Háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Felsőrácegrespusztán született 1902-ben, 14 éves korában költözött családjával Budapestre. Baloldali ifjúsági mozgalmakban való részvételéért többször is a letartóztatás veszélye fenyegette, 1921-ben elhagyta az országot. Bécsben, majd Párizsban élt, 1926-ban tért vissza Magyarországra.
A harmincas években négyszer is elnyerte a Baumgarten-díjat, megítélése ennek ezzel együtt ellentmondásos volt. A háború alatt bujkálni kényszerült, 1945 után nemzetgyűlési képviselő is volt. Az 1956-os forradalom alatt jelent meg 1950-ben írott verse, egyik leghíresebb műve, az Egy mondat a zsarnokságról. 1983-ban, 80 éves korában hunyt el. Költőként és prózaíróként is maradandót alkotott a magyar irodalomban, Kossuth- és József Attila-díjat egyaránt kapott.
Hozzászólások