Gyakori a saját test vizsgálata: mint aki ismerkedik önmagával, és rá-rácsodálkozik tagjaira, keresi saját lehetőségeit és határait. Le-föl, le-föl: bizonytalanság, menekülés, elvesztés, megtalálás: erről árulkodnak a mozdulatok. Útkeresés ez, ugyanakkor az erős, energikus színpadi jelenlét mindvégig megmarad. S talán pont ez a kettősség: az elbizonytalanodott kislány, és az őt megformáló hihetetlen erőt sugárzó táncos duettje ragad magával minket, nézőket. Az egész előadás olyan előadás számomra, mint egy mélylélektani vallomás: szabad mozgásasszociációk időrendbe szedve, egészen a magzati kortól a jelenig. Az előadás végén az addig háttérben játszó hegedűs lassan, játék közben a színpad közepére sétál, s szembetalálkozik a hegedűszólóra szenvedélyesen mozgó táncossal, aki kezét a zenész homloka élé helyezi. Aztán Ladjánszki elindul a közönség felé, erőteljes, lefojtott kézmozdulatokkal, valaki felé, aki ott ül az első sor közepén..."
A(z) Bakelit Multi Art Center előadása
Hozzászólások