A Székely fonó nem opera, nem oratórium; inkább nevezhetjük színpadi zeneműnek vagy daljátéknak, amely az erdélyi székelyek népi szövegeire és dallamaira készült. Műfaja különleges és meghatározhatatlan. A kottába az van írva, hogy "Magyar életkép Erdélyből". Az egyik Kodály-méltató "drámai hőskölteménynek" nevezi, a másik "drámai életképnek" népballadából, a harmadik operaméretű népballadának. Kodály voltaképpen új magyar zenei műfajt teremtett: az erdélyi fonók énekes együttléteiből sajátos egyfelvonásos zenedrámát. Szövege népballadák füzére, melyet maga a zeneszerző állított össze. Zenéjében a zárt számok remek népdalfeldolgozások, s a köréjük írt cselekmény nem recitatívóban, hanem zenekari epizódokban és színpadi némajátékokban zajlik. A Musica Regia bemutatója egy női sorstörténetet mutat be Kodály Zoltán zenéjén keresztül. Az elhagyott nő balladája, a magára maradottság érzelmi és lelki állomásai jelennek meg szívszorító dallamokon keresztül. Mindannyiunk által ismert népdalok szólalnak meg a műben: Kitrákotty, A csitári hegyek alatt, El kéne indulni, Elmegyek... elmegyek, Hess légy, vagy Görög Ilona balladája. A mű mindenki számára élveztes estét ígér, akik kedvelik a hagyományos zenét.

A(z) Városház tér előadása