Éjszakai ég (2022)

Egy nyugdíjas házaspárnak, Irene és Franklin Yorknak van egy titka: hátsó udvarukban a föld alatt egy olyan kamra rejtőzik, ami valamilyen titokzatos módon egy különös, elhagyatott bolygóra vezet.

Egy rejtélyes fiatalember érkezésével pedig Yorkék nyugodt élete még inkább felbolydul, és a kamráról, amiről azt hitték, oly jól ismerik, kiderül, hogy több, mint amivel elbírnak.

A Sissy Spacek és J.K. Simmons főszereplésével forgatott széria (amit sajna elkaszáltak az első évada után, a kiváló kritikai és nézői fogadtatás ellenére is) ügyesen váltogat a nyomozós dráma, a sci-fi/horror és az érzelmileg felkavaró élethelyzetek bemutatása között. Az Éjszakai ég nagy erénye továbbá, hogy azt a korosztályt helyezi cselekménye középpontjába, amelynek tagjait – nevezetesen az időseket – a legtöbb alkotás csúnyán elhanyagolja.

Itt viszont izgalmas, kidolgozott, saját árnyékukat túllépő karakterekként állnak elénk.

Megtekinthető: Amazon Prime.

A periféria (2022)

A periféria főhőse egy fiatal lány, Flynne Fisher, aki széteső családját próbálja összetartani a közeljövő Amerikájának egyik eldugott szegletében. Flynne okos, céltudatos, és nincs jövője ebben a világban. Egy nap azonban a jövő kopogtat be hozzá. A sci-fi irodalom nagymestere, William Gibson víziója alapján forgott (sajnos egy évad után szintén elkaszált) sorozat Chloë Grace Moretz erőteljes alakításával

lassan, szubtilis módon bontja ki a sztoriját,

így még félelmetesebb a jövőkép, amit ad.

„A valóságnál is élethűbb virtuális világ, gyógyítható rák, nanotechnológia, drónokkal vívott háború, kiberbűnözés, mesterséges intelligencia, emberszerű robotok, időutazás, kvantumfizikai adatátvitel, párhuzamos létezések, világvége… Külön-külön is kijönne ezen témákból egy (…) ütős sorozat, de

A periféria olyan mesterien sűríti mindezt egybe, hogy a ledfal adja a másikat!”

– írta a szériáról a PORT.hu kritikusa.

Megtekinthető: Amazon Prime

A farkas gyermekei (2020–2022)

Vallási fanatikusok indulnak meghódítani egy új világot, miközben két, meglepő képességekkel felruházott android is (akik igen beszédesen Anya és Apa névre hallgatnak) hasonlóval próbálkozik Ridley Scott sorozatában, hogy aztán ideológiák, fajok és technológiák csapjanak össze. A vallási fanatizmustól a kolonizáción át a gyereknevelésig A farkas gyermekei olyan sok súlyos témát vet fel (és dolgoz ki), ami bőven szétfeszíti egy egyszerű szórakoztató széria kereteit

– és épp ez a jó benne.

Emellett pedig vizuálisan is lenyűgöző, és a cselekménye is tele van izgalmasabbnál izgalmasabb fordulatokkal. Emiatt olyan fájó a veszteség, hogy

ez az alkotás is áldozatául esett a WarnerMedia és a Discovery gigacéggé gyúrásának,

így nemcsak elkaszálták a várva várt 3. évadot (brutális cliffhangerrel hagyva magukra a nézőket), de ez a széria került le az elsők között az HBO Maxról, így most sajnos hivatalosan sehol sem látható.

A sorozat első évadáról írt kritikánk itt, a másodikról írt itt olvasható.

A farkas gyermekei második évadáról írt kritikánk

Visszatérés a kegyetlen Édenkertbe

A Ridley Scott nevével fémjelzett A farkas gyermekei második, feltehetően utolsó évadához ért az HBO Maxon, és semmit sem veszített lendületéből és őrült ötleteiből – amelyek közül nem mind működik, de ami igen, az nagyon!

Tovább

Devs (2020)

Alex Garland sorozata a sci-fi és a thriller elemeit ötvözi. A történet egy fiatal programozóról, Lily Chanról (Sonoya Mizuno) szól, aki egy, a Szilícium-völgyben működő csúcstechnikai vállalatnál dolgozik. Amikor szerelme állítólag öngyilkosságot követ el, Lilyben szörnyű gyanú támad, hogy valójában brutális gyilkosságról van szó, amit megpróbálnak eltussolni. Azt gyanítva, hogy a fiú halálában a munkája is szerepet játszott, Lily nyomozni kezd a munkáltatója titkos fejlesztési részlege után, és egyre veszélyesebb terepre téved.

8 részes szériájában Garland korábbi és későbbi kedvenc témáit vette újra elő a gyásztól kezdve a mesterséges intelligencián át a helyettesíthetőségig és a duplikátumokig, ahogy azt tette már az Ex machina és az Expedíció című nagyjátékfilmjeiben és később az Őkben is. A Devs szinte filozófiai mélységű megállapításokat tesz a techóriások már-már vallási fanatizmust (pontosabban fanatizálást) idéző befolyásáról, de egyéb témákban is elmélyed. Emellett nyomasztó és fordulatos sztorija, lenyűgözően álomszerű vizualitása, nem kevésbé megbabonázó zenéje

Megtekinthető: Disney+

Alice Határországban (2020–)

Egy céltalan gamer két barátjával együtt egy alternatív Tokióban találja magát, ahol az életben maradásért kénytelenek egy sor szadista játékban részt venni. Haro Aso mangájának élőszereplős adaptációja ezt követően erősen megidézi a címben is jelzett Alice Csodaországbant:

például van benne egy Kalapos nevű karakter, a tét pedig, mint az hamarosan kiderül, hogy hőseink visszajutnak-e saját világukba.

A Netflix sorozatát szinte lehetetlen nem ledarálni, olyan intenzív akciójelenetek és izgalmas történetmesélés jellemzi, emellett pedig a színészek is nagyon hitelesen játszanak. Univerzumának komplex felépítése és az olyan témák kivesézése, mint a barátság, a túlélés és a hatalom, még összetettebbé teszik ezt a művet, amelynek a második évada még mélyebben tárja fel a játékosokra kényszerített világot, és rengeteg nyitva maradt kérdéssel hagy magunkra minket. A jó hír viszont, hogy az Alice Határországbanhoz harmadik évad is készül!

Megtekinthető: Netflix. A sorozatról írt kritikánk itt olvasható.

Alapítvány (2021–)

A hamarosan immár harmadik évadával jelentkező Alapítvány sztorija szerint egy Hari Seldon nevű matematikus (Jared Harris) kifejlesztett egy pszichohistóriának nevezett eljárást, amelynek lényege, hogy képes előre megjósolni az emberi civilizáció jövőjének alakulását. Seldon számításai szerint az egész univerzumot irányító Galaktikus Birodalom (amit egyébként a Római Birodalomról mintáztak) biztos pusztulásra van ítélve, ezért a tudós létrehoz egy olyan szervezetet, az Alapítványt, amelynek az a feladata, hogy fenntartsa és újraalkossa mindazt a tudást és civilizációt, amelynek a darabjaiból a sötétség évszázadait követően a jövőben valamikor megszülethet a Második Birodalom.

A sci-fi irodalom egyik kulcsművének tekinthető Isaac Asimov-regényt (és folytatásait, ugyanis egy hét könyvből álló ciklusról van szó) sokáig megfilmesíthetetlennek tartották, olyan szerteágazó mind a cselekménye, mind pedig a témái – pedig olyan alkotók futottak neki a kísérletnek, mint Roland Emmerich vagy Jonathan Nolan. A megfilmesíthetetlenségre azonban alaposan rácáfolt ez a többek közt David S. Goyer (Penge, A sötét lovag) által jegyzett mű, amely talán a sorozat forma epikusabb jellege miatt sikerrel igazította Asimov klasszikusát a modern közönség elvárásaihoz.

Megtekinthető: Apple TV+

For all Mankind (2019–)

A For all Mankind azzal a gondolattal játszik el, hogy mi lett volna, ha 1969-ben nem Neil Armstrong szállt volna elsőként a Holdra, hanem az orosz Alekszej Arhipovics Leonov. A hidegháború légkörében a Szputnyik–1 és Jurij Gagarin után ez az újabb szovjet elsőbbség annyira felbőszíti Richard Nixon amerikai elnököt, hogy kiemeltté teszi az amerikai Hold-missziót, majd sorban az újabb és újabb űrküldetések megvalósulását. Közben az asztronauták, a NASA mérnökei, családtagok és más figurák személyes életútja, drámái is összefonódnak az évtizedek alatt egyre gyorsabban pörgő cselekménnyel egy olyan világban, ami sokban hasonlít a miénkre, miközben egy sor történelmi esemény nem vagy másképp történik meg, főleg az intenzív űrverseny miatt.

„Alternatív történelmi fikciókból nincs sok, így ezek

mindig érdekesek, hogyan játszadoznak el a gondolattal, hogy mi történt volna, ha

a történelem egy bizonyos pontján másfelé haladnak az események. Ronald D. Moore, az Outlander és a Battlestar Galactica alkotója nem állt meg a történelmi fantáziálásnál: kiváló karakterekkel népesítette be a sosem volt múltat. És igazából ezért olyan bitang jó ez a sorozat” – méltatta az azóta már hamarosan a negyedik évadával jelentkező For All Mankindot tavalyelőtt a PORT.hu kritikusa.

Megtekinthető: Apple TV+

Különválás (2022–)

Az Apple TV+ rafinált sorozata továbbgondolja a munka és a magánélet szétválasztását: itt szó szerint két tudatra hasad a melós, és a külvilági énje nem tudja, mit csinál a munkahelyén, és vice versa. Egy titokzatos cég még titokzatosabb irodai munkásai azonban elkezdik bánni, hogy részt vettek ebben a visszafordíthatatlan folyamatban, és mindkét énjük nyomozásba kezd. Csakhogy amit az egyik kiderít, arról a másik mit sem tud. Az egyéni látványvilággal és komótos tempóval dolgozó széria egyszerre szürreális és abszurd disztópikus sci-fi, feszült pszichológiai thriller és irodai szatíra – nem véletlenül adta a PORT.hu szerzője az Ilyen lenne a Hivatali patkányok, ha Kafka írná a sztoriját címet a szériáról szóló kritikájának.

„A 2022-es év legkülönlegesebb sorozatának (...) alapkoncepciója túlzás nélkül zseniális: csak az nem tud azonosulni a karakterek helyzetével, aki még nem dolgozott nyolcórás munkarendben. (…) A Különválás eredetisége (...)is megkérdőjelezhetetlen, nemcsak a történet által felvetett kérdéseket, de a díszletezést, a zenét, a hangulatot és a vizualitást illetően is. A futószalagon érkező sorozatok korában

ritka az ilyen átgondolt, okos és merész produkció,

úgyhogy érdemes megbecsülni” – írja. S vélhetően nem csak az ő számára jó hír, hogy a szériához készül második évad is.

Megtekinthető: Apple TV+

(via Collider)

Olvasd el a For all Mankindról írt kritikánkat is!

A szovjetek szálltak le először a Holdra!

Ez nem holmi konteó, hanem ezzel indul a For All Mankind története. Az Apple tv+ kiváló alternatív történelmi sorozatában a holdraszállással nem ér véget a szovjet-amerikai űrverseny.

Tovább