Ha egy filmben valamilyen állat szerepel, akkor szinte biztos, hogy abban egy úgynevezett állatkoordinátort is részt vett. Az ő feladata, hogy a jószág – megfelelő körülmények között – azt csinálja, ami a forgatókönyvben áll. Persze előfordul, hogy ez mégsem jön össze, hiszen az állatok nem színészek, be lehet nekik tanítani mozdulatokat, viselkedést, de nem minden megy egyik percről a másikra.

Halász Árpád állatkoordinátor mesélte egy interjúban, hogy amikor A rítus című filmet forgatták Anthony Hopkinsszal, akinek az egyik jelenetben a mellkasán pihen egy cica, a macskának fújnia kellett volna, ám mivel sosem trenírozták erőszakos viselkedésre, ez még akkor sem sikerült, mikor egy dobermann csaholt mellette. Végül nem is lett a filmben fújó macska. Szóval állatokkal forgatni kihívás, és rizikó is, hiszen van, hogy el kell engedni egy-egy ötletet, ha azt nem hajlandó megcsinálni az adott állat.

Épp ezért van egy másik megoldás is: digitális módszerekkel életre kelteni a jószágot, ám ez sem mindig hozza a várt eredményt. Az első CGI-állat, ami megjelent a vásznon a David Bowie főszereplésével készült, 1986-os Fantasztikus labirintus elején látható: a főcím alatt baglyok röpködnek igencsak kezdetleges grafikával. Következzen most tíz olyan állat, ami hasonlóképpen félresikerült a digitális keltetőgépben.

10. A Jumanji majmai (1995)

A társasjáték, ami elhozza nappalidba az őserdőt – akár ezzel a mondattal is hirdethetnék a Jumanjit, ha egy kilencvenes évekbeli Hasbro-reklámban lenne. Ennek következtében nyilván rengeteg állattal támad a Robin Williams főszereplésével készült film, ám amennyire misztikus és eleven maga a társasjáték, annyira kiábrándítóak az általa megjelenő állatok. A legkínosabb talán az a majomhorda, amelyik szétbulizza a konyhát, hogy aztán elkössenek egy rendőrautót. Tisztára mint a bepiált kamaszok, ráadásul mindehhez úgy néznek ki, mintha mindegyikük egy kis Steve Buscemi lenne szőrmekabátban.

9. A Háborgó mélység cápája (1999)

Samuel L. Jackson lelkesítő beszédet mond a társainak, amihez nagyon ért, ezt több filmben bizonyította már, ám sajnos ezúttal félbeszítják, mivel hamm, [SPOILER!] bekapja őt egy cápa, de mindezt olyan számítógépes grafikával oldották meg, hogy az jóval meghökkentőbb mint maga az akció. És nemcsak a cápa, de egy ponton maga a színész is digitálisan lett odavarázsolva, ami még röhejesebbé teszi a jelenetet. Spielberg 1975-ben készítette el A cápát, és bár mai szemmel ott is látszik olykor, hogy egy műszörny tépi a hajót vagy épp az embereket, de még így is valósághűbb, mint ez a majdnem negyedszázaddal később készült harapás.

8. A Lost jegesmedvéje (2004)

A rejtélyközpontú sorozatok egyik legnagyobb dobásában, az azóta se überelt Lostban alighogy lezuhan az Oceanic Airlines 815-ös járata, az első évad második epizódjában a túlélők számtalan szokatlan dologgal szembesülnek a szigeten. Ilyen az a jegesmedve is, ami úgy támad hőseinkre, hogy semmi keresnivalója ezen az éghajlaton. Ami még nagyobb rejtély, hogy miként sikerült ezt a néhány másodperces jelenetet olyan ótvar CGI-al feldobni, amiben inkább hasonlít egy acsargó vattacukorra az a szegény jószág, mint egy jegesmedvére (tudjuk, persze, hogy a Lost nyitánya volt akkor minden idők legdrágább pilotja, és ez alatt a repülőgép-szerencsétlenséget értik, nem egy nyomorult jegesmedvét).

7. A kör 2 szarvasai (2005)

A kör, illetve annak amerikai remake-je hívta fel a figyelmet az ázsiai horrorokra, és hozta be a köztudatba a kifacsart pózokban kúszó, loboncos hajú rémeket, melyekkel mindmáig előszeretettel riogatnak. A videókazettán támadó, kútba dobott kislány sztorija annyira sikeresnek bizonyult, hogy természetesen egy gyatra folytatás is készült hozzá, amiben még szegény CGI-szarvasok is olyan darabosan mozognak, mint akiknek fogalmuk sincs, mint keresnek itt.

6. Az Engedj be! macskái (2008)

Minden idők egyik legjobb vámpírfilmjét természetesen a svédek szállították, ahogy minden idők leggagyibb macskatámadását is. Egy lakásnyi digitális cirmos esik neki az egyik szereplőnek: fújnak, karmolnak, harapnak, csak épp semmi hitelesség nincs sem a megjelenésükben, sem a mozgásukban. Nem csoda, hogy még a színész sem hiszi el, hogy ott vannak ezek dögök, ugyanis nem igazán sikerül eljátszani a velük való interakciót.

5. Az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága hangyái (2008)

Az ostorral kalandorkodó régészprofesszor negyedik filmje talán nem a legrosszabb a franchise-ból, de azért így is több sebből vérzik, amin a digitális állatok sem segítenek. Lehetne itt a prérikutya vagy a majom is, de talán ahol legfeltűnőbb a hanyag CGI, az a bazi sok hangya, ami bemasíroz szerencsétlen szovjet katona száján, miután Indy kiütötte. Valójában teljesen valószerűtlen a jelenet, mivel itt több ezer apró rovart kellett volna egyenként megeleveníteni, ehelyett az egész egy mocorgó massza lett, amin az sem dob sokat, mikor említett delikvenst behurcolják magukkal a bolyba.

4. Az Antikrisztus rókája (2009)

Ez az a film, amiben Lars von Triernek sikerült mindent túltolni. Nem csak az explicit testi csonkítást, a szexualitást és a mondvacsinált motívumokat, de azt a bizonyos-CGI rókát is, ami nagy bántunkra még meg is szólal.

3. A Noé kígyója (2014)

Darren Aronofsky nagyszabású víziója egész az Ószövetségig nyúl vissza, és az özönvíz történetét meséli el ebben a kétes minőségű filmben. Noé sztorijában fontos szerep jut az állatoknak, hiszen a földet legyaluló özönvíztől csak ő és családja menekül meg, valamint azok az állatok, melyekből egy hímet és egy nőstényt is felvitt a bárkára. A filmben szinte bármelyik állatot ki lehetne emelni a vacak digitális megoldások miatt, de választásunk egy még régebbi történetre, a legelsőre, a teremtésre esett, melyet Noé elevenít fel könnyfakasztóan sok didaktikus tanulsággal és egy olyan kígyóval az Édenkertben, amit mintha egy Disney-rajzfilmből kúszott volna át.

2. A vadon hívó szava kutyája (2020)

Jack London regényéből számtalan filmadaptáció készült már, de mind ez idáig senki sem vetemedett arra, hogy a sztori főhősét, Buckot, a bernáthegyi- és juhászkutya-keveréket digitálisan hívja életre. Harrison Fordnak már nem adatott meg az, ami Clark Gable-nek, Charlton Hestonnak és Rutger Hauernek igen: ők ugyanis még élő kutyák társaságában játszhatták el John Thornton szerepét. Ford egy indokolatlanul steril CGI ebbel csatangol végig a sztorin, ami rengeteg lehetőséget ad arra, hogy Buck rajzfilmes allűröket vegyen fel, ugyanakkor jócskán visszavesz az eredeti történet hitelességéből és drámájából.

1. Az MGM oroszlánja (2021)

Bár nem film, de rengeteg, a Metro-Goldwyn-Mayer által készített és forgalmazott film előtt látható a cég logójában üvöltő oroszlán, amely egészen 2021-ig egy valódi nagymacska volt. 1916 óta használja az MGM ezt a logót, és miként a 20th Century Fox dobpergése, vagy a Universal heroikus zenéje, az oroszlánbőgés is egyértelműen jelzi, melyik stúdió égisze alatt készült a film. Az idők során összesen nyolc oroszlán volt látható az intróban, az utolsó 1957 óta jelezte, hogy MGM-filmet nézünk. Tavaly azonban modernizálták a logót, és most már egy CGI-oroszlán bőg a közepén, ami meg sem közelíti a korábbi nagymacskák karizmáját, nem beszélve arról, hogy a patináját is elvesztette az intró.