Klasszikus balett, szertorna, jazz és modern tánc tanulmányait Magyarországon kezdte és Bécsben folytatta, majd 1996 végén alapítója volt a KOMPmÁNIA Kortárs Táncszínháznak, ahol táncosként és társkoreográfusként dolgozott. Ezzel párhuzamosan több síkon futó alkotó- és táncművészi tevékenységét kezdte meg: meghívást kapott más magyar táncelőadásokra, megismerkedett az improvizációval (tánc és zene összekapcsolódásában), majd önálló táncdarabok készítésével kezdett el foglalkozni. Ezen munkáit a jövőben is folytatni szeretné, egyre nagyobb hangsúlyt helyezve saját, megkomponált darabjaira. Első "külsős" munkájára Berger Gyula kérte fel, akivel három darabjában (Pompeii Capriccio, Mediterráneum, Vattacukor) is együtt dolgozott, továbbá Juhász Katával (Jó éjszakát, Jung bácsi), Balla Katalinnal (Ki, ha én?), Szabó Rékával (A kiválasztott, Véletlen) és Hód Adriennel (Arborétum) is volt alkalma együtt gondolkozni, táncolni, alkotni. Az Inspiráció estsorozat keretében két produkcióval is felléphetett 2001. májusában, részben a Civil Negyed meghívásában (Graffiti Orpheus), részben Szabó Rékával (Miféle gyöngédség) együtt működve. A Bálványos Társulattal, akik improvizációs zenét játszanak, olyan tánc-koncerteket (Csodál, Idomtalan Sellő, Ketrec) hoztak létre, melyeken egy művészeti alkotás, az adott hely és egymás játéka adta az inspirációt. Önálló alkotói munkáját is elkezdve, általában szóló-centrikus koreográfiákat hoz létre, melyek specifikusan a fizikumból, annak határaiból építkeznek. A Szóló Tánc Fesztiválon két alkalommal is szerepelt alkotóként és táncosként, mindkét darabjával (Egy, Terpeszkedő combok) díjat nyerve. A Műhely Alapítvány először az Inspiráció, 2000 novemberében megrendezett estjére hívta meg Kettő című etűdjével, majd elsőként kérte fel a 2001 novemberében megrendezésre került Pólusok koreográfusestre. Erre az alkalomra egy új bemutatóval készült (Szuka), ahol eddigi tapasztalatait három meghívott táncossal osztotta meg, és önmagához hűen egy test-, mozdulat- és érzelem-gazdag darabot hozott létre. 2001-ben csatlakozott az L1 Független Táncművészek Társulása munkájához, akik felkérését örömmel fogadta részben, mert tudatos előadó- és alkotótevékenysége kialakulása óta mindig figyelmet fordított a körülötte zajló kortárs táncélet alakulására és szívesen ismerkedett meg olyan alkotókkal, akik kicsit vagy nagyon is másként dolgoztak, hozták létre kompozícióikat. Így lehetősége nyílt bővíteni gondolkodás- és látásmódját, tapasztalatait a mű létrehozásában, a társakkal való együttműködésben, mások irányításában. Alapcélkitűzésüket, hogy egy állandó alkotóműhelyt hozzanak létre, nagyon fontosnak tartja, mert így lehetőség nyílik a hosszabb távú kutatómunkára, állandó kapcsolatfenntartásra, konzultációra, nyitott és zártkörű munkabemutatókra, de legfőképpen nyugodt körülmények biztosítására, otthonteremtésre. 2001. szeptemberében megnyílt az L1 Táncművek, ahol Berger Gyulával közösen mutatták be és játsszák duettjüket Majdnem 3 címen, melynek második állomása, a Pont 3 2003. nyarán debütált szintén a stúdióban.
Eddigi munkája eredményeként örömmel vette a bécsi danceWeb (ImPulzTanz Wien) majd a Tanzquartier Wien ösztöndíját, így 2003. nyarán illetve őszén egy illetve két hónapra kint folytathatta alkotómunkáját és előadások, kurzusok látogatásával, valamint állandó konzultációval ottani művészek közreműködésével szélesíthette látásmódját az alkotásban; továbbá a New York-i DTW intézmény felkérését két szólója négy alkalommal történő előadására 2003. decemberében. A 2003-as évre koreográfusként, alkotóként elnyerte a Fülöp Viktor ösztöndíjat. A 2005-ös évben koreográfusként, alkotóként elnyerte az amerikai CECArtsLink ösztöndíjat.
Díjak:
2001 - VII. Alternatív Színházi Szemle (legjobb táncos)
2002 - VIII. Alternatív Színházi Szemle (legjobb táncelőadás, legjobb táncszínházi előadás)
2004 - Prága - Jarmila Jerabkova Kortárs Koreográfus Verseny első díja
2006 - Budapest Fringe Fesztivál szakmai különdíja