Hová tartozik egy szlovákiai magyar? Mit jelent 2011-ben a kisebbségi lét? Galán Angéla Budapesten született, Szlovákiában felnőtt, Magyarországon élő rendező ezekre a kérdésekre keresi a választ Szlovákmagyarok című dokumentumfilmjében. A film a rendezőnő diplomafilmje volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, s eredetileg a 2010-es szlovákiai parlamenti választásokról akart riportfilmet forgatni. Végül aztán úgy döntött, hogy a szlovákiai magyarság önazonosságának kérdését inkább személyes, egyéni nézőpontból mutatja be, túl a politikán, barátait és saját családját is kamera elé állítva.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
leho
2013 jún. 05. - 14:04:44
Bár én az elejérõl lemaradtam, de ahogy beszélt némelyik magyar fiatal, az engem Atica véleményének jogosságát támasztja bennem alá (na meg persze a politikai fejlemények). Kifejezetten szomorú volt nekem, mikor a színész fiú a film végén tkp. teljesen igazat adott Trianonnal kapcsolatban a szlovákoknak, majd a riport végén -- számomra negatív módon-- nevetett azon, hogy Angliában is meg kellene tartani a magyarságát...Az 1941-es határok teljesen jogosak -- sõt nem is akarnánk vele sokat --, viszont kérdés lenne, hogy gazdaságilag tudna-e így Szlovákia létezni.
Nekem is tetszik sioux véleménye és az index kritikája is sztem jól jellemzi a filmet.
Disztingváltabban kellene ezt a kérdést kezelni a hazai politikának, tiszteletben tartva a személyes érzéseket és döntéseket (a film nagy erénye, hogy ennek ezerféleségére világít rá), kellõ autonómiát-önigazgatást biztosítva a határon túlra mind a többségi nemzettel, mind a budapesti kormánnyal szemben - és fõleg nem belpolitikai célokra felhasználni.
nem hiszem el, hogy nem látjátok, hogy a ti "határrendezésetek" csak háborút hozna!
nincs rá elég példa a történelemben? akár a közelmúltból?
van egy-két nemnormális minden országban, de a legtöbb ember egyszerûen csak nyugalmat akar
nekem vannak szlovákiai magyar, szerbiai magyar haverjaim is, sõt egy romániai magyar is, szóval senki ne gondolja, hogy nem beszélgettem csomót a témáról
Emiatt én is szomorú vagyok, - családi érintettségbõl a revizionizmus nem áll tõlem távol, - de ha naponta ordítanak az ember arcába, hogy "Nemagyar, nemagyar!" az elég megrázó lehet. Mi is megkaptuk ezt az ocsmány "Nemagyar"-t, '85ben, amikor kórussal kint jártunk és magyarul mertünk beszélni. Persze nem zavartattuk magunkat, beintettünk. De mi csak pár napra mentünk, és harmincan voltunk, könnyen megtehettük. Aki kint él, és a falnak nyomják, úgy kapja meg, megértem, ha elmenekül, vagy behúzza a nyakát. A gyereke aztán már még könnyebben asszimilálódik. AMÍG AZ EU NEM NYILVÁNÍTJA ALJAS ÉS TÖRVÉNYTELEN TETTNEK A TRIANONBAN HOZOTT DÖNTÉSEKET, NEM LESZ ITT REND ! ÉS VAPON MIKOR KÖVETKEZIK EZ BE? Sajnos soha.
Nálunk van egy olyan családi sztori, amit nem értek. A két háború között (tehát Trianon után), már bõven a harmincas években az egyik alföldi rokon Ajnácskõre költözött, mert munkát kapott Füleken. És amikor más alföldiek meglátogatták, kinéztek a váróterembõl (vagy honnan), és elkezdték, hogy "Mekkora zuhé lesz, és nem hoztunk magunkkal esernyõt!" (meglátták a hegyeket, arról gondolták, hogy esõfelhõk).
Ami nekem ebbõl furcsa, hogy a két vh között, tehát Trianon után ott még "vígan" folyt tovább az élet, sõt még költöztek is oda egypáran...
Fölösleges írnom, nem tudom miért teszem. Unom az ilyen véleményeket, és undorodom a meghunyászkodóktól. A felvidéi magyarság - tisztelet a kisszámú kivételnek - meghunyászkodott, és a beolvadás utjára lépett. Szégyen, de a szégyen közös. Kossuthnak, mint annyi mindenben, ebben is igaza volt: gyáva népnek nincs hazája. (Jártam egyszer egy kis faluban Székelyföldön, Csomakõrösnek hívják. A falu kis templomában a hatalmas magyar zászló felett ez a felirat olvasható. A legutolsó népszámlálás szerint Székelyföldön a románok aránya az elmúlt 10 évben csökkent a magyarokéhoz képest, szlovákiában pedig ezzel szemben több mint 10% csökkent a magyarság száma. Lehet, hogy azért, mert ott nincsenek ilyen románmagyarok, és az emberek nem felejtik Trianont.) Az összes többi púder, fölösleges ragozni.
Rosszul értetted. Angélának más volt a mondanivalója. Ld Aticának írt válaszom.
És nem lehet elvárni ugyanazt valakitõl, aki megszenvedte a szlovák nacionalizmust, és a leszármazottaktól, akik kevésbé, mert akár a mikrokörnyzetében lazább, barátibb viszonyok között élt együtt a szlovákokkal, vagy el is jött onnan. Elkerülhetetlen, hogy ha állandóan, erõltetetten nyomnak fiatalok fejébe olyasmit, amivel a mindennapi tapasztalataik ellentmondanak, akkor az ideológiára csak legyintenek vagy gúnyolják azt. Angi gyerekkori tapasztalatai nem voltak rosszak a szlovákokkal, a színész pl nyilvánvalóan jól tudott együtt dolgozni velük a pozsonyi színházban, nem érezte magát elnyomva stb, a mindennapokban nem lehet és nem érdemes állandóan puskaporos levegõben élni. Természetesen egy színésznek viszont nyitottnak kellene lennie a mások sorsa irányában is...
Sok oldalról kell nézni a kérdést, mert sok oldala van; árnyaltabb a kép...
Galán Angéla egy õszinte, saját és sok fiatal dilemmáit nyíltan megvalló filmet készített az útkeresésrõl.
Nem a határrendezés a megoldás, mert annak háborû a vége. Hanem hogy a szlovákiai magyarok kapják meg mindazt a jogot, lehetõséget, amit a magyaroro-i szlovákok. Pl. nyelvhasználatban, oktatásban, diszkriminációmentes munkavállalási lehetõségekben, igazságszolgáltatásban, stb. Sõt, ha akarnak, bizonyos kulturális autonómiát, ahol az arány indokolja, akár területi-közigazgatásit is.
Szerintem ez egy fontos film, mert felveti a dilemmákat, a magyar kisebbség többségének gondolkozását, és nemcsak a nemzeti cukorgiccsben élõkét. Nem lehet ezek elõtt a dilemmák elõl homokba dugni a fejünk, mert vannak, akkor is ha a az állandó pátoszban könnyes szemûek nem akarnak tudomást venni errõl, és a tisztán nem látásukkal láthatóan nem jutunk sehova. A dilemma az együttmûködés, az asszimiláció és a különállás, a magyar identitás megmaradásának, ezek elkerülhetetlen együtt jelentkezésének/keveredésének az "optimális" mértéke. Félreértés ne essék, idõnként nekem is könnyes a szemem, de azután próbálok józanul a megoldáson, az együttmûködésen gondolkodni és se nem mindig keseregni, se nem acsarkodni.
A film nagy erénye, hogy ezer aprósággal árnyalja a képet. Nagyon édes volt pl, amikor Angéla apja mondta, hogy a család 500 évre visszamenõleg magyar, Angéla egy ejnye-ejnye, de szeretõ huncut mosollyal mondta neki, de hát apa, az eredeti neved is lengyel.... (a Galán egy felvett név...) Nem ez a lényeg, de ha nem dogmatikusan GONDOLKODUNK, akkor nem esünk indulattól fûtve egymásnak.
Felvidéki magyar vagyok, ismerem jól a vidéket, ahol a film játszódik. A szlovák államnak egyetlen célja van a magyarsággal kapcsolatban: beolvasztani, asszimilálni. Minden óhajuk, hogy tûnjön el végre a felvidéki magyarság. És sajnos egyre kevesebben vagyunk. A felvidéki magyarság az önfeladás útjára lépett, szépen lassan elfogyunk. Az olyan gondolod, hogy ti. mindegy milyen nemzetiségû vagy, az önfeladást segíti elõ.Ez a film sajnos nem a megmaradás és az önbecsülés gondolatát erõsíti, hanem a kozmopolitizmust és az asszimilációt. Mi felvidékiek nem akarunk Magyarországra költözni, hanem otthon akarunk magyarként élni. Egyetlen egy megoldás van az asszimiláció ellen: egy igazságos határrendezés. Vissza kell állítani az 1941-es határokat, mert azok voltak a leginkább összhangban a nemzetiségi arányokkal.
Fatasztikus. El vagyok ájulva a filmtõl. Egyébként mi a is ennek az okos kislánynak a mondandója? Az, hogy a felmenõi, akiknek még fontos volt a magyarság, és fájt Trianon, amolyan mesebeli emberkék, és õ maga már nem is érti õket. Mert õ korunk hõse, akinek ez már csak egzozikum és kb. úgy mutatja be az apját, mint egy afrikai törzs törzsfõnökét, aki még mindig hisz a vudu szertartásokban, igaz azt már megértette, hogy a kicsi lánya nem hisz benne. Tetszett a felvidéki magyar színészgyerek is, aki csak röhög azon a kérdésen, hogy neki fontos -e a magyarság és ugyanilyen jópofa ember a rendezõ srác, aki a felvidéki magyrokat ért méltánytalanságokból ûz tréfát. Röhögjünk együtt! Köpjük le együtt a melldöngetõket, akik Trianonoznak! Ok. De akkor kéretik leköpnia szlovák nacionalistákat is, akik - ellentétben kis hazánkkal - szinte mindig hatalmon vannak. Mert ott minden párt magyarellenes, a felvidéki magyarság válasza pedig - tisztelet a kivételnek - erre az, hogy behúzza a fülét farkát, befogja száját, szlovák iskolába járatja a gyereként és egy-két évtizeden belül megszûnik létezni. Ezzel az egész probléma meg is oldódik, a rendezõ kislyány meg forgathat egy filmet a felvidéki magyarság emlékeirõl. Biztos érdekes lesz az is.
Csak helyeselni tudok a hozzászóláshoz, hisz nyugodt hangon, nem harsogva lehet ezt megbeszélni, és végre elfogadni. Hisz hasonló történetek vannak Erdélyben is, én azt a régiót ismerem, a szórványságét...
Köszönöm amit leírt. Minden szava igaz Önnek és a filmnek is. Legyünk igazi magyarok, de tûnjenek el végre, vagy legalább is e témáról hallgassanak ez a sok ostoba melldöngetõ magyar.
Egy felvidéken született és onnan kitelepült magyar.
Végre! Gratulálok a rendezõnek, Galán Angélának és mindenkinek, aki részese volt ennek a filmnek. Nem tudom, ismétlik-e valamikor, de nagyon-nagyon jó lenne, ha minél többen látnák: fõleg az ostoba, melldöngetõ magyar és szlovák nacionalisták. Külön öröm, hogy június 4-én adta le a közszolgálati tévé (el se hiszem...). Ha tényleg szeretnénk végre meghaladni Trianont, akkor ilyen filmek és beszélgetések kellenek.
Érzékeny téma, személyes megközelítés, hiteles mondatok.
Ritka ez a "KÖZ"tévén manapság – fõleg fõmûsoridõben. ;-/
...de erõs a gyanúm a hivatali cenzorok est sem látták
(csakúgy, mint ahogy azt a Háborúban a nemzet ellen c.
fércmû kapcsán állították volt ;-) mert akkor nemigen
engedtek volna adásba ennyi sallangmentes, a mostani
nemzetieskedéssel szembehelyezkedõ okos gondolatot.
Végre mindenkinek feltûnt, hogy a lyány több,
mint amit az Angi jelenti szerep mutat... ;-)))
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások