Meglehetősen komolyan vett, profi módon kivitelezett mozgóképes emlékmű, amelyben taktikai okokból vastag arcszőrzetet növesztett férfiak néznek szembe a Kaszással. És nem ijednek meg tőle.
Brothers in Arms
Szerencsére A túlélő nem arról szól, hogy Mark Wahlberg falevelekből készít magának gatyát, kecskék csontjából szúrófegyvert, aztán levadássza a tálibokat. Egy nagyon is megtörtént, balul elsült bevetésben vagyunk, ahol a kommandósok, és nem politikai környezet a lényeg. A militáns ügyekben kifejezetten tapasztaltnak mondható színész-rendező Peter Berg (A királyság, Csatahajó) természetesen a heroizmusra helyezi a hangsúlyt, ám most pont a helyén lévő jó ízlése meggátolja abban, hogy csakis a csillagos-sávos elkötelezettség mentén haladjon a menet. Eléggé valószínű, hogy mint minden hasonló produkciónak, A túlélőnek is a Pentagon szakügyi döntnökei adtak zöld utat, így bizonyos dolgok elkerülhetetlenek voltak – ilyen például a SEAL-osztag kiképzésének kőkeménysége, amit Berg már a nyitó főcím alatt elintéz néhány hatásos valódi felvétellel. Utána már csak annyi marad, hogy a dramatizált közegben is megismerjük a keménylegényeket, akik éppen újoncot avatnak, hogy aztán helikopterre ugorjanak, majd elinduljanak likvidálni egy nagypályás afganisztáni gazembert. Elég néhány verbális vagánykodás, túlméretezettség nélküli macsós egymásra nézés, s máris egyértelmű: a korrekt képességű fiatal karakterszínészekből álló csapat érti a dolgát. Wahlberg mellett Ben Foster, Taylor Kitsch, Emile Hirsch és a játékidő nagy részében a bázison aggódó, rangidős Eric Bana eltökéltsége is pont annyira hétköznapi, mint amennyire szélesvásznú. Indulhat a dráma!
[img id=563030 instance=1 align=left img]Ahogy a koponya pattan vissza a sziklán…
…úgy leszünk mi is feszültebbek a játékidő előrehaladtával. Berg ugyanis elsősorban akciófilmet készített. Mégpedig olyat, ahol az őrült golyózáporban sem vész el a viszonylagos realitás: minden célba talált lövedéknek jelentősége van. A sebesülés nem szúnyogcsípés és egy halál is halál. Ha valaki ütést-lövést kap, az szinte bűzlik és nagyon csúnya – a tűzharc pedig véletlenül se menő férfiaskodás, hanem maga a pokol. Persze, egy pillanatig sem kérdés: elsősorban propaganda céllal zúzunk, de hát korántsem mindegy, mit is propagálunk, ugye. Azt, hogy háborúzni királyság, vagy azt, hogy a SEAL emberei hősök. A kommandósok története Berg elmesélésében ugyan aligha hagy kétséget afelől, hogy egytől-egyig kiváló emberekkel van dolgunk, ám arra is figyel, hogy az amerikás eszménykép mellé beférjen egy kis univerzális optimizmus is. Már ami az afganisztáni néppel való együttműködés idealizmusát illeti.
Tisztelet a hősöknek
Igen, a végén pedig, ahogy ez lenni szokott, mélyen meghajlunk a valódi mártírok előtt, s mindenkinek szembesülhetünk az igazi arcával is. Hogy A túlélő az összes erényével együtt is csak egy izgalmas akciófilm, azért jól példázza, hogy a végén minden tiszteletünkkel együtt sem a könnyeinkkel vagyunk elfoglalva. Inkább azt mérlegeljük, hogy mennyire volt találó a casting – vagyis, a színészek külsőleg mennyire hasonlítanak az történet igazi főszereplőire. Megrendülni akkor lehetne igazán ezen a filmen, ha nem lenne ennyire műfajilag következetes. De akkor meg… Szóval, akkor A túlélőt nem Peter Berg rendezte volna.
Kinek ajánljuk?
- Akik szeretik a kőkemény akciófilmeket.
- Akik szeretik a kőkemény, hősies akciófilmeket.
- Akiknek kevés volt a Zero Dark Thirty - A Bin Láden hajszában a SEAL-osztag jelenése.
Kinek nem?
- Akik nem bírnak odanézni, amikor sok a vér.
- Vagyis, akik nem szeretik a kemény, hősies akciófilmeket.
- Akik szerint Mark Wahlberg még mindig jobban rappel, mint színészkedik.
8/10
