Egy percig sem vehető komolyan a gagyi CGI szélvész alatt majdnem megvalósult szuperrablás története, de vannak a sztorinak könnyed, sőt, néha vicces momentumai is.
Kemény meló lehet bankrablós filmhez forgatókönyvet írni, új ötletekkel előrukkolni, merthogy az elmúlt évtizedekben már minden volt. Raboltak már bankot kutyák, szörfösök, nyugdíjasok, bombát viselő ártatlan pizzafutárok, rámoltak ki pénzintézetet alagúton keresztül, repülővel, tankkal és ami csak eszükbe jutott a filmeseknek, csak pókjárásban nem, mert az hogy nézne ki, de most itt a hurrikános verzió. És nem, nem egy hurrikán erejét használják fel egy bazinagy széf feltöréséhez, hanem az ítéletidő okozta zűrzavart használják ki a rosszfiúk.
Akik egyébként tényleg igazi profik, mindenre gondoltak. Majdnem. Vér nélkül, belső ember segítségével foglalják el az álmos kisvárosban található intézményt, ahol használt, forgalomból kivont bankjegyeket semmisítenek meg – csakhogy a pénzszállításért felelős kolléganő az utolsó pillanatban megváltoztatta a páncélterem kódját. Így őt kell elkapni, hogy hozzájussanak, de a hölgynek váratlan segítője akad egy páncélozott járműben közlekedő meteorológus személyében, aki ráadásul ismerős a városban. Igen, a jelek szerint akadnak a terepen dolgozó, markos időjósok, akiknek olyan szolgálati autó jár, amely golyóálló, és akár egy Mad Max-filmben is megállná a helyét. Ne csodálkozzunk az ilyesmin. Szóval időjós faszikám és a pénzszállító bige felveszi a harcot a banda ellen, akik – addig – nem bántottak senki, és csak olyan pénzt vinnének el, amit amúgy is bezúztak volna. Én nem nekik drukkoltam.
Még akkor sem, ha a meteorológust egy régi kedvencem, Toby Kebbell játssza, aki oly ritkán kap jó szerepet – és a film jelenetfotóin valamiért egyáltalán nem szerepel, úgy kell róla képeket levadászni. Ő volt a Spíler drogos rocksztárja, a Ben Hur remake Massalája, és ő volt A majmok bolygója - Forradalom gyilkos Kobája, de ott az anyja sem ismert volna rá, most meg egy vicces időjós, és ez sem hálás munka. És nincs is vele gond, csak valahogy nem hisszük el a sztorit. Jó mozzanatok azért vannak, például ez az első akciófilm, amiben a két főhős a történet közepén elmegy pisilni, és vannak jó dumák is, mint amikor a pénzkísérő csaj azt mondja: „Utálom a régi pénzeket. Túl sok port szívtak fel velük és túl sok tangába gyömöszölték őket!” Ilyesmiből kellett volna több, idegesen rohangászó, tehetetlen gonosztevőből kevesebb, és egy valóban ijesztő vihar sem ártott volna. Mert ez egy gagyi CGI hurrikán, nincs benne semmi fenyegető.
Vagyis ott van egy jó film valahol a Hurrikán meló történet- és látványkatyvasza alatt, igaz, kevés látszik ki alóla, de ez elég ahhoz, hogy ne haragudjunk nagyon a régi motoros, örök középszer rendező Rob Cohenre (Sárkányszív, Koponyák). Mondjuk, külön dicséretet sem érdemel. De legalább itt van Maggie Grace is, aki Liam Neeson lánya volt az Elrabolva filmekben, és Kobbel mellett még egy angol, a bandavezért játszó Ralph Ineson, meg egy ausztrál, a meteorológus kakaskodó bátyját játszó Ryan Kwanten (True Blood), aki baromi idegesítő. Őt és a karakterét úgy ahogy van, kihagyhatták volna, senkinek sem tűnt volna fel, ahogy az sem fog pár hét múlva különösen feltűnni, hogy a mozikban vetítettek egy Hurrikán meló című filmet.
Értékelés: 5/10
