A Duos pour corps et instruments olyan mű, melyben szükségtelen - és talán értelmetlen is - olyan konkrét témát, vagy ötletet keresni, melytől a színpadon látottak értelmet nyernek. Hiszen a hagyományos koreográfusi megközelítéstől eltérően Daniéle Desnoyers és vele együtt Nancy Tobin a kutatás komplex és felfoghatatlan világában merülnek el, ahol az alkotófolyamat végeredményét a kísérletezés és az ebből fakadó hibalehetőség határozza meg. Nem annyira koreográfiai munkáról, mint kérdésfelvetésről van szó. Az alkotók a testet és a mozdulatokat, a hangzást és a látványt tesztelik, vizsgálják, manipulálják, torzítják és elváltoztatják, hogy végül mind az előadók, mind a nézők a darab nyújtotta élmény komplexitását tapasztalják meg.
Nem egyértelműen akusztikai és nem kizárólag koreográfiai munka: szóló, duó, trió, és egyszerre mindhárom - a Le Carré des Lombes előadásának alapmotívuma a találkozás. Találkozás Daniéle Desnoyers és a három táncosnő között, akik nagy hatással voltak eddigi munkájára és egyben a kanadai táncélet kiemelkedő alakjai (Sophie Corriveau, AnneBruce Falconer, Siôned Watkins). Találkozás Nancy Tobinnal, akivel már évek óta folytatnak közös kutatómunkát és törekednek egyedi hangzásvilág kialakítására. Végezetül pedig, egy kissé ösztönösebb és játékosabb síkon, találkozás a test és a különféle hangzásban és látványban (videóvetítésben) megtestesülő vetületei között.
A végeredmény: egyszerre nyers és kifinomult mozdulatok sora, egy koreográfia, mely a test minden pontjára kiterjed (kiváltképp a lábakra), eltáncolt variációk egy témára és helyzetkomikumok. A humort sem nélkülöző darabban a koreográfus és alkotótársai az apró rezdülések, a töredékes, eltorzított mozgás és a tökéletesre csiszolt mozdulatsorok segítségével a test, egy hihetetlenül gazdag gesztusvilág különböző aspektusait villantják fel. A mozgás, látvány és hangzás egyszerre komplex és letisztult formában jelenik meg.
A(z) Trafó előadása
Hozzászólások