Mihail Bulgakov, a kijevi hittudományi főiskola professzorának a fia, a gimnázium után elvégezte az orvosi egyetemet. 1916 és 1919 között orvosként dolgozott. 1913-ban Tatjana Nyikolajevna Lappát vette feleségül. 1917-ben kezdte meg újságírói és irodalmi tevékenységét. 1919-ben abbahagyta az orvosi munkát, teljesen a színházi és irodalmi alkotásnak szentelte az életét. 1921 őszén feleségével, Tatjanával átköltöztek Moszkvába. Itt élt és dolgozott 1940-ben bekövetkezett haláláig. 1924-ben feleségül vette Ljubov Belozerszkaját, majd 1932-től Jelena Szergejevna Silovszkajával élt házasságban. Bulgakovnak az akkori születésben lévő Szovjetunió köznapjainak keserűen rosszalló és groteszk leírása gyakran fantasztikus és abszurd vonásokat tartalmazott - ez az orosz nyelvű irodalomban Gogol óta a társadalmi kritika tipikus módszere.

Sok műve a szigorú sztálinista cenzúra áldozata lett, és csak sok évvel a halála után ismerhette meg az olvasóközönség. A Kutyaszív már 1925-ben kész volt, a Szovjetunióban 1987-ben nyomtatták ki először. Legismertebb, világhírű műve A Mester és Margarita. Bulgakov néhány művét megfilmesítették, erre példa a Fehér gárda és az Iván Vasziljevics hivatást cserél (Halló, itt Iván cár címmel). Magyarországon Várkonyi Gábor rendezése alatt az írása alapján egy TV-drámát készítettek 1977-ben Boldogság cím alatt. Főbb drámái: A Turbin család napjai, Menekülés, Képmutatók cselszövése, Puskin utolsó napjai, Boldogság, Iván, a rettentő. Egyéb alkotások: Don Quijote, A 13-as ház, Ördögösdi, Csicsikov kalandjai