Az újságírás doktora itt még elhivatottan göngyölíti fel a korrupciót és komolyan átmegy az agyán, hogy szakít az alkohollal. Lehet, hogy ezért fújolják többen?
Tizenkilencre húzott lapot a DreamWorks, de úgy tűnik, bejött neki. A Csizmás szórakoztatóbb, mint az utolsó két Shrek volt.
Nehezen hiszem, hogy 2011-ben egy némafilmmel be lehet csalogatni embereket a mozikba, persze semminek nem kívánom a bukását. De a Tengerre, franciák sajnos túl naiv kísérlet.
Chile történelmének legvéresebb időszakának előestéjén egy kórboncnok és egy kiöregedett táncosnő egymásra találnak. De az is lehet, hogy csak az érzékek játszanak velük.
A futószalag ezúttal egy jobbfajta darabot lökött le a kosárba, ami a számos egy kaptafára készült Woody-com után kifejezetten kellemes meglepetés.
Egy-két Oscart már most borítékolhatunk A segítség című filmnek – megfelelő téma, átgondolt interpretálás, emlékezetes alakítások. És didaktika, ezerrel.
Írföld legnihilistább zsaruja az Erőszakik hangulatában döbben rá, hogy nem is mindegyik heroincsempész fekete.
A norvég Anne Sewitsky kapcsolati drámája bájos és keserű egyszerre, bizonyos szempontból pedig a legjobb értelemben vett tipikusan női rendezős film.
Szűk másfél óra egy szűk dobozban is örökkévalóságnak tűnik, márpedig az Angele és Tony épp ilyen élményt nyújt.
Félig német, félig magyar nyelvű dráma, briliáns karakterekkel és szűk tere ellenére is sokmindenre kitérő történettel.
Nem vártunk sokat egy klasszikus hős 3D-s újratöltésétől olyanok kezei között, akik eddig nem sokat tettek le az asztalra, de a végeredmény minden várakozást alulmúl.
A jó színészek rosszul, a rosszak egész kellemesen produkálnak egy nem minden perverzitást nélkülöző vígjátékban. Osztályzatunk négyes alá.
Bár John Lennon arról énekelt, adjunk esélyt a békének, Ken Loach sajnálattal értesít, hogy nincs több esély. Marad helyette a bosszú.
A könnyű hakni reményében érkeztek, de hirtelen a háború esztelenségét próbálják ellensúlyozni kulturális misszióval. Vagy legalább élve hazajutni.
Szuper, bizony! J.J. Abrams munkája közel van ahhoz, hogy a science-fiction Becstelen brigantykjaként becézzük, annyi helyről gyűjtöket elemeket, de ezért nem lehet rá haragudni. A nyár legnagyobb durranása?
Kevés olyan panel van manapság a filmekben, mint a férfiak kapuzárási pánikja, de ez nem jelenti, hogy ne lehetne friss anyagot összerakni belőle. Ez most közepesen sikerült.
Új tagokat nem lehet toborozni vele az X-Men táborába, de így is van az elég nagy ahhoz, hogy sikeres legyen az új prequel. Eufóriában ugyan nem úszunk, de korrekt szuperhősmozi készült.