Számos oka lehet annak, hogy egy-egy jó sci-fi elhasal a kasszáknál. Némely alkotások a rossz időzítés vagy az elfuserált marketing áldozatai, más produkciók viszont túlságosan is ötletesek vagy forradalmiak, a nézők pedig egész egyszerűen nem képesek befogadni azokat. A Szárnyas fejvadászt például az 1982-es bemutatóját követően szétszedték a kritikusok, a közönséget nem érdekelte, alig hozott nyereséget. Idővel azonban (leginkább az otthoni VHS-megtekintésnek köszönhetően) minden idők egyik legjobb sci-fijévé nőtte ki magát.

Az alábbi listánkban csupa olyan filmet sorolunk fel (a Ranker hasonló cikke nyomán), amelyek talán megérdemelték volna, hogy ne bukjanak meg a kasszáknál. A streamingplatformok kínálata alapján ki-ki döntse el maga, hogy az alábbi alkotások valóban érdemelnek-e második esélyt, mert igazából ütős sci-fik, vagy nem véletlenül tűntek el anno a süllyesztőben!

1. A kincses bolygó (2002)

Jim Hawkinst, az átlagos kamaszfiút egy nap utoléri a nagy kaland: megtalálja a kincses bolygó térképét, és egy habókos tudós, Doppler professzor társaságában nekivág a végtelen űrnek. Űrvitorlásuk legénysége azonban gonosz tervet forral. Jimék a kapitány és néhány hű embere társaságában még idejében elmenekülnek a lázadók elől, de tudják: Hosszú John Silver, a kiborg és rettegett kalózai addig nem tágítanak a nyomukból, míg meg nem szerzik a régi űrkalózok legendás kincsének térképét.

Volt egy időszak a '80-as évek végétől az ezredfordulóig, amikor a Disney nem tudott hibázni: A kis hableány, az Aladdin és Az oroszlánkirály mind-mind ennek a „Disney-reneszánsz” néven ismertté vált korszaknak a terméke volt, amikor a stúdió minden egyes animációs filmje kasszasikert és kritikai elismerést hozott. A kevés kivételek egyike a 2002-es A kincses bolygó volt, ami a diadalmenet végét is jelentette egyúttal, mivel a 140 millió dolláros produkció világszerte mindössze 109 millió dollárt hozott. A klasszikus 2D-s animáció és a CGI keveréke már 2002-ben is nagyon elavultnak tűnt a közönség számára, és mai szemmel nézve is igencsak furcsának hat... Pedig Robert Louis Stevenson klasszikus regényének repkedő bárkákkal és steampunk kiborgokkal felturbózott változata alapvetően jó ötlet volt, és talán ma már valószínűleg sokkal fogékonyabb lenne rá a közönség is, mint 21 évvel ezelőtt.

A film jelenleg a Disney+ kínálatában érhető el.

2. John Carter (2012)

John Carter századost (Taylor Kitsch) érthetetlen okokból a Marsra szállítják, ahol ismeretséget köt a helyi lakosokkal és az elbűvölő Dejah Thoris (Lynn Collins) hercegnővel. Akaratán kívül belekeveredik a bolygó bennszülöttjei közötti ősi konfliktusba, és az összeomlás határmezsgyéjén egyensúlyozó világban John Carter újra felfedezi magában az emberséget, amikor rájön, hogy a bolygó és népének sorsa egyedül az ő kezében nyugszik.

Kevés filmnek van olyan rossz híre, mint a John Carternek, amit egy új hollywoodi franchise nyitányának szántak, de ehelyett elrettentő példa lett belőle, hogyan ne akarjon valaki új brandet építeni. A Disney összesen 350 millió dollárt fektetett bele a projektbe, ami olyan magas összeget jelentett, hogy a szakértők szerint minimum 600 millió dolláros bevételt kellett volna generálnia a filmnek ahhoz, hogy nullszaldós legyen – ám mindössze 284 millió jött össze. Így a Disney végül csak egy masszív veszteséget könyvelhetett el, és azóta is inkább a biztos pénzt fialó Star Warsra és a Marvel-blockbusterekre koncentrál.

A film jelenleg a Disney+ kínálatában érhető el.

3. Szárnyas fejvadász 2049 (2017)

Harminc évvel Deckard (Harrison Ford) eltűnése után K (Ryan Gosling), a Los Angeles-i rendőrség rendőrtisztje egy olyan rég eltemetett titkot tár fel, amely fenekestül fordíthatja fel a világ aktuális társadalmi berendezkedését. Bár 2049-ben az emberiség korszerűbb replikánsokkal dolgoztat, a korábbi, hosszú élettartalmú androidokkal továbbra is rengeteg a baj. K rájön, hogy a replikánsokat felügyelő szárnyas fejvadászoknak fontos szerepük van ebben a titokban, és az emberiség jövője múlik azon, hogy Rick Deckardot megtalálja.

Bár a kritikus szakma és a közönség is rajongott a Szárnyas fejvadász 2049-ért, a jegybevétele siralmas volt: mindössze 240 millió dollárt kaszált világszerte, ami messze elmaradt a producerek által elvárt 400 millió dolláros bevételtől. A kudarc részben a közel háromórás játékidőnek volt köszönhető, valamint annak, hogy a 155 millió dolláros költségvetésből (amit néhány Marvel-film is megirigyelt volna akkoriban!) a nézők egy lassú tempójú, melankolikus elmélkedést kaptak arról, hogy mit jelent embernek lenni – miközben a többség egy pörgős akciófilmet várt.

A film jelenleg a Netflix kínálatában érhető el.

4. Alien: Covenant (2017)

A galaxis egy távol bolygója felé tartó űrhajó, a Covenant legénysége felfedez egy csodás bolygót, egy eddig ismeretlen Paradicsomot. Ám az új világ igazából sötét és veszélyes – egyetlen lakója a szintetikus David (Michael Fassbender), a szomorú végű Prometheus-expedíció utolsó túlélője.

A filmről szóló kritikák vegyesek voltak: egyesek üdvözölték Ridley Scott nagy visszatérését a „klasszikus” Alienekhez, mások viszont unalmasnak nevezték az újabb űrhorrort. A Prometheus öt évvel korábban hasonlóan vegyes fogadtatásban részesült, de mégis sikerült 400 millió dollárt kaszálnia. Az Alien: Covenantnak már nem jött össze ugyanez a bravúr: mindössze 240 millió dollárt kapart össze, és jelenleg a Foxot bekebelező Disneyn múlik, mi lesz a valaha patinás Alien-franchise további sorsa...

A film jelenleg a Disney+ kínálatában érhető el.

5. Expedíció (2018)

Egy biológus (Natalie Portman) csatlakozik egy csak nőkből álló expedícióhoz az X Térségbe, ami egy titokzatos vadon Florida déli végén, melyet lezárt a kormány. Ott azonban kiderül, hogy nem minden az, aminek látszik a bizarr tájban, amely mindent elnyel és átalakít, ami az útjába kerül...

Bár a kritikusok dicsérték a 40-55 millió dolláros költségvetésből leforgatott Expedíció eredetiségét, a mozikban mindössze 43 millió dollárt sikerült összeszednie, amikor a Paramount bemutatta Észak-Amerikában és Kínában (a világ többi részén Netflix-filmként debütált online). Pedig vizuálisan ötletes volt, és okosan foglalkozott olyan, kifejezetten nem fikciós témákkal, mint a depresszió és a gyász.

A film jelenleg a Netflix kínálatában érhető el.