Egy pufók, bilifrizurás idegen érkezik a Földre, hogy magával vigye innen Zalatnay Saroltát. De miért pont őt és mit csinálna vele? Ez speciel nem derül ki, de sok minden más igen!
Adott egy különc, mindenkit idegesítő egyetemista lány, és ha magunktól nem jövünk rá már rögtön az elején, hogy ő idegesítő, hát elmondják nekünk éppen elégszer. Ő Panna (Walters Lili), aki egy megbuherált rádión gyerekkorától kezdve próbál az űrbe küldeni jeleket, válaszra várva. Merthogy van egy elmélete, amely szerint az űrben lebegő szemét minden élet forrása, vagy valami ilyesmi, nem tudom, mert elhadarták, hogy ne értsük. Csakhogy elméletével és az arra épülő szakdolgozatával együtt elhajtják, még úgy is, hogy saját anyja (Varga Veronika) vezeti a bizottságot, és itt már birizgál a gondolat a fejünkben, hogy nem anyuka ellen lázad az istenített apját korán elveszítő, annak minden bogarát továbbvivő lány, de megjelenik az űrlény!
Ő Panna üzenetei miatt jött, amikből a jelek szerint semmit sem értett, de mivel köztük volt Zalatnay Sarolta Magányra születtem című száma, magával vinné a művésznőt a Földről, ami amúgy is hamarosan elpusztul.
Panna és az bilifrizurás, kissé formátlan idegen, akinek nincsenek különleges képességei, azon túl, hogy minden elromlik, amihez hozzáér, elindulnak megkeresni Cini művésznőt. Velük tart egy ételfutár (Lengyel Benjámin), aki valamiért a saját húsgolyóit csempészi a kiszállított ételekbe – ennél a pontnál teljesen elvesztettem a fonalat -, a nyomukban pedig ott lohol a lény dühös főnöke (Árpa Attila), de nem tudom, miért dühös, lehet, hogy csak ilyen. A lényeg, hogy megtalálják Cinit, majd nekilátnak megmenteni a világot. Talán ebből is látszik, hogy itt azért nem minden áll össze teljesen.
Ugyanakkor nem ez az új Enyedi Ildikó film szinopszisa, nem az Űrpiknik lesz Magyarország hivatalos nevezése a következő Oscar-versenyben, és
az egészet úgy, ahogy van, nem kell, de nem is lehet komolyan venni, még akkor sem, ha akadnak olyan komolyan szálak valahol a mélyén, mint hősnőnk és anyjának kapcsolata.
A többi csak egy őrült utazás a pesti éjszakában - és Walters Lili körül. Merthogy ez az ő filmje, meg persze az elsőfilmes Badits Ákos rendezőé és a forgatókönyvíró Benedek Ágotáé, de ők mindent Panna alakjába, vagyis Lilibe dolgoztak bele, amit el akartak mondani. Walters Lilit leginkább a nagyszerű Drakulics elvtársból, az elmúlt évek egyik legjobb magyar filmjéből ismerhetjük, és vicces módon most egy fiatalabb lányt játszik mint ott, de itt is nagyon jó. Nehéz összeszedni, hogy mi benne a jó, de leginkább úgy lehetne összefoglalni, hogy a lehető legjobb értelemben kortárs, pózok nélkül képviseli azt, amit egy mai fiatal nőnek képviselhet. Ezt látom benne én, aztán fene tudja, mit lát más – talán pont valami olyasmi irritálót, mint amilyennek a hősnőt az elején látnunk kell.
Ami az űrlényt illeti, benne nem tudom mit kellene látni, ő inkább egy jelenség, mint jelenlét, vele talán nem is akartak mélyebben foglalkozni az alkotók, ahogy Lengyel Benjámin sem több a jópofa srácnál, aki jópofa módon világít rá hősnőnk hibáira, Rainer-Micsinyei Nóra pedig a „kicsit sok” kolléganő. Egyedül az anyát alakító Varga Veronika dolgozhat kicsit többől, Árpa Atilla előtt pedig le a kalappal, hogy elvállalta a nyugat-németre maszkírozott gonosz idegent, jól áll neki, hogy kicsit lazít. Zalatnai Cinivel viszont többet is kezdhettek volna, például elmagyarázhatták volna neki, hogy ő mit is jelent itt, mert láthatóan nem tudja, csak ő is jó fej volt, és bevállalta a dolgot, mert „olyan aranyosak ezek a fiatalok”. Arra viszont Baditsék ráéreztek, hogy Zalatnai zenéjében van valami erős, és jól is használják azt. Amikor megszólal a Nem várok holnapig, az a film legerősebb pillanata.
Az idétlenségben, a lököttségben semmi rossz nincs, ha az nem válik öncélúvá, és szerencsére az Űrpiknik nem öncélú
– bár nem mondom, hogy nincsenek ilyen pillanatai. Szerencsére Badits nem engedi el teljesen a gyeplőt, és ott van Walters Lili meg a zene, illetve remélhetőleg a nézők nyitott hozzáállása. Az utóbbi tényleg nagyon fontos!
Értékelés: 7/10
