A jövő bűnei (2022)

David Cronenberg tavalyi filmjét nagy várakozás előzte meg – hogy aztán annál nagyobb legyen a csalódás. A testhorror nagymestere mindig is értett hozzá, hogyan kell kiakasztani a nézőket, hiszen már 1996-os Karambol című munkája nagy vihart kavart Cannes-ban (az akkori zsűrielnök, Francis Ford Coppola szerint még a zsűritagok közül is sokan hevesen ellenezték, hogy ez a film nyerje a különdíjat). A jövő bűnei esetében, talán emiatt, Cronenberg meg is jósolta, hogy meglehetősen bizzar műve sokaknak nem fog tetszeni, és igaza is lett.

Nagy visszatérését a testhorror műfajához (amelyben a Viggo Mortensen és Léa Seydoux által alakított házaspár a távoli jövőben avantgárd performanszok során távolít el extra szerveket a férfi testéből, egyszer azonban nem minden a terv szerint alakul) a nézők tömeges távozása kísérte, amely tény szerencsére egyáltalán nem zavarta a mestert, sőt, kifejezetten örült neki. „Mindez engem egyáltalán nem szomorít el. Úgy értem,

a legrosszabb dolog, ami a filmeddel történhet, hogy unalmas,

és már sok olyan vetítést láttam Cannes-ban, amelyikről ugyan senki sem távozott, ugyanakkor maga a film nyilvánvalóan nem érdekelt senki. Szerintem inkább ez lehet nagyon lehangoló érzés” – nyilatkozta a rendező a Varietynek.

A szomorúság háromszöge (2022)

De nem kizárólag a Cronenberg-mű volt igencsak megterhelő a tavalyi Cannes-i Fesztivál közönsége számára. Ahogy arról ebben a cikkünkben is beszámoltunk, a filmnek nem várt kihívója akadt annak a Ruben Östlund új munkájának a képében, aki korábban kifejezetten intellektuális kalandokkal jelentkezett, ezúttal viszont filmje, A szomorúság háromszöge olyan hosszban és mennyiségben tartalmazott fosást és hányást, hogy azt még a Farrelly fivérek is megirigyelték volna. A több mint negyedórán át mutatott gyomorforgató jelenet sokaknak megfeküdte a gyomrát, az alkotás azonban ennek ellenére megnyerte a fesztivál fődíját jelentő Arany Pálmát, és mellesleg kritikusunknak is nagyon tetszett.

Ezért szerettük a fosós-hányós mozit

Fosáson és hányáson rég röhögtünk ilyen jót

A svéd Ruben Östlund (Lavina, A négyzet) legújabb alkotásában ismét társadalmunk elé tart görbe tükröt – amit ezúttal tetemes mennyiségű testváladék pöttyöz össze. Kritika a cannes-i fődíjas A szomorúság háromszöge című filmről.

Tovább

A ház, amit Jack épített (2018)

Lars von Trier minden idők egyik legnagyobb botrányfilmese, szóval nem egyetlen filmjével okozott már balhét Cannes-ban, ahonnan egy időben ki is volt tiltva (ennek részleteiről ebben a cikkünkben írtunk korábban). Trier már 2009-es Antikrisztusával is alaposan felkavarta az állóvizet, hiszen

nem mindenki fogadta szívesen a film kasztrálós és véresen önkielégítős jeleneteit,

9 évvel később azonban a fenegyerek egy még provokatívabb alkotással jelentkezett.

A ház, amit Jack épített című sorozatgyilkosos mozija olyan nyílt erőszakot ábrázolt, ami sokakat felháborított – olyannyira, hogy akkori beszámolók szerint több mint százan vonultak ki a filmről, mások pedig jól hallhatóan morogtak és búztak a vetítés közben. Mire a vége főcím elkezdett peregni, állítólag már a fenti nézőtér fele üres volt. A nézőket egyébként elsősorban két jelenet kavarta fel:

Taxisofőr (1976)

A nézői felháborodás persze nem a XXI. században kezdődött Cannes-ban. Az egyik leghíresebb eset ráadásul egy olyan alkotást érintett, ami azóta nemhogy kanonizálódott, de egyenesen mesterműnek tekinti a világ. Akkor még más idők jártak, szóval nem kellett hozzá közelről mutatott kínzás és gyilkosság, hogy a közönség felháborodjon – ők már a Taxisofőr fináléját is ultraerőszakosnak bélyegezték (kíváncsiak vagyunk, mit szóltak volna a fent említett Trier-munkához). Korabeli riportok szerint a tömeges búzás mellett sokan viharzottak ki a teremből falfehéren a végső leszámolás jelenetét követően.

Habár a film egyik kulcsszerepét alakító Jodie Foster még tinédzser volt akkoriban, így is tisztán emlékszik, milyen nagy port kavart a mű Cannes-ban.

„Ez az egész erőszakdolog szinte robbant a moziban.

Marty (Martin Scorsese rendező – a szerk.), Bobby (Robert De Niro címszereplő) és Harvey (Harvey Keitel, szintén kulcsszereplő) szó szerint beragadtak az Hotel du Capba, és sokáig elő sem mertek jönni” – nyilatkozta később a színésznő. A botrány azonban nem zavarta a zsűrit, így a Tennessee Williams által vezetett bírálóbizottság Arany Pálmával jutalmazta a Taxisofőrt.

Visszafordíthatatlan (2002)

Az argentin származású Gaspar Noénak még A ház, amit Jack épített nézői reakcióit is sikerült lepipálnia, olyan szélsőséges reakciókat váltott ki művével a fesztiválon – nemcsak a távozók számát és a felháborodás mértékét tekintve, hanem az élettani reakciókat is figyelembe véve. Ahogy arról ebben az összeállításunkban is írtunk, a fordított időrendi sorrendben elmesélt történet bizonyos jelenetei láttán (aki látta a filmet, biztos tudja, melyik két képsorról van szó: SPOILER! az egyik, amelyikben agyonvernek valakit egy poroltóval, a másik, amelyikben vágás nélkül, 10 percen át mutatják Monica Bellucci karakterének brutális megerőszakolását és a kómába esés állapotáig tartó bántalmazását) 250-en sétáltak ki a teremből, nem kevesebb mint 20 ember elájult, és

egyesek még hánytak is.

Még a film rajongójának számító néhai legendás kritikus, Roger Ebert is elismerte, hogy a Visszafordíthatatlan „annyira kegyetlen és erőszakos, hogy a legtöbb ember nézhetetlennek fogja találni”.

Az újságos fiú (2012)

A Precious – A boldogság ára című kiváló alkotással nevet szerzett Lee Daniels következő filmje, Az újságos fiú már közel sem sikerült olyan remekül, mint a korábbi mű. Habár néhány kritikus bátornak kiáltotta ki Daniels munkáját, a legtöbben inkább vulgárisnak, sőt, egyesek egyenesen trashfilmnek bélyegezték. A sztori szerint egy velejéig közönséges nő a hatvanas évek Floridájában összefog két „újságos fiú”-val, egy oknyomozó újságíróval és az öccsével, az újságkihordóként dolgozó egykori úszóbajnokkal, hogy segítsenek megmenteni halálsoron sínylődő szerelmét.

A film pedig azért is lepte meg annyira a cannes-i nézőket, mivel nem számítottak rá, hogy egy Nicole Kidman főszereplésével forgatott moziban olyasmit fognak látni, hogy a színésznő (igen, ő alakítja a közönséges szerepet) lepisili Zac Efron karakterét a tengerparton, vagy hogy ugyanő telepatikus úton szexel a börtönbeli beszélőn John Cusack figurájával, és a végén el is jut az orgazmusig (minderről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben). Mindezt látva a közönség legtöbb tagja hangosan gúnyos megjegyzéseket tett a filmre a vetítés során, az azóta eltelt idő alatt pedig világossá vált, hogy

Az újságos fiú beválogatása az Arany Pálmáért vetélkedő versenyfilmes mezőnybe volt az egyik legröhejesebb húzás a szervezők részéről a fesztivál történelme során.

Még több meglepő Nicole Kidman

7 alkalom, amikor Nicole Kidman meglepett minket

Boldog 54. születésnapot a színésznőnek, aki mindig meg tudott lepni minket egy-egy szerepválasztásával, pályája csúcsán, de akár a közelmúltban is!

Tovább

Neon démon (2016)

Nicolas Winding Refn dán rendezőnek már 2013-as bűnfilmje, a Csak Isten bocsáthat meg alaposan megosztotta a fesztivál népét, de ez szinte semmi se volt a Neon démon című, Elle Fanning főszereplésével forgatott, a divatipar világában játszódó szürreális és gyomorforgató pszichohorror cannes-i fogadtatásához képest. Sokan egy Calvin Klein-reklám beteges verziójának bélyegezték az alkotást, amelynek pedig minden, gyönyörűen megkomponált kockáján látszik, hogy Refn pontosan tudta, mit akart. A Neon démon hírhedt,

kannibalizmust és leszbikus nekrofíliát is felvonultató jelenetei miatt

a nézők olyan szélsőséges reakciókra ragadtatták magukat, mint a dühödt, hangos kiabálás a vászon felé – és akkor az olyan semmiségekről, mint a szinte már megszokott tömeges kisétálás és búzás, nem is beszéltünk.

Az idei fesztiválon nem történtek hasonló botrányok, ellenben kollégánk is ott járt, és nemcsak az új Indana Jones-moziról és Johnny Depp lányának friss sorozatáról írt kritikát, de egy Quentin Tarantinóval zajlott beszélgetésről is beszámolt.

(via Variety)

Nyitókép forrása: ADS Serice / Vertigo Média / Pro Video / Vertigo Média

Nyerj bepillantást az idei fesztiválba is!

Tarantino elmesélte Cannes-ban, hogy miért ölte meg Hitlert

Ott voltunk a kultrendező exkluzív eseményén, ahol levetítette a kedvenc filmjét.

Tovább