Bár vannak kifejezetten érzékeny, sőt, vicces részei, a Gettómilliomosból megismert Dev Patel rendezői bemutatkozása tökéletes, de elképesztően brutális akciójeleneteivel hívja fel magára a figyelmet.
Fares Fares, a skandináv krimik állandó szereplője - lásd Q ügyosztály - rendezőként mutatkozott be, és egyszerre rakott az asztalra egy nagyon emberséges túszdrámát és egy sötét krimit.
Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmje, a Hasadék az erdélyi hegyekben játszódik, hősei nehéz emberek, akik maguk nehezítik meg saját dolgukat, hogy aztán ki se tudjanak mászni belőle.
Ő és a román film legismertebb arca, Bogdan Dumitrache a főszereplői annak a különös hangulatú drámának, ami arról szól, hogy mindig rosszul döntünk.
Nem sok minden tűnik valószínűnek a csudaszép cukrászkisasszony és a 30 millió forintos fődíj meseszerű történetében, ahol fontos szerepet játszik Kerekes Vica ruhatára és alabástrom színű bőre.
Eltűnik egy koreai-amerikai tinilány, és mindenki azt hiszi, elcsavargott vagy összeállt valakivel, egyedül az apa tudja, hogy baj van, és egy buldog szívósságával áll neki a keresésnek - nem is hiába.
A kismilliomodik zombifilm után is lehet valamit csavarni a műfajon, ezt bizonyítja az ír A gyógyultak, amelynek hősei egykor élőhalottak voltak, de a jó ég tudja, tényleg újra a régiek-e.
Hát pontosan ugyanaz, ami egy átlagos kamaszlány lelkében, csupa változás, tartozni akarás valahová, barátok keresése, a női mivolta keresése, és ebben majdnem mindegy, milyen színű a haja és a bőre.
A különös, távoli holdon látszódó kincskereső sci-fi egy kicsit western is, egy kicsit retro, egy kicsit sufni tuning, de nagyon jól sikerült, és egészen egyedi hangulata van.
Anyuka és kisfia a nagy sötét erdő mellé költözik, nyilván olcsó volt az ingatlan az erdőben lévő bazinagy lyuk miatt, de azért ennek vannak hátrányai is. Például olyan lesz a gyerek, mintha kicserélték volna.
Az elsőfilmes Kárpáti György Mór azokról a magyar katonákról készített filmet, akik a szabadságharc bukása után is folytatták a harcot - igaz, adott esetben azért, mert nem jutott el hozzájuk a világosi fegyverletétel híre.
A The Standoff at Sparrow Creek az év vége igazi nagy fesztiválkedvence, és a filmet a legtöbben Tarantino bemutatkozó rendezéséhez hasonlították, de nem azért, amiért ezt tenni szokták.
Lara Victor néven született, fiúként, és fizikailag még most sem lány, de lelkileg igen. És ez néha akkor is elviselhetetlen feszültséget okoz, ha Belgiumban tényleg mindenki irtó jó fej.
Szülőnek lenni életre szóló kaland, hirdeti egy plakátkampány, pedig az életre szóló munka ugyanennyire igaz, csak az nem való a plakátra, de az elsőfilmes Szilágyi Zsófia munkája hajszálpontosan megmutatja, hogy működik ez.
Egy elsőfilmes dán rendezőnek összejött az, ami egy sor hollywoodi öreg szakmabelinek húsz évben legfeljebb egyszer: akciójelenetek, fegyverek és statiszták serege nélkül elképesztő izgalmat varázsolni a vászonra.
Észrevetted, kedves olvasó, milyen sokan kívánják mások halálát mostanában a neten akármilyen ostoba kérdésben? És a tiniknél ehhez nem is kell a politika! Elég pocsék lehet tininek lenni!
Kenyeres Bálint bemutatkozó nagyjátékfilmjének forgatókönyvét már 2011-ben díjazták, de a kész - az önmagát Észak-Afrikában kereső svájci üzletemberről szóló - film csak most kerülhetett elénk. Megérte várni.
Akár rendkívül amatőr is lehetett volna a csakis amatőr szereplőkkel forgatott film, Csuja László első munkája, de van egy olyan hangulata, amiért mégis figyelni kell rá, amiért lehet szeretni. És ezek az amatőr arcok jó arcok.