykaanyu kötet botrányáig. De az est folyamán szóba kerül magánélete, házassága, betegsége, lányuk örökbe fogadása és sok minden más is, ami személyiségét formálta.
Látvány, VJ: Katona KatiFény: Farkas Gábor
August Strindberg a svéd színház és irodalom egyik legismertebb, ugyanakkor igencsak ellentmondásos alakja.Nyughatatlan alkotó, mindig új formákat keresett, új színpadi megoldásokkal és játékstílussal kísérletezett. Naturalista, expresszionista és szürrealista drámái is vannak. Utolsó alkotó szakaszában, 1907-ben nyitotta meg az Intim Színházat kísérleti kamaraszínházként, ami 1910-ig működött. Ekkor írta kamaradarabjait, elsőként A pelikánt. Az izgatta, hogy a korabeli színházi hagyománnyal szakítva a nézőkhöz intim közelségben kevés szereplős, egyszerűségében is részletgazdag, megfigyelésen és tapasztalatokon alapuló hitelességgel formált történetet vigyen színre, minimáldíszletben.
Nem véletlen, hogy Ördög Tamás, a Dollár Papa Gyermekei színházi műhely egyik alapítója és vezetője többedjére rendez Strindberget. Előadásaiban ő is eszköztelenségre törekszik, pusztán a színészi jelenlétre és a történetben rejlő feszültségre támaszkodik. Sajátos munkamódszerének része, hogy az előadások végső szövege a próbafolyamat során alakul ki, a színészek személyiségére is építve, ezáltal is minél érvényesebb megszólalást téve lehetővé.
A pelikán egy diszfunkcionális család életébe enged betekintést. Ma divatos kifejezéssel abuzív szülőnek neveznénk az anyát, aki mindenkit manipulál maga körül, és közben saját magát tünteti föl áldozatként. Halálra gyötri férjét, fizikailag és érzelmileg is bántalmazza a gyerekeit, kijátssza őket egymás ellen. Az apa halála után a – már felnőtt – gyerekek szembesülnek az igazsággal, és nem hajlandóak tovább hazugságban élni, ezért végzetes lépésre szánják el magukat. A gyermekeit saját vérével tápláló pelikán az önfeláldozó szülői szeretet szimbóluma. Strindberg címadása ironikus gesztus. Ez a pelikán a gyermekei vérét szívja.
„A fő kérdésem, hogy van-e saját sorsunk, életünk. Vannak-e szabad döntéseink. Vagy egy előre meghatározott pályán mozgunk és maga a létezés, az élet is egy olyan automatizmussá lett szörnyszülött, ami éli, csinálja magát. Akár úgy is, hogy mi semmit sem teszünk. Csak nézzük egy félig kényelmes kanapéról. Lehetséges függetleníteni magunkat a szüleinktől? És a gyerekeinktől? Csak hazudni tudunk? Brutális családtörténet 1907-ből. Változni nem változott semmi. Nem véletlen, hogy Strindberg volt Bergman legnagyobb kedvence már gyerekkorában is.” | Ördög Tamás
Az előadásra, annak kamarajellege és csendjei miatt a későn (kezdés után) érkező nézőket nem tudják beengedni.
A budapesti kínai közösség szeretettel meghív mindenkit az 2025 kínai holdújévi ünnepségekre a Budapesti Chinatown-ba január 18-19.-én. Az idei Kígyó évének kezdetét ünneplő rendezvény sok új programmal gazdagodik, köszönhetően a Kaifeng városából idelátogató kulturális delegációnak. Kaifeng - egyike a legősibb kínai városoknak, nyolc uralkodó dinasztia fővárosa volt. A magyarországi közönség először láthat Yu operát, cukorkafújást, újévi fametszet-poszter készítést, pillangófestést, lampion készítést.
Programok:Színpad:10:00 - 12:00 Látványos előadások (oroszlántánc, sárkánytánc, Henan Yu opera, kínai hangszeres zene, néptáncok, qipao, taichi, stb.)12:30 - 13:30 Jiaozi- vagyis kínai töltött batyu készítése13:30 - 15:30 Kézműves oktatás(kaifeng-i delegáció): cukorkafújás, újévi poszter fametszet nyomat, pillangófestés, kínai lampion, papírsárkányBeltéri programok:10:00 - 16:00 Teakóstoló, kínai gyógyászat, hanfu(antik kínai ruházat) cosplay10:00 - 16:00 Kínai kalligráfia, kínai festészet, pillangófestésKulturális sátrak:10:00 - 16:00 Kézműves oktatás (kaifeng-i delegáció)10:00 - 16:00 Csináld magad, kínai sarok, pacskolat, stb.Kültéri játéktér:10:00 - 16:00 Kívánságfa10:00 - 16:00 Hagyományos kínai játék11:00 - 16:00 Próbáld ki a sárkánytáncot!Ételstandok:11:00 - 16:00 ünnepi ételek, street food
A programok mindkét napon megegyeznek.
A belépés ingyenes, de a teakóstolón és csináld magad programokon való részvételért minimális hozzájárulást kell fizetni a poharakért, alapanyagokért. Ezeket az árakat a helyszínen kihelyezett posztereken láthatod.Parkolás ingyenes. Egy nagy, ideiglenes parkoló is megnyitásra kerül az esemény idejére, ahol a látogatók ingyenesen parkolhatnak. A parkolóból közvetlen gyalogos bejárat lesz a rendezvény helyszínére. Behajtás a parkolóba: Kőbányai út 53. Lásd a térképet a “beszélgetés” szekcióban.Ha még nem jártál ott akkor jó, ha tudod, hogy a Chinatown(Monori Center) könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel (3, 28, 62 villamosok, 9, 95,195 buszok) vagy akár vonattal (Kőbánya alsó vasútállomás) vagy akár biciklivel (a Kőbányai út mellett futó kerékpárút). A legközelebbi megállók: Mázsa utca, Mázsa tér, Kőbánya alsó vasútállomás.
Papp László Budapest Sportaréna, január 18., 20:00
A Bohemian Betyars és a Parno Graszt együttműködése már évek óta tart, és egy egyedülálló zenei fúziót hozott létre, amely a magyar zenei szcéna egyik legérdekesebb és legszerethetőbb kollaborációjává vált. A két zenekar különleges stílusokat képvisel: a Bohemian Betyars a folk-punk, világzene és balkáni hangzás keverékével, míg a Parno Graszt a tradicionális cigány népzenét képviseli. Az együttműködés során sikeresen ötvözték ezeket a stílusokat, létrehozva egy dinamikus, energikus és autentikus hangzást, amely egyszerre szólítja meg a hagyományok kedvelőit és a modern zenei világ iránt érdeklődő közönséget.
Az évek során számos közös koncertet adtak, többek között többször is felléptek a Budapest Parkban, ahol mindig hatalmas lelkesedéssel fogadta őket a közönség. A Bohemian Betyars és a Parno Graszt közös koncertje a Budapest Parkban igazi zenei csemegét kínált a résztvevőknek. A két zenekar egyedi stílusának ötvözése különleges atmoszférát teremtett, amely hamar magával ragadta a közönséget. A fellépés során a cigányzene és a folk-punk lendületes találkozása felejthetetlen élményt nyújtott, a közönség lelkesedése pedig végig érzékelhető volt. Az este hangulata a zenészek energikus előadásának és a közönség aktív részvételének köszönhetően rendkívül emlékezetesre sikerült. Koncertjeikre jellemző az a felszabadult, örömteli hangulat, amely minden alkalommal magával ragadja a hallgatóságot, függetlenül attól, hogy mekkora a tömeg.
2025. január 18-án megünnepelik sokéves barátságunkat a Papp László Budapest Sportarénában és ennek örömére eddig még soha nem látott mulatságot csapnak!
Újragondolt dalok, vendégelőadók, különleges színpadkép… de van, ami biztosan a régi marad: a szívből jövő muzsikálás!
Háy János József Attila-díjas magyar író, költő, festő, illusztrátor tart exkluzív tárlatvezetést Keserü Ilona tárlatán.Keserü Ilona a jelenkori magyar festészet világszerte elismert alkotója. A közel kilencven éve rajzoló-festő művész műveiből idén ősszel a Műcsarnok három legnagyobb terében rendezett kiállításnak fő fókusza a tiszteletadás. Az hommage-képek címzettjei nagyra becsült mesterek, pályatársak, példaképek, költő barátok, mint Martyn Ferenc, Korniss Dezső, Ottlik Géza, Vidovszky László, Weöres Sándor, Bódy Gábor és Ország Lili.
John Singer Sargent korának legnagyobb portréfestőjeként ismert. Az elsősorban észak-amerikai, kevésbé francia nagypolgárságról, pénzarisztokráciáról készült, a divat által erősen ihletett, színpadias, mégis hihetetlenül életszerű, az alanyok lelki világát is megragadó, zömmel impresszionista portréi annak köszönhetik különlegességüket, hogy Sargent mai szóval stílustanácsadó is volt: beleszólt, hogy modelljei mit viseltek és hogyan.
Az Exhibition on Screen filmje múzeumi kurátorokkal, divatszakemberekkel és stílustanácsadókkal készített interjúkon keresztül vizsgálja, hogy Sargent egyedülálló gyakorlata hogyan hatott a modern képzőművészetre, a kultúrára és a divatra.
A bostoni Museum of Fine Artsban és a londoni Tate Britainben forgatott filmből kiderül, hogy Sargent milyen ábrázolóerővel tudta megjeleníteni alanyai személyiségét, nemi identitását, a köztük lévő hatalmi dinamikát a XIX. század közepétől a XX. század első évtizedéig tartó, a kultúrát és társadalmat erősen újradefiniáló időszakban. Sargent 50 festménye mellett lenyűgöző ruhadarabokat és kiegészítőket láthatunk, amelyeket a portréalanyok viseltek, és amelyek a mostani kiállítás közönségét, egyben a mozinézőket is a művész műtermébe vonzzák. Sargent modelljei gyakran gazdagok, ruháik pedig drágák. Érdemes megfigyelni, mi történik velük, ha átadják magukat egy nagyszerű művésznek! Az identitás kendőzetlen megmutatása ma is ugyanolyan ellentmondásos és vitatott, mint a XX. század fordulóján volt, de Sargent munkái valahogy nem esnek a társadalmi tabuk áldozatává, sőt minden ecsetvonással egy mélységes pszichológiai igazságot ragadnak meg.
A film adatlapja
A Djabe zenekar 1995 nyarán kezdete el első albumának felvételét, így 2025-ben több koncerttel is megünnepli a harmadik X-et. Ennek első állomása a Djabe kedvenc klubhelyszíne, a BJC!
Égerházi Attila – gitár, ütőhangszerek, Barabás Tamás – basszusgitár, Kaszás Péter – ének, dobok, Bubenyák Zoltán – billentyűs hangszerek, Zana Zoltán – saxofon,Koós-Hutás Áron – trombita, szárnykürt
Egy kisváros valahol Európa közepén a csőd szélén áll. A gyárak bezártak, az üdülőközpont pang az ürességtől, a polgárok munkanélküli segélyből vegetálnak, miközben az ország és egész Európa virágzik. A kilátástalanságban egyetlen szalmaszál marad, amibe meg lehet kapaszkodni: Claire Zachanassian, a milliárdosnő, aki a város szülötte, és most hosszú idő után először látogatóba érkezik. Feltámad hát a remény, hogy majd ő megmenti a várost, és a milliárdosnő hajlandónak is mutatkozik erre, de van egy feltétele.. Igazságot akar.
Dürrenmatt klasszikus remekműve izgalmas krimi, bátor, formabontó színdarab, mely igazi társulati játékra és csapatmunkára ad lehetőséget.
Továbbá: Adamovich Ferenc, Asztalos Dóra, Bálint Barna, Fehér Laura, Forgács Róbert, Furka Ildikó, Gulyás László, Hajdu Ádám, Kóbor Balázs, Misik Renáta, Molnár Zsolt, Nánási Attila, Rizek Lajos, Siklódi Szilvia, Szabó Mátyás Péter, Szakács Richárd, Tóth Brigitta, Tóth Máté, Viola Péter, Zámbó György Zenészek: Balázs Tamás, Bartek Zsolt, Berec Péter, Bodon Bence, Hlaszny Ádám, Keresztes Sándor, Kiss Vilmos Tibor, Kurucz Levente, Mihályfi Márk, Rónai Gábor, Standovár Mátyás, Tompa Ábel
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, január 19., 20:00
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1821. november 11-én született Moszkvában, és csak hittük, hogy 1881 februárjában halt meg kedvenc városában, Pétervárott. Dosztojevszkij egy szép napon megunta a szegénységet, a nyomort, a kritikusokat, a szerencsejáték-függőség bilincseit, az alkotás terhét, és búcsút vett feleségétől, a jó Anna Grigorjevnától, és úgy tett, mint aki jobb létre szenderült. Azóta fölröppent pár kósza hír a társalgási lapokban furcsa szemtanúkról, akik látták a híres orosz írót.
N.N. felcsernő szavai alapján 1905-ben a pétervári Csernisev hídnál járt. 1912-ben R.R. bárónő lakásán egy spiritiszta szeánszon tette tiszteletét. Legközelebb az 50-es évek elején látta Sztálin tolmácsának felesége, akit Dosztojevszkij állítólag arra utasított, hogy fojtsa vízbe gyermekét. 2012tavaszán bukkant föl legutóbb, a Blaha Lujza téri 4-6-os megállóban, ahol épp a BKV ellenőrök próbálták megbüntetni az öreg orosz bliccelőt. Ekkor fiatal színészek vették védelmükbe a furcsánismerős öregurat, aki a szemtanúk szerint nagyon rossz állapotban volt.
Az aggódó színészek ezután kórházba vitték Dosztojevszkijt. Egy tapasztalt pszichiáter vette kezelésbe, aki eltiltotta a játékgépektől, és azt javasolta, terápiás jelleggel kezdjen el újra írni, valamikülönlegeset, valami mást, mint a régi művei. Azóta a gyógyult szerző hálából adaptálta a színészeknek Karamazov testvérek című, utolsó nagyregényét…
Utazol egy körülbelül negyvenötezer pudos villamoson. Futnak alattad a verszták. Csak bámulsz kibután a fejedből, nézed a nyírfák táncát a végtelen sztyeppén. A Blahán fölszáll az ördög. Olyanmásfél rőf. Jön és néz. És tudod, hogy megfog. Mert nincs jegyed. Egy pópával is megtörtént ez.Aztán elment, és nem találták. De végül megtalálták. Így jár az, aki nem halt meg, de még él.F.M Dosztojevszkij regénye alapján írta: Faragó Zsuzsa, Laboda Kornél és az előadásban játszószínészek
Šwierkiewicz Róbert (1942 – 2019): festőművész, a második világháború utáni magyar avantgárd képzőművészet meghatározó alakja. Alkotásaira jellemző, hogy teljes szabadsággal használta fel a XX. századi stílusirányzatokat: az arte povera, az absztrakt expresszionizmus, a pop-art, mail-art, a Fluxus illetve a távolkeleti tradicionális művészet jellemzőit, és hozta létre festményeit, assemblage-ait, objektjeit. Éppúgy készített sokszorosított grafikákat, mint kisfilmeket vagy tervezett akciókat, performanszokat. A XERTOX csoport alapító tagja volt. Emlékkiállításán gazdag művészi hagyatékából válogatunk.Belépés: aznapi kiállítási jeggyel
Az Anima Musicae Kamarazenekar koncertje
Az Anima Musicae Kamarazenekar koncertjén Antonio Vivaldi (1678-1741) örökérvényű klasszikusa, A négy évszak című hegedűverseny-ciklus izgalmas új megközelítésben lesz hallható G. Horváth László, az est szólistája és Dinyés Soma, a continuo-szólam vezetője közös kalauzolásával, amely által Vivaldi programzenéje élő történetként jelenik meg a hallgató szeme előtt.Az előadás során betekintést nyerhetünk majd abba, hogy a művek partitúrájában szereplő, ihletforrásul szolgáló szöveges utalások hogyan segítik a muzsikusokat a természeti hangok zenei megformálásában, valamint előkerülnek Vivaldi szonettjei is, amelyeket kiegészítésül – mintegy programként – írt a zeneművekhez.A ciklust alkotó négy hegedűverseny – azaz mindegyik „évszak” – elhangzása előtt a művészek zenei példákkal tarkítva, interaktív módon bontják elemeire Vivaldi zenéjét.
A Tavaszból kiderül, hogyan szólal meg a madarak, a lágy szellő, a tavaszi zápor zenéje, majd idilli kép tárul elénk a nimfák és pásztorok vidám táncáról.A Nyár során megjelenik az elviselhetetlen hőség, a különböző szelek, egy elsöprő erejű vihar, az elvert termés felett sajnálkozó parasztember és a döngicsélő szúnyogok, legyek, darazsak.Az Ősz, mint a betakarítás, a szüret örömteli és túlcsorduló ünnepe tárul a hallgatók elé, ahol a hangulat tetőfokán hirtelen alvásba és horkolásba csap át a mulatság.
Ezt követi a hideg, fagyos, fogcsikorgató Tél, ahol a magányos vándor keres menedéket kétségbeesve, hogy később a meleg szobából, a ropogó tűz mellett figyelje a cseppek olvadását, végül pedig a tavasz megidézése is előkerül a befejező évszakban, ezzel is érzékeltetve a természet örök körforgását.Az Anima Musicae Kamarazenekar Magyarország egyik legizgalmasabb fiatal együttese, több nemzetközi verseny és hazai díj kitüntetettje, Budapest és Európa rangos koncerthelyszíneinek állandó szereplője.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület produkciója, az Élet Menete Alapítvány együttműködésében a Gólem Színház és Zsidó Előadóművészeti Központban a MAZSÖK támogatásával.
Egy különleges remekmű, mely nem csupán a borról, annak élvezetéről, gyönyöréről és kulturális jelentőségéről szól... Hamvas Béla az egyik legizgalmasabb 20. századi magyar gondolkodó, az esszéje alapján készült A bor filozófiája egy különleges...
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő férfi hullát… A képviselő...
„A múltam nem rendeződik bölcsen körém. Arcok, testek lökdösődnek mondván: „Én, én elsőnek!” Vannak boldog pillanatok, de aztán jön a többi, jóval számosabb. De még bármi megtörténhet velem az utolsó számadás napjáig.” (Edith Piaf) Mi...
Egy békés angol falucska éli megszokott életét. Mindenki ismeri egymást, mindenki mindenkiről mindent tud, vagy tudni vél. Ám egyszer csak rejtélyes gyilkosság kavarja fel az álmos hétköznapokat. Vajon kinek állt érdekében meggyilkolni a környék leggazdagabb emberét? A számtalan...
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!