Indiana Jones és a kristálykoponya királysága

Bakancslistához adom

Indiana Jones and the Kingdom of the Crystal Skull

amerikai kalandfilm, 123 perc, 2008

Értékelés:

710 szavazatból

Szerinted?

952 hozzászólás

Javában dúl a hidegháború. Indiana Jones tevékenysége is szemet szúr a hatóságoknak, a régészprofesszort ki akarják rúgni az egyetemről. Jones találkozik az ifjú Mutt-tal, aki a segítségével meg akarja szerezni a legendás kincset, Akator kristálykoponyáját. A két kincsvadász Peruba utazik, ám kiderül, hogy a szovjetek személyében vetélytársuk is akad. Az oroszok ugyanis azt hiszik, hogy a koponya segítségével leigázhatják a világot. Csapatukat a jéghideg szépség, Irina Spalko vezeti. Indiana és Mutt meg akarja akadályozni, hogy a varázslatos erejű koponya az ellenség kezébe kerüljön.

Bemutató dátuma: 2008. május 22. Forgalmazó: UIP-Duna Film

Stáblista:

Szereplők

Harrison Ford profilképe

Indiana Jones

Shia LaBeouf profilképe

Mutt Williams

Karen Allen profilképe

Marion Ravenwood

Ray Winstone profilképe

George McHale

Dovchenko

Jim Broadbent profilképe

Charles Stanforth

Alan Dale

Ross tábornok

Cate Blanchett profilképe

Irina Spalko

John Hurt profilképe

Oxley professzor

Alkotók

rendező: Steven Spielberg
forgatókönyvíró: David Koepp George Lucas Jeff Nathanson
zeneszerző: John Williams
operatőr: Janusz Kaminski
producer: Frank Marshall Kathleen Kennedy
executive producer: George Lucas
vágó: Michael Kahn

Linkek:

http://www.indianajones.hu

Díjak és jelölések

BAFTA-díj
2009
Legjobb vizuális effektusok jelölés

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

4/10

Gyengus rész, méltatlan a többihez, Harrison Ford finoman fogalmaz, amikor azt nyilatkozta: "The film was not as successful as we wanted it to be, perhaps"

Válasz

Mert "Az elveszett frigyláda fosztogatói"-ban aztán nincsenek hasonló ökörségek.
Ki, mit vár el egy Spielberg kalandfilmtől, realizmust vagy szórakoztatást?

Válasz

2/10

Ratyi. Félóráig száguldoznak az őserdőben úgy, hogy sehol egy kátyú. Öt méterről Kalasnyikovok össztűze ellen elég annyi, hogy "bukjunk le". Zsé kategória. Alig kettes.

Válasz

5/10

Jó hát az biztos hogy egyik Indiana Jones filmnél sem kellett lerázni a körmöm, de ennél a résznél a feszültség keltés még annyira sem sikerült, mint az előzőknél.
Sajnos nálam ez már elérte a családi film kategóriát. Harrison Ford múltja miatt tudom csak azt mondani hogy nem csúszik zs kategóriaba.
Olyan a film mint a barlangvasút volt a vidámparkban. Mindenképpen fel akartál rá ülni de a végén megbántad...

Válasz

4/10

Nem vagyok nagy Indy-rajongó, de ennek a silány minőségét még elvakult rajongóként is biztosan érzékelni lehet. Anno a helyükben a majmos jelenetnél bsztam volna fel az agyam és mentem volna ki a moziból. A témaválasztás tetszett, és ha már Indy apja is feltűnt korábban, miért ne lehetne egy fia? A gond, hogy Shia LaBeouf színészi tehetsége agyatlan üvöltözésből, értetlenkedésből és kapkodásból áll, legalábbis tőle még a Transformerst és a Disturbiát láttam, ott is ezt nyomta. Marion agyilag megzápult az első rész óta, a gonosz oroszok tipikusak és közhelyekkel dobálóznak, az akciók meg élükön a kocsin kardozással, hát... :D + a képi világa nagyon mű, pedig régebben olvastam, hogy igyekeztek minimális effekttel dolgozni és valós helyszínen forgatni.
Egyébként nem értem, Indy miért mozdul ki az egyetemről szembeszállni a rosszfiúkkal, hiszen a második rész kivételével mindegyiknek sikerült az általuk hajszolt ereklyével kinyírniuk magukat :D

4/10

Válasz

8/10

Legtöbben leszólják azt hiszem. Több szempontból jogosan.
Egy kérdés!

SPOILER
Elvesztette a fejét??????????????????????????????
SPOILER vége

Ez komoly?

Válasz

5/10

Amíg az Elveszett frigyláda zseniális.Az utolsó keresztes lovag nagyon jó.A végzet temploma annyira már nem jó,de attól függetlenül szórakoztató kalandfilm.Addig ez éppenhogy csak közepesre sikerült.Nem is tudom mi a rosszabb ebben a filmben,LaBeouf ripacs "színészi játéka",vagy a Spielbergi mércével gyatra rendezés és CGI-efektek.
Talán annyi a pozitívum,hogy a kísérleti atomrobbantásos jelentsor,minden abszurditásával együtt is,egész jól sikerült.
Nem nézhetetlen,de sajnos összeségében ez bizony Indiana Jones filmnek elég gyenge.

Válasz

4/10

nem borzalmasan rossz csak az indiana jones szériától távol áll remélem az 5.rész jó lesz! :)

Válasz

4/10

Èpphogy jobblett mint a 2.

Válasz

2/10

Véleményem szerint ez a film csak a pénz lapátolásról szól, csináltak egy családi CGI mozit. Tényleg dedó az egész. Sikerült kiölniük az eredeti vicces, kalandfilmes hangulatot. Ehelyett nevetséges jeleneteket kapunk . Én ezt többször nem nézem meg.

Válasz

10/10

Én imádom az elsõ három részt, és ez is nagyon tetszik. Jó kis nosztalgia ez, remek poénokkal, és nem rossz történettel.

Válasz

Törolt Felhasznaló 2016 ápr. 08. - 14:45:18 Előzmény -csengõzoli--

Szerintem nem katasztrofálisabb mint a korábbi részek.
Pont olyan ökörségekkel van tele mint azok.

Válasz

1/10

Egyetértek,ez egy nézhetetlen baromság,az Indiana Jones megcsúfolása.
Hála a jó égnek DVD-n kiadtak egy díszdobozos kiadást,amiben ez nincs benne...ellenkezõ esetben eszembe nem jutott volna megvenni.

Válasz

1/10

Katasztrofális ez a rész.
Aki szerette a régi Indiana Jones filmeket,az inkább ne nézze meg.
Aki utálta,az se...

Válasz

8/10

http://index.hu/kultur/cinematrix/2016/03/15/indiana_jones_5_harrison_ford_steven_spielberg/

2019-ben újra Indiana Jones! :)

Válasz

Ha valakinek tetszett, akkor nem volt kár elkészíteni.

Válasz

nem értem miért nem jöttek hozzászólások, pedig most ment a tv-ben.

Annyit azért elmondanék ha már nem írt senki, hogy sok nézõnél az ufó téma az tabu. Nem szeretünk róla beszélni, és azt sem szeretjük, ha filmekbe vonják bele õket.
Tudjuk róla hogy léteznek, de makacsul ragaszkodunk ahhoz a verzióhoz, hogy Isten is ember volt, nem pedig ûrlény.
Na ez az ami miatt sokaknak nem tetszik a film és inkább a sima valláshoz kötõdõ elõzõ 3 résznél teszik le a voksukat.

Válasz

Nem rossz, de nem kötött le teljesen, mint ahogy az elõzményei sem.
Gyerekként volt csak király. :(

Válasz

Az elsõ bekezdésben írottakkal kapcsolatban annyit, hogy az elmúlt évek valóban a nyolcvanas évek filmes hõseinek reneszánszát hozta (és sajnos sokkal több rossz filmet, mint jót).

A Die Hard 5 egy szomorú példa arra, hová vezet, ha tovább megyünk az öregfiúk útján. A Hannibal címû televíziós sorozat és az Anthony Hopkins helyébe lépõ Mads Mikkelsen viszont egy izgalmas kísérlet arra, hogy a régi és nagyon szeretett karakterek új színésszel is mûködhetnek. Bár ez eddig sem volt rendkívüli, hiszen Tarzantól kezdve a 007-es ügynökön át a Denevéremberig számtalan kultikus filmes hõs van, akit több színész is eljátszott.

Lassan Indiana Jonesnak is be kellene lépni a soraik közé (megjegyzem, eddig sem csupán Ford játszotta a szerepet, hiszen Sean Patrick Flanery és River Phoenix is volt már Indy).

Válasz

10/10

Ráadás!

Ez az egy szó tökéletesen jellemzi a 2000-es évek filmes hangulatát. Hollywood egy ideje már ötlethiányban szenved, ez köztudott. Az egyszerre új, valóban kiváló és ráadásul eredeti ötleteknek igen csak híján van az álomgyár. Így aztán nincs választásuk, ha nincs új ötlet, akkor kénytelenek visszanyúlni a régiekhez. Ezt érezték meg a generációváltás során lecserélt sztárok is. Ráadásul ezek a folytatásfilmek a stúdióknak is kedvezõek, ugyanis a régi filmek rajongóinak tetemes részére valószínûleg beül majd hõsük következõ kalandjára is, a reklámok pedig a fiatalabb korosztályt is becsábíthatják, ezért pénzügyileg jóval kisebb a bukás esélye. Így aztán a nagy filmstúdiók hamar zöld utat adtak a régi hõsök visszatérésének. Ebben a hullámban készült el jó néhány kultuszfilm-például a Die Hard; a Rambo; vagy a Rocky-folytatása. Azonban hiába a régi hõs, a filmek mégsem mindig találtak célba és legtöbbjük elég megosztóra sikerült. A pénzügyi siker azonban mindig megvolt, így a további folytatások is nyugodtan készülõdhettek. Így került a képbe a 90-es évek legnagyobb kalandora, Indiana Jones.
Steven Spielberg és George Lucas közös munkájának gyümölcse a filmtörténet egyik leghíresebb és legsikeresebb filmtrilógiája. A jól ismert régésznek Amerikában és külföldön is nagy kultusza van. A professzor sikere véleményem szerint abból eredt, hogy Spielberg és Lucas pontosan tudták, hogy mire van szükségük a nézõknek. Az Indiana Jones filmek ugyanis páratlanul izgalmasak voltak, emellett rendkívül humorosak és persze a történet is mindig érdekes volt. No meg ugyan ki ne szeretett volna legalább egyszer gyerekkorában régész lenni? Ez pedig bõven elég volt, hogy a nézõket mindháromszor elégedettséggel töltse el. Azonban a negyedik rész kapcsán felmerül a kérdés, hogy elég-e ugyanaz, ami húsz évvel ezelõtt elég volt? Nos, természetesen nem, így aztán Spielbergéknek bõven volt munkája azzal, hogy a professzor visszatérése méltó legyen. Nos, szerintem kiváló és példaértékû munkát végeztek.

A film 1957-ben a hidegháború kellõs közepén veszi fel a fonalat. Amerika éppen UFO-és kommunistalázban ég. A kormány gyanakvóan tekint mindenkire, közben pedig titkos kísérletek és kutatások folynak mindenfelé. Ebben a korántsem könnyû idõben találkozunk újra Dr. Henry Jones professzorral, aki még mindig az egyetemen tanít, de nehezen alkalmazkodik a változó világhoz. Megöregedett és lassan kezdi elveszíteni azokat, akikhez szoros kapcsolatok fûzték. Sõt még a múltja sem hagyja nyugodni, ugyanis korábban dolgozott a kormánynak is kutatások és kémakciók során, így aztán ismét bajba kerül. Egy különleges orosz kommandó ugyanis foglyul ejti és elhurcolja egy raktárhoz, hogy keressen meg nekik, egy ismeretlen eredetû tárgyat. Az öreg régész beleveti magát a dolgok sûrûjébe és ismét egy kalandos utazásra indul, a nézõk legnagyobb örömére.

Amint azt az imént említettem Spielberg-éknek bõven volt dolguk, ugyanis már a történet és a forgatókönyv megírásánál rengeteg problémát kellett megoldaniuk és ezt késõbb még filmre is kellett vinni. Véleményem szerint, ha nem is hibátlan, de remek munkát végeztek. Az elsõ nagy probléma ugyanis az idõ volt. Ugyebár Harrison Ford 2008-ra azért jócskán megöregedett, az ’Utolsó kereszteslovag’ óta eltelt 19 évben. Így aztán Indiana Jones karakterének is öregednie kellet majdnem két évtizedet, ami azért elég nagy idõ. Ekkor már rég vége van a második világháborúnak és már javában zajlik hidegháború. Így aztán új környezetet kellett teremteni a filmnek. Szerintem ezt a feladatot hibátlanul megoldották. A harmadik birodalom katonáit gyorsan lecserélték oroszokra (szovjetekre). A 50-es évek hangulatát pedig kiválóan eltalálták. A ruhák, a zenék, az épületek, az oroz ellenes hangulat és az UFO-kultusz pedig mind csak erõsítik az 50-es évek Amerikája érzést. Ezen a téren a film jelesre vizsgázik.
A másik fontos mozzanat a történet során a központi motívum, vagyis a kincs megtalálása volt. Hõsünk ugyanis már megtalálta frigyládát, megtalálta a szent Grált, sõt a hindu vallás mitikus ’sankara’ köveinek is a nyomára bukkant. A kérdés csak az volt, mi az ami illene az adott korhoz. Hát mi más, ha nem a földönkívüliek. Nos, vannak, akiknek ettõl a haja egybõl égnek áll, de nem értem miért. Az Indiana Jones filmek eddigi kincsei mind valami emberfeletti erõkkel voltak kapcsolatban. Nem tudom, hogy ez miért olyan nagy váltás, fõleg hogy hozzáadták még a kristálykoponyák legendáját. Szerintem ez is jó döntés volt.
Harmadszor új szereplõket kellet kreálni, vagy régieket kellett visszahozni, illetve Jones jellemfejlõdését is folytatni kellett. Nos, szerintem a karaktereket egytõl egyig jól megalkották, vagy visszahozták. Bár az elején furcsálltam, hogy Dr. Jones-nak fia van, de Marion feltûnésével mindenre rájöttem. Az alkotók szerintem szánt szándékkal õt hozták vissza, ugyanis vele bezárul a kör az elsõ és az utolsó részt így remekül összekötötték. Spalko figurája Cate Blanchet alakításában az eddigi leg temperamentumosabb gonosz az Indy filmek történetében. A többi figura pedig szerintem kellõen érdekes és vicces volt, senkit sem éreztem fölöslegesnek. Itt jegyezném meg, hogy a színészek jól játszották a szerepüket, mindenki kellõen beleélte magát. Ford pedig hozza az öreg ámbár még mindig kemény Indyt.
Apropó öregség. A forgatókönyvírók szerencsére nem felejtették el, hogy Jones megöregedett, így aztán beleírták a scriptbe. Ez legtöbbször poénok formájában jelenik meg-amik meg kell jegyeznem szinte mind viccesre sikeredtek-, de azért akció közben is észrevehetõ, hogy öregszik a prof. Lassabban mozog, jobban megrogyik egy-két pofontól, de azért keményfából van faragva.
Nos, az elõbb említettem, hogy akármennyire is jó egy recept, négyszer ugyanazt eladni nem lehet és akármennyire is új a korszak, újak a figurák, az Indiana Jones filmek mégis csak a kalandokról szólnak. Ez viszont némileg problémás, ugyanis három rész után még mit nem látott a nézõ, mi az ami nem tûnik egyszerû koppintásnak. Ezt Spielberg-ék is megérezték és mivel mást nem igen tudtak tenni, a többet és nagyobbat elvet követték. Itt azonban néha kissé elszaladt a ló velük. Az atombombás jelenet sokaknál kiverte a biztosítékot, megjegyzem, nekem még rendben van. Ami azonban már szerintem is túlzás, illetve felesleges volt, az a majmos rész volt. Az tényleg nem kellett volna bele. A vízesés nálam megint csak elment, de megérte azokat, akiknek már sok volt. A végén az ûrhajó a téma miatt volt szükséges, de szerencsére mértékkel mutatták, nem volt öncélú. Ezeket leszámítva amúgy egy tucat izgalmas és kiváló akciójelenet van a filmben. Például az elején a hangárban, vagy a motoros üldözés, a temetõi harc, vagy az utós üldözés a vége felé. No meg Jones és Dovchenko harca, aminél akárhányszor is nézem meg mindig a székemet szorítom és drukkolok Jonesnak. De miért is voltak olyan jók ezek az akciók a régi részekben? Mert a nagy részük kaszkadõrmunka volt, díszletekkel és nem stúdiófelvétel. Nagy örömömre szolgált, hogy Spielberg-ék ahol csak tudták, tartották a hagyományokat és csak kevés helyen használtak vizuális effekteket. Ahol pedig mégis használtak, az jól is nézett ki. Külön dicséret illeti Harrison Fordot, aki öreg kora ellenére még mindig sok akciójelenetet maga csinál meg. A túlzásokról pedig zárójelben annyit, hogy azért az elõzõ részek sem panaszkodhatnak, mert túlélhetetlen jelenetek azért azokban is voltak. Indiana Jones mindig is olyan figura volt, aki olyan kalandokat él ált, amelyek éppen, hogy súrolják, a megtörténhet és lehetetlen határát. Talán éppen ez az a megfoghatatlan varázsa, ami képtelen elkopni. Talán õ az amerikai álom, de legalább egyetemi régészprofesszor. Az pedig milyen király már! :D
Meg kell még azt is jegyeznem, hogy Spielberg-ék a harmadik rész mintájára ezt a részt is teletömték poénokkal. Ezeknek a nagy része nálam célba talált, egynéhány valóban felesleges volt és kicsit elkomédiázta a filmet. Ezt azonban kompenzálták a régebbi részekre történõ utalások és poénok, illetve az, hogy számomra ismét megjött az Indiana Jones hangulat. Sokan kritizálták még John Williams zenéjét. Szerintem az is kiválóan idomult a film hangulatához.

Összegezve: Számomra rendkívül nagy élmény volt az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága. Egy tipikusan olyan film, ami nem akar nagy igazságokat állítani, egyszerûen csak szórakoztat egy vidám nyári délutánon, méghozzá azért mert azok az elemek, amik régen jók voltak még mindig jók. Ezt a funkciót hibátlanul ellátja a film és bár tény, hogy vannak benne túlzások és talán felesleges momentumok, szerintem méltó folytatása az elõdöknek. Fõleg, hogy ez igazából csak egy ráadásnak indult.

9/10

Válasz

Összes hozzászólás

Értékelés:

710 szavazatból

Szerinted?

952 hozzászólás

PORT.hu a Facebookon