És még néhány Steinbeck, a teljesség igénye nélkül:
* A mohos szikla (1933),
* A hosszú völgy (1938),
* Cortez tengere (1941),
* Az elfelejtett falu (1941),
* Kék öböl (1945),
* A gyöngyszem (1947),
* Szeszélyes autóbusz (1947),
* Orosz utinapló (1948),
* Fényes tûz (1950),
* Szerelemcsütörtök (1954),
* Egy amerikai New Yorkban és Párizsban (1956),
* IV. Pippin rövid uralkodása (1958),
* Amerika és az amerikaiak (1966),
* Egy regény naplója (1969).

Regényei
* Egy marék arany (Cup of Gold) 1929
* Kedves csirkefogók (Tortilla flat) 1935
* Egerek és emberek (Of Mice and Men) 1937 A cím utalás Robert Burns versére a "To a Mouse"-ra.
* Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath) 1939
* Késik a szüret (In dubious battle)
* Lement a Hold (The Moon is down) 1940
* Volt egyszer egy háború (Once there was a war) 1942
* Égi mezõk (Pastures of heaven) 1932
* Édentõl keletre, (East of Eden) 1952 A regénybõl Elia Kazan rendezett nagysikerû filmet 1955-ben.
* Rosszkedvünk tele (Winter of Our Discontent) 1961 A cím utalás William Shakespeare "III. Richard" címû színjátékára.
* Utazások Charley-val (Travels with Charley) 1962

Nagyon szeretem ezt az embert, jól ír, sírok és nevetek.
Alapmûvei:
Egerek És Emberek
Érik A Gyümölcs
Édentõl Keletre.

És hogy akkor született mint én, meg február 27.

John Steinbeck (1902. február 27. – 1968. december 20.) az egyik leghíresebb 20. századi amerikai regényíró. 1962-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, bár az olvasók közötti népszerûsége sosem egyezett az irodalmi kritikusok közötti népszerûségével.

A kaliforniai Salinasban született, mely több regényének helyszíneként is szolgált. Biológiát tanult, mégis újságíróként kezdett dolgozni. Sokak számára nem volt igazi értelmiségi, többek számára viszont õ volt a nagy gazdasági világválság idejének igazi hangja. Tág érdeklõdési körrel bírt, amelyben helyet kapott a a politika, a pszichológia, és a történelem éppúgy, mint a jazz vagy a mitológia.

Elsõ alkotása, az Egy marék arany nem aratott sikert, az igazi áttörést a Kedves csirkefogók jelentette számára. Ebben a mûben olyan alakokat ábrázol, akik bár a társadalom peremén, nyomorúságos körülmények közt élnek, mégis egyfajta harmóniában önmagukkal és a világgal. Már ebben a regényben is megjelenik az a fajta irracionalitás, ami a Steinbeck-regények egyik fõ jellemzõje marad, és ami a késõbbi nagy regények cselekményeinek gyakori, láthatatlan mozgatórúgója lesz.

Jó példa erre egyik legfontosabb regénye, az Édentõl keletre (East of Eden; 1952), melyben szakít azzal a felfogással, hogy a gonoszság forrása a társadalmi igazságtalanság, és azt az emberi pszichében fedezi fel. Két család történetét követhetjük végig az írásban, akik több generáción keresztül viszik tovább jellemzõiket, és örökítik át gyermekeikre. A mûvet Elia Kazan rendezõ 1955-ben filmvászonra vitte.

Egyik utolsó regénye, a Rosszkedvünk tele egyszerre hiteles társadalomábrázolás és sajátos önjellemzés is. Középkorú hõse, aki látszólag boldog harmóniában él családjával, szenved attól a státusztól, ahová jutott, kitörni azonban képtelen belõle. Végül a körülmények összhangja és saját vívódásai meghozzák gyümölcsüket, és néhány üzletpolitikai húzással sikerül a vagyonosodás útjára lépnie. Steinbeck hõse ugyanakkor megbukik, elsõsorban saját maga lelkiismerete elõtt, és ezzel az író kemény ítéletet mond a meggazdagodás amerikai mítosza felett.

A Nobel-díjat realisztikus és kifejezõ írásaiért kapta, melyek érzékeny humorral és szociális érzékenységgel vannak átitatva. A vietnami háború mellett tanúsított kiállását sokan kritikusan fogadták.

Élete vége felé számos utazást tesz a világ több pontján, eljut Kelet-Közép-Európába, azon belül Magyarországra is.