Illyés Gyula emberi portréjával ismerkedhetünk meg abban a bő 42 perces portréfilmben, melyben kirajzolódik előttünk a tollforgató író mögötti ember világnézete, gondolatisága, fiatalsága, baráti köre és mindennapjai. Az ozorai pusztai gépészkovács fiáé, egy művelt és olvasott szobalány nagymama unokájáé, aki az akol mögött tanult francia nyelvet egy közeli család francia nevelőnőjétől. Illyés Gyula plasztikusan beszél nekünk a Kossuth-és Petőfi-imádó légkörről, amelyben nevelkedett, és amely alakította érdeklődését a korabeli szabadságmozgalmak iránt is, a Párizsban töltött szemléletformáló esztendőkről és az ott kötött tartós költőbarátságokról, a közös vacsoráról Picasso-val és arról, hogy a "nemzet" fogalmát valójában nem itthon, hanem Franciaországban értette meg igazán. Izgalmas kettősségben megelevenedik előttünk a korabeli fonákságokat felismerő, kor-, és kórrajzot író, ugyanakkor mélyen nemzetközi gondolatvilágú író, aki tihanyi házában a kortárs írók garmadát látta nyaranta vendégül, Borsos Miklóstól Németh Lászlón át Szabó Lőrincig és aki a ház mögött saját "szómúzeumot" rendezett be azokból a népi életből vett elfeledett tárgyakból - mint például a rakonca, csoroszlya, ösztöke és bélyeg -, melyeknek jelentése az élő nyelvbe átkerült. A drámaíró Illyést jelen portré mellett nagyszerű Kegyenc című darabjának híres Madách Színházbeli előadásfelvételével is közelebb hozzuk a ma közönségéhez.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások