Programkereső

Szülőföld

Bakancslistához adom
Homeland
16 éven aluliak számára nem ajánlott amerikai filmdráma, 95 perc, 2008

Értékelés:

22 szavazatból
Szerinted?
35 hozzászólás
Kobi Zucker kötelező katonai szolgálata letöltése után hazatér szüleihez Tel-Avivba, ám ahelyett, hogy otthon maradna, a szolgálat alatt átélt borzalmak hatására inkább New Yorkban próbál szerencsét régi haverjánál, a Brooklynban egy felkapott fagyizót üzemeltető Doronnál. Egy nap csodálatos szépségű lány tér be barátaival a fagyizóba, és Kobi szíve rögvest szerelemre gyúl. Leilának sem közömbös a csinos fiú, ám szerelmük kibontakozásának legfőbb akadálya az, hogy egyikőjük zsidó, másikuk pedig palesztin. Titkos találkáiknak hamar híre megy, és a Leila hitbuzgó szülei és a fanatikus imám befolyása alá került báty bosszúért kiáltanak a lányukat "megbecstelenítő" fiú ellen.

Stáblista:

Szereplők

Max Rhyser
Kobi Zucker
Yifat Sharabi
Leila
Penny Bittone
Doron
Shalin Agarwal
Ghazi
Radhika Vaz
Leila anyja
Laurence Cantor
Leila apja

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
Jozefa 2012 márc. 06. - 15:13:21
Én elhiszem, hogy ez a téma fontos és nagyon aktuális, de ez a film, mint filmalkotás, szánalmasan gyenge volt. Logikátlan cselekményszövés, a probléma naív módon történõ leegyszerûsítése, hiteltelen érzelmek... Bosszantó...
Válasz
LajtaJ 2012 febr. 26. - 15:16:54 Előzmény olahmiki1959
Ha belegondolunk abba, hogy a zsidóságon belül mennyire erõs a kasztrendszer, hogy egy askenázi zsidó mennyire lenézi a szefárdokat, a fekete bõrû falassákról nem is beszélve, akkor elképzelhetjük, hogy a palesztinokat milyen mélységesen lenézik és megvetik. Egy zsidó (különösen egy zsidó nõ) részérõl semmiféle nyitás, közeledés sem várható el egy palesztin irányába.

A palesztinok meg idegen megszállókként tekintenek a zsidókra, akik a nemzetközi pénzkörökben gyakorolt hatalmuk segítségével elûzték õket õseik földjérõl.
Válasz
olahmiki1959 2012 febr. 26. - 07:25:23
Engem borzasztóan lehangol az, amiket itt írtok az izraeli belsõ viszonyokkal kapcsolatban. Az emberben felmerül a kérdés, hogy mikor lesz ott valami javulás? Enyhülés, közeledés, vagy bármi, ami elõre vinné a dolgokat. Biztos, hogy nagy marhaságot mondok, de büntetés helyett inkább örülniük kellene a hatóságoknak, amikor két eltérõ identitású ember intim kapcsolatot létesít egymással, hiszen õk biztosan nem fogják bántani egymást!
És ha sok ilyen viszony létre jönne, esetleg zsidó és palesztin családok között is, akik barátkozhatnának, összejárhatnának, nem néznék eleve gyanakodva egymást, akkor talán hosszú távon rendezõdhetnének ott a dolgok.
Tudom, jogosan mondhatjátok, hogy ne legyek ennyire naiv, a világ sokkal keményebb annál, mint hogy érzelgõs, gyerekes ötletekkel megoldhatóak lennének a problémák. Igazatok van, de ha reménykedni sem lehet, akkor már tényleg nagy baj van.
Válasz
LajtaJ 2012 febr. 25. - 21:22:11
Az általatok keresett film címe Gyász Jeruzsálemben (To Die in Jerusalem). A cím alapján már könnyen rátalálhattok, talán van valamilyen letöltési forrása is.

Emlékszem erre a filmre, nem is volt rossz alkotás, de ez a mostani - Szülõföld - film korántsem errõl a problémáról szól, ezért nem is érdemes összekeverni a szezont a fazonnal.

A Szülõföld címû film a két nép közötti szerelmi kapcsolat, a közeledés problémáját taglalja, ami a valóságban sokkal inkább a két nép egymástól való kölcsönös elzárkózását jelenti. Egyik nép sem hajlandó közelebbi, konkrétan családi kapcsolatba kerülni a másikkal. Pontosabban a zsidó férfiaknak nagyon tetszenek a fiatal arab lányok (a fital aranb lányok gyönyörûek tudnak lenni, minden normális férfi gondolatait megmozgatják), ugyanakkor az izraeli bíróságok képesek börtönbe is záratni nemi erõszak vádjával egy palentin férfit, ha az akár kölcsönös beleegyezéssel is szexuális kapcsolatot létesít egy zsidó nõvel.

Ezen túlmenõen Izraelben járõrök cirkálnak a városokban, ingyenes zöld feljelentõ számokat mûködtetnek a palesztin-zsidó párkapcsolatok felderítésére. Mint ha a palesztinok egy alacsonyabb kaszthoz, fajhoz tartozó emberek lennének, akiktõl meg kell védeni a zsidó nõket, a zsidó családok vérvonalát.

Mit szólnának ugyanezek a zsidó családvédõk, ha történetesen nálunk mûûködne hasonló indíttatású járõrcsapat, vagy telefonos feljelentõ társaság a cigány-magyar párok felderítése érdekében? Az persze súlyosan jogsértõ és antidemokratikus, rasszista dolog lenne a szemükben, míg náluk ezt egy megengedhetõ eljárásnak ítélik meg.
Válasz
olahmiki1959 2012 febr. 25. - 18:50:19 Előzmény Ezüstliliom
Nagyon sajnálom, de egyáltalán nem emlékszem az adás körülményeire. Az szinte biztos, hogy közszolgálati tv-ben adták, legvalószínûbbnek a Duna tv-t gondolom. Néhány hónapja lehetett.
Azért maradt meg bennem annyira ez a kis film, mert a két anyát külön-külön meghallgatva, az ember, a kívülálló nem tudja eldönteni, hogy melyiküknek adjon igazat. Az ottani helyzet ma már szerintem átláthatatlanul bonyolult, kicsit arra emlékeztet, mint mikor két szicíliai család évszázadok óta ellenséges egymással, vérbosszú vérbosszút követ, és igazából már senki sem emlékszik arra, hogy hogyan kezdõdött ez az egész.
Szívesen megnézném újból, nagyon tanulságos és elgondolkodtató volt.
Válasz
LajtaJ 2012 febr. 25. - 15:52:17
Mindkét nép egyformán fanatikus és elõítételetekkel sújtott a másik néppel szemben. A különbség az, hogy Izraelben képesek még letöltendõ börtönbüntetésre is ítélni azt a palesztin férfit aki egy zsidó nõvel (közös beleegyezéssel!!!) szexuális viszonyt folytat.
Válasz
szamarhegy 2012 febr. 25. - 08:39:47
Érdekes film volt, tetszett, hogy egy másik nézõpontból láthattunk rá erre a problémára. Szörnyû, hogy a múlt, a politika, a történelem ilyen szinten ellehetetlenít normális emberi kapcsolatokat. A fanatikusság, az elõítéletek azért mindkét oldalon megvoltak, a cukrászdát üzemeltetõ srác is, sõt a fõszereplõ srác is komoly elõítéletektõl szenvedett. Jellemzõ az emberi sorsokra, hogy ha a lány bátyjának sikerül beilleszkednie és talál magának egy kitörési lehetõséget, akkor a család viszonyulása ehhez a kapcsolathoz sem lett volna ilyen végletes. A helyzet tényleg bonyolult, Izrael ki(újra)alakulásában sok minden játszott közre, pozitív és kevésbé pozitív részei is vannak ennek a történetnek. 20 éve jártam Izraelben, elképesztõ volt azt az energiát érzékelni, amit a zsidóság, az izraeliek beletettek egy félsivatagi, sivatagi környezet élhetõvé tétele érdekében.
Válasz
fhajnalrita 2012 febr. 23. - 22:57:53
Igen, köszönöm, megkaptam, meg is néztem... nem semmi, nem tudnék ott élni...
Válasz
LajtaJ 2012 febr. 23. - 22:48:36
Átküldtem a linket....
Válasz
offtopic
Ezüstliliom 2012 febr. 23. - 22:42:57
Köszönöm, de nem a Te általad említettre voltam kíváncsi. Nem is a Te hozzászólásodra reagáltam. Azt a dokumentumfilmet nézném meg, ahol próbálták a két meghalt lány (terroista és áldozat) családját párbeszédre bírni.
Válasz
fhajnalrita 2012 febr. 23. - 22:40:27
Szia!

Légyszíves írd meg nekem az fhajnalkarita@gmail.com e-mail címemre, mert érdekel engem is...

Köszi elõre is!!
Válasz
LajtaJ 2012 febr. 23. - 22:27:22
Õszintén szólva nem kell gondolkodnom a mûsoron, mert ezt a kis riportfilmet felvettem az MTV1 csatornájáról és feltöltöttem egy nagyon jól ismert video megosztó honlapra is. A pontos linket csak azért nem másolom ide be, mert tudom, hogy pillanatokon belül úgyis kitörölnék innen. Egy keresõ szót (legrasszistább) írok csak ide, amely alapján könnyen rá tudsz keresni azon a honlapon erre a video file-ra.
Válasz
offtopic
Ezüstliliom 2012 febr. 23. - 22:20:18 Előzmény olahmiki1959
Azt a dokumentumfilmet én is megnéztem volna. Ha kicsit töröd a fejed, nem jutna eszedbe valami pontosabb róla? (Cím, TV csatorna...)
Válasz
LajtaJ 2012 febr. 23. - 21:58:24 Előzmény pankagazda
A TV-ben láttam egy riportot, hogy külön kommandók járják a városokat és palesztin-zsidó párokra vadásznak, akiket figyelmeztetnek a "helytelen" viselkedésükre. Ezen túlmenõen ingyenesen mûködõ zöld számokat is üzemeltetnek, ahol be lehet jelenteni, ha valakinek a tudomására jut egy palesztin-zsidó viszony.

A múltkoriban pedig arról lehetett olvasni a világsajtóban, hogy Izraelben letöltendõ börtönbüntetésre ítéltek egy palesztin férfit, amiért egy zsidó nõvel volt szexuális kapcsolata. A légyott hiába történt meg mindkét fél közös beleegyezésével, de a zsidõ nõ késõbb rájött arra, hogy a férfi palesztin származású, ezért feljelentette õt a rendõrségen és a bíróság letöltendõ börtönbüntetésre ítélte a férfit "nemi erõszak" vádjával.
Válasz
pankagazda 2012 febr. 23. - 20:55:42 Előzmény Kárpáti Éva
azért nem ilyen egyszerû..........
Válasz
pankagazda 2012 febr. 23. - 20:50:32
errõl még nem hallottam....igaz még csak 20 éve lakom izraelben...
Válasz
LajtaJ 2012 febr. 23. - 18:20:56
Izraelben egy ilyen szerelmi történet teljesen elképzelhetetlen, hiszen az izraeli bíróságok börtönnel sújtják azt a palesztint, aki egy zsidóval létesít szexuális kapcsolatot!
Válasz
olahmiki1959 2012 febr. 22. - 09:49:32
Tanulságos, elgondolkodtató, és számomra kicsit ijesztõ, ahogy egy ilyen film kapcsán a fórumozók így egymásnak esnek, és mindenki a saját szempontját, politikai nézetét tartja egyedül üdvözítõnek...
Néhány hónapja láttam egy dokumentumfilmet, talán az M1-en, vagy a Duna tévén, amelyben egy palesztin lány felrobbantotta magát, és vele együtt mások is meghaltak, többek között egy fiatal zsidó lány. Borzasztó tragédia, sajnos nem az elsõ, és félek, hogy nem is az utolsó.
A tv stáb vette magának a fáradságot, felkutatta a két lány szüleit, és nagyon hosszas rábeszélés után sikerült õket rávenni arra, hogy szóba álljanak egymással. De még ez is csak úgy történhetett meg, hogy mindketten másik szobában voltak, képernyõn keresztül látták és hallották egymást. Nem akartak egy légtérben lenni.
És õk, akik ebben a problémában a legmélyebben érintettek, a saját bõrükön tapasztalják nap mint nap ennek a helyzetnek a tarthatatlanságát, iszonyatát, a két nép életét megkeserítõ állapotát, õk sem tudtak megegyezni egymással. Elbeszéltek egymás mellett, külön-külön mindketten logikusan, szívhez szólóan védték a saját álláspontjukat, és mégsem jutottak közös nevezõre. Feszülten, sértõdötten, szó nélkül álltak fel a végén.
Félek, hogy néhány ezer kilométerre onnan, mi sem fogunk megoldást találni, mindössze annyit tehetünk, hogy reménykedünk a változásban...
Válasz
9/10
Banán 2011 márc. 24. - 18:01:04 9/10 Előzmény géGyula
OFF:
Hát, én éppen azt a pártot támogatom, amelynek a parlamenti frakciójához az említett képviselõ is tartozik. Õ egyébként a Jobbiknak, mint pártnak nem tagja. (Annyit elmondanék Z. Gy. Gyulával kapcsolatban azért, hogy amikor azt mondta, hogy "ezt majd a folyosón megbeszéljük", azt egy õt "cikizõ" fideszes képviselõvel közölte. Aztán a Jobbik-frakció is megrótta Zagyvát, és utána bocsánatot kért.)
A Jobbikkal én egyedül éppen az izraeli-palesztin kérdésben nem értek egyet. Õk inkább a palesztinoknak adnak igazat. Pedig...
ON: ...ez a film tökéletesen bemutatta azt az értelmetlen viszályt. Nem kímélte az FBI-t sem, látni lehetett, hogy az is brutális módszerekkel él. A rendezõ nem szépített egyik oldalról sem. Ezek a palesztin szülõk is láthatóan már meg akartak békélni az izraeliekkel, de az õrült fiuk nem.
A Trefort Gimnázium pszichológusnõjével beszélgettem egyszer, és mondta, hogy a férfi-nõi szerepek miatt a Közel-Kelet kultúrálisan távolabb esik tõlünk, mint a Távol-Kelet, ezért az araboknak nehéz itt, illetve az USA-ban integrálódniuk. (Sokan nem is akarnak.)
A film egy kissé befejezetlennek tûnt számomra, ezért 9/10-et adtam rá.
Válasz
Niko 2011 márc. 22. - 13:56:46
A zsidó nép Palesztina területén i.e.: 1000 körül alapított államot.
A zsidó nép i.sz.: 70 után szóródott szét a rómaiak „jóvoltából”.
Theodor Herzl 1897-ben alapítja meg mozgalmát, amelynek célja egy zsidó állam megteremtése Palesztinában.
(Csak érdekességként, volt olyan gondolatuk is, hogy Ugandában legyen ez a terület.)
A XIX. század végétõl kezdõdnek a zsidó betelepülések Palesztinába. (Nem Hitler elõl menekültek akkor.)
Csak egy párhuzam: Az Erdélybe betelepült román lakosság számaránya már legtöbb helyen nagyobb, mint az ott évezrede élõ magyaroké.
1947-ben ENSZ határozat: Palesztina földrajzi területén két államot hozzanak létre az 1923-1948 között brit fennhatóság alatt állt területen – Palesztinát és Izraelt – az ott évszázadok óta élt palesztinok, és az oda a XIX. század végétõl betelepült zsidó emberek számára.
Minden tiszteletem a zsidó nép iránt. Annyi megpróbáltatás után is megtartották identitásukat, bárhova is vetette a sors õket! De elvenni a palesztin néptõl lakhelyeiket olyasmi, mintha mi mondjuk a Volga-Káma közére szivárognánk be, majd igényt tartanánk rá, hivatkozván arra, az a vidék a mi õshazánk.
A filmben az apa fogalmazta meg a jelen helyes útját:
„Ne higgyétek azt, hogy én nem gyûlölöm õket, azért, amit velünk tettek, és amit elvettek tõlünk, de soha nem jutunk elõbbre, ha nem lépünk túl a múlton.”
Válasz
Összes hozzászólás