Édentől keletre

East of Eden
amerikai filmdráma, 110 perc, 1955

Értékelés:

97 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

97 szavazatból
Szerinted?
"...nincs ember a világon, aki ne érezte volna a visszautasítás gyötrelmét. A mellőzés haragot szül és a harag valami bűnt a mellőzés megbosszulására, a bűn pedig bűntudattal jár." Kazan Steinbeck ezen gondolatára építi fel - sokak szerint legjobb - filmjét. Az 1952-ben íródott regény három generáció életét felölelő rengetegéből a befejező részt állítja a filmje középpontjába, mely az ősi bibliai történetet, Ábel és Káin tragikus végű vetélkedését helyezi át az első világháborúbeli Amerikába. A két ikertestvér Aron és Cal (nevük kezdőbetűje az ószövetségi időkre utal) a Jó és a Rossz szimbolikus megtestesítői, de Kazannál ezek a szélsőséges fogalmak elvesztik ijesztő egyértelműségüket: nemcsak Ábel az áldozat, de Káin talán még inkább az. Ennek szívszorítóan drámai kifejezője James Dean modern Káinja. Cal eredménytelenül küzd apja szeretetéért, aki másik fiát, a szelíd, alkalmazkodó, konfliktuskerülő Aront kedveli. Az érzékeny, bonyolult lelkű, nyugtalan természetű Cal fényt derít kitaszított anyja múltjára és jelenére...
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Díjak és jelölések

  • Golden Globe-díj

    1956
    Legjobb film - drámai kategória
  • Cannes-i fesztivál

    1955
    Legjobb film: Elia Kazan
  • Oscar-díj

    1956
    Legjobb női mellékszereplő: Jo Van Fleet

Hozzászólások

Szerinted?
5/10
doricki23 okt. 05. 10:37:38 5/10
Nem tetszett.
10/10
Ildikó Nóra 2022 máj. 16. - 17:24:16 10/10
A film újra nézve is tetszett, a szereposztás, a történet, a színészi alakítások, a ruhák, frizurák, sminkek is. James D-nek ez a szerep is jól állt és jól is játszott. Kár, hogy fiatalon meghalt.
filoszemitabéluska 2017 jún. 27. - 19:32:32 Előzmény wolfat
Tökéletesen egyetértek veled, mind a filmmel, mind James Dean-nel kapcsolatban. Mítosz lett ebbõl az egyáltalán nem kiemelkedõen tehetséges színészbõl, mert fiatalon, regényes körülmények között (egy Porsche-val rohant a halálba)meghalt. Fiatal koromban kötelezõ volt szeretni, annak, aki jó fejnek számított. Persze akkor a jófejséghez elég volt egy cowboy nadrág is. Most, ha visszagondolok, egy igen gyenge filmet látok magam elõtt. Pedig Elia Kazan igen nagy rendezõ egyéniség. "A vágy villamosa", vagy az "Amerika, Amerika" Nagyon jelentõs filmek, még mai szemmel is. A színházi elõadás elõtt újból megnéztem "A vágy villamosát" filmen és megrázóan jó filmnek találtam most is. Szerintem a leginkább ludas a dologban JOhn Steinbeck, akit rettenetesen túlértékeltek. Én pl. Móricz Zsigmondot sokkal többre tartom. Csak hát az angol nyelvterület egy picivel nagyobb a magyarnál.
proklima@freemail.hu 2017 jún. 26. - 20:20:51
Nem rossz a film, de John Steinbeck könyvének igazi hangulatát nem tudja vissszaadni. 8/10.
wolfat 2017 jún. 26. - 00:58:40
Erõsen megporosodott film, egyike azoknak, amelyeket jórészt a köréjük szõtt mítoszuk tart életben. Elõzõleg néztem egy manapság középkategóriájúnak számító, 2016-ban készült filmet. ("Egy perc csendben" - az HBO-n rendszeresen megy.) Meglepõdtem, hogy az utóbbiban a film készítõi milyen nagyszerûen éltek a képi megjelenítés lehetõségeivel, hogy a különbözõ tájak képei milyen nagyszerûen aláfestik, segítik kifejezni a film szereplõinek lelkivilágát. És ez csak egy szempont volt, ami szembetûnt a két filmet összehasonlítva. Az "Édentõl keletre" olyan, mintha egy színházi elõadás forgatókönyvét vitték volna filmre -, minden a színészi alakításokon múlik, amelyek szintén eléggé avittasak. Külön James Dean-t is alighanem elsõsorban a köréje szõtt mítosz élteti (a többi filmjére gondolva még inkább ez a véleményem). (Egy korábbi hozzászólásból idézve, a Dean által alakított "Cal karaktere (nem tudom eldönteni hogy talán rossz színészi játék, vagy a rendezõ által rosszul felépített karakter miatt) olyan volt, mintha kicsit autista lenne.") Nyilván teljesen mások voltak a filmkészítés lehetõségei több, mint 60 évvel ezelõtt, de ettõl még ez a film olyan, amilyen, szerintem megporosodott.
1/10
mirjam123 2017 jan. 02. - 23:18:43 1/10
Borzalmas rossz film! Idegesítõen bénák a figurák!
10/10
breeder 2016 febr. 27. - 18:19:31 10/10 Előzmény gladiolus
Tudom jó szívvel ajánlani Ingmar Bergman filmjeit.
Pont azokat a témaköröket járja körül, mint amiket te is itt felvetettél a hozzászólásodban.
Bár ahogyan kiéreztem belõle, inkább költõi kérdéseket tettél fel, mint sem olyanokat, amelyekre pontos válaszokat lehet adni. Én azért mégis megpróbálok rá valamilyen formában válaszolni! :)

Szerintem azért jár az ember vallási közösségbe, hogy nyugalmat leljen, erõt merítsen, szembe nézzen saját önmagával, és nem utolsó sorban, hogy tartozzon valahova. Lehet, hogy elég sok mindent kihagytam, de én elsõsorban ezekre az okokra vezetem vissza, hogy miért keresik az emberek oly buzgón az Istent.
Egy másik dolog, hogy mindenki válaszokat vár, amit saját életére életével kapcsolatosan szeretne megkapni.

Saját nagyapám is járt templomba, noha õ nem tartotta magát vallásosnak, de ha tehette mindig beült és meghallgatott egy misét.
csabaga 2015 okt. 13. - 16:50:44
Szerintem a "lehetõségekhez képest" jó film készült a regénybõl.A könyv szerintem az erdeti formájában nem megfilmesíthetõ.
Így maradt a második kötet,a dolgok közepébe vágva,jó ötlet,és néhány változtatás,de ezekkel nincsen bajom.
Egy régi filmes könyv mindezt alkotó újrateremtésnek nevezte,találóan.
Így sikerült egy fontos és nehéz mûvet valamennyire közel vinni az átlagemberhez is.
Edmond Dantes 2015 okt. 13. - 12:30:10
Pár napja láttam elõször, zavarban vagyok. Valláserkölcsi vitát nem indítok, nem folytatok. Regényt nem olvastam. Regény olvasása nélkül a filmben NEM vagy csak a vége felé válik érthetõvé a Káin-Ábel párhuzam, addigra már szánkba rágják.

Csak a filmet nézve: szerelmi háromszög-történet (ikrek&Abra), és egy család réges-régi szétesésének története, egy jóságosan gonosz, szinte vallási fanatikus papával és egy gonosznak tûnõ, de "csupán" öntörvényû, a férje (és sajnos ikerfiai) elõl elmenekült mamával, Jo Van Fleet Oscar-díjas (!) alakításában. (Ki hallotta e nevet?)

Jómagam elsõsorban James Dean-re voltam kíváncsi: a számomra végignézhetetlen Haragban a világgal utáni elsõ igazi nagy filmje volt ez és már csak az Óriás volt hátra. Sallangmentes, korrekt, tiszta szívû alakítás, nem kevesebb, nem több. Helyén van. A Dean-legendát tragikus halála szülte és tartja életben, nem kevés kozmetikázással.

Hogy a film tényleg a legjobb volt-e Cannes-ban és Golden Globe-ot is érdemelt? Kétlem. Kétlem, mert -mint a hszokban olvasom-egy regénymonstrum utolsó szakaszát, annak is csak erõsen leegyszerûsített, csonkolt kivonatát adja. Lehet az a legjobb? Annak ítélték az akkoriak...
gladiolus 2014 jún. 13. - 13:19:19
És akkor most van egy kérdésem. Azt tapasztaltam vallásos embereknél, hogy azért akarnak másokkal jót tenni, azért szeretnek másokat, hogy jók legyenek Istennél és majdan üdvözüljenek, tehát saját magukért tepernek. Há. Érdekes.

A kevésbé vallásosak között meg olyanok is vannak, akik azért szeretnek egy embert, mert szeretik azt az embert, és nem valaki másnál akarnak bevágódni, hanem konkrétan annál az embernél. Ha szeretek valakit, akkor önmagáért szeressem, ne azért, hogy Istennél jó legyek. Mert Isten is valószínûleg akkor szeret jobban, ha nem az õ fenekét legyezgetem, hanem õszintén szeretem az embereket, nem? Na most mi is van akkor? :-)
Összes hozzászólás