Az ember, aki elvesztette az időt

előadás, 2024., 16 éves kortól

Értékelés:

17 szavazatból
Szerinted?

A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina és Róbert Júlia

Messze északon, egy távoli, világtól elzárt helyen játszódik a történet, melyet Csehov ihletett és a szó szoros értelemben vett rideg valóság formált kegyetlenül szórakoztatóvá.
Aronsen művének középpontjában egy kusza szerelmi történet és a megállíthatatlan olvadás áll – kérdés, hogy kit melyik fenyeget jobban. A váratlan fordulatok, a tragikomikus helyzetek, a kitörő érzelmek és a végtelen tréfák lavinaként temetik maguk alá a szereplőket: nevetünk, de közben nem tudjuk, mit nehezebb elviselni: a hideget kint, vagy a másik embert odabent.
Jonas Petter Aronsen norvég író különös, magával ragadó regénye most először kerül színpadra, a szerző engedélyével.

Az ember, aki elvesztette az időt Jonas Petter Aronsen máig kiadatlan regénye, mely több változatban, de csak kéziratban, szerkesztetlen formában létezik.
Bár a 2000-es évek elejétől részleteket közölt belőle egy norvég irodalmi lap, kevesen ismerik ezt a lebilincselő, csaknem ezer oldalas szövegfolyamot, melyet Csehov Platonovjának ihletésére írt a szerző.

Aronsen maga úgy fogalmaz, hogy írása a pszichorealizmus, a mágikus abszurd és a költői thriller különös elegye, és előre elnézést kér majdani olvasóitól, mert regényében sok az ellentmondás, a váratlan csavar, a félbehagyott történetszál és az elfelejtett karakter. És ha mindez nem lenne elég, lábjegyzetek tömkelegén kell átrágnia magát az olvasónak, mire kibontakozik a regény középpontjában álló kusza szerelmi történet.

Mégis ez a különös mű ellenállhatatlanul izgalmas és rendkívül szórakoztató, melyre egy Norvégiában élő magyar származású tanár figyelt fel, és ő juttatta el a kézirat egy másolatát Magyarországra is.
A világon elsőként a budapesti Vígszínház készít Aronsen regényéből színpadi adaptációt, Bodó Viktor rendezésében. A bemutató 2024 decemberében lesz. A magyar színpadi változatot Kovács Krisztina és Róbert Júlia írják.

Jonas Petter Aronsen 1972-ben született Bergenben. Fiatalkorában meteorológusnak készült, aztán rájött, hogy inkább írással szeretne foglalkozni, ezért félbehagyta a tanulmányait.
Még fiatalon, az oslói Nemzeti Színházban látott egy Csehov előadást, ami annyira megérintette, hogy elkezdett mélyebben foglalkozni a szerzővel.
Csehov ihletésére kezdte el írni Az ember, aki elvesztette az időt című regényét, melyből nagyon sok változatot készített, de tulajdonképpen soha nem fejezte be. Többek között azért sem, mert mentálisan belerokkant az írásba…

Szerző: Jonas Petter Aronsen

Zeneszerző: Klaus Von Heydenaber
Multimédia tervező: Sánta Balázs

Díszlettervező asszisztens: Garai Gréta
Jelmeztervező asszisztens: Bati Nikolett, Kovács Adrienn
Norvég konzulens: Csilla Ingebrigsten

A(z) Vígszínház előadása

Bemutató időpontja:

2024. december 14., Vígszínház

Stáblista

Szereplők

MIKA JACOBSEN
INGRID, a felesége
MARCUS, a nevelt fia
SZOFI, a felesége
LARS, Ingrid öccse
ULRIKE, Ivan felesége, Ingrid és Lars anyja
IVAN, Ingrid és Lars apja, Ulrike férje
IDA, Ivan anyja
OSCAR GUSTAVSON
KRISTOF, a fia
ERIK, Gustavson jobbkeze
BIRK, a kutatócsoport vezetője
ISAK, a kutatócsoport tagja
JONAS, a kutatócsoport tagja
SELMA, a kutatócsoport tagja
OLGA, túrázó
NIELS, túrázó

Alkotók

Hozzászólások

10/10
ghnemeth jan. 16. 22:23:05 10/10
Bodó Viktor korszakos zseni. Nem tudom, mit láttak, akik előttem értékeltek, de mindegy is, a dráma a legnagyobbakat idézi, a rendezői koncepciót pedig nem tudom elválasztani tőle a legkevésbé sem, és darab és színre vitel között csak akkor lehet ekkora összhang, ha a derék norvég író mögött is tán olyan magyar ember van, aki ismeri a közép-európai lelket, az orosz drámairodalmat (de Csehovon túl pl. Gorkijt is) és “Csokonai Liliként” játszik a függöny mögül. Parádé, köszönöm, és bárki írhat bármit, ez elcseszett jó volt.
1/10
Kertezsu jan. 16. 21:12:20 1/10
Sajnálom, hogy szegény színművészeket ilyen hulladék munkára kényszerítenek. Ennél többet érdemelnének.
1/10
Botond_1975 jan. 05. 22:57:46 1/10
Ha ez a jövő színháza, akkor most kell azonnal beszántani! Egy veszélyes hulladék ez a darab. Frivol, profán jelenetek, nehezen követhető cselekmény.

Látva a sok fiatalt a közönségben, szekunder szégyenérzete volt az embernek, hogy hogy szabadíthatnak rájuk ekkora kreténséget. El kellett volna jönnünk a szünetben, de a legjobb lett volna előzetesen tájékozódni, hogy milyen is ez az előadás, mert akkor legalább megspóroltunk volna magunknak három értékes órát.
1/10
Fazmon jan. 05. 21:50:40 1/10
Borzasztó volt. Sajnálom, hogy nem jöttünk haza a szünetben, bár az egyetlen 10 perces szórakoztató rész a 2. Felvonásban volt. Időpocsékolás és kidobott pénz.
7/10
—Taschek— 2024 dec. 28. - 09:57:58 7/10
Nehéz megfogalmazni a véleményemet az előadás után. Igen ez mindenképpen egy megosztó darab. Csehovi hangulat, megfejelve a skandináv elszigeteltséggel. Valóban a Bodó féle eszköztárat kicsit öncélúan lötte el a rendező, szerintünk nem mindig indokolta ezeket a harsány megoldásokat (visszajátszás, túlkoreografálás, ordítozás, hangbejátszások, ismételgetés) a tartalom, ahogy pl. A Kastély esetében ez sokkal jobban ült. A színészi játékon ismét nem múlt a darab, a díszlet, jelmez, fény és hangtechnika is rendben volt. A legnagyobb bajunk az volt, hogy egyetlen karakter sem indított meg, másnap visszagondolva nem váltott ki semmilyen érzelmet.
1/10
B. T. László 2024 dec. 27. - 09:02:28 1/10
Legrosszabb színházi élményem. Sajnálom...
1/10
t.anna 2024 dec. 25. - 08:38:22 1/10
Életem legrosszabb színházi élménye. Semmihez sem foghatóan rossz. Én nem jöttem el a szünetben, vártam, hogy esetleg történik valami a második felvonásban. Nem kellett volna maradni... Értelmetlen, érthetetlen, kellemetlen darab. Szegény színészek,akik ehhez adják a nevüket.
1/10
toronyház 2024 dec. 21. - 07:59:53 1/10
Nagyon kínos minden tekintetben..
1/10
rumci 2024 dec. 21. - 00:51:03 1/10
Megnéztük az előadás első részét. Csak azért ilyen sokat, mert nagyon fegyelmezettek voltunk, és nem menekültünk ki 20-25 perc után. Ilyen borzalmas előadáshoz ritkán van szerencsétlenségünk. A legócskább burleszki helyzetkomikummal röhögtették a nézőteret, nem csak metaforikusan volt gatyaletologató előadás, a színészek üvöltöttek, mert beszédtechnikával nem bírták, egymással interakcióba még véletlenül se léptek. Se füle, se farka agresszivitás. Nem tudom, mikor heverjük ki, de hogy a genfi egyezménybe ütközik ez a szörnyűség, az tuti.
1/10
cubepipe 2024 dec. 18. - 10:06:32 1/10 Előzmény Lisaraaa
Pontosan így éreztünk mi is 4-en és eljöttünk a szünetben sajnos….
Összes hozzászólás