Ha egy dokumentumfilmes bejelenti, hogy Oszama bin Laden, a hírhedt terroristavezér nyomába ered, azt egyszerűen nem lehet komolyan venni, viszont figyelemfelkeltésnek egészen kiváló. Morgan Spurlocknak ezen kívül nem is lehetett más célja ezzel a címmel, hiszen filmje egészen másról szól.
Manipulált mondanivaló
A Michael Moore-féle dokumentumfilmes iskola nem éppen a társadalmi problémák több oldalról való körbejárásáról híres, és Spurlock-ot a Super Size Me után egyértelműen a legtehetségesebb Moore-követőként tartják számon. Munkáik általában tézisfilmek, ahol a film elején bemutatott mondanivalót támasztják alá. "A cél szentesíti az eszközt" mondás jegyében akár a tények elferdítésére is hajlamosak, de Spurlock ebben a tekintetben kevésbé gátlástalan hájas mesterénél. Az iraki háború után irányzatuk rendkívül erős volt mind a fesztiválokon (Moore fődíja Cannes-ban), mind a mozikasszáknál, de mára kicsit elfáradni látszik. A Hol az ördögben van Oszama bin Laden? a jó ötletek ellenére egyáltalán nem tudott jó eredményeket elérni a nézők körében.
Arab gyorstalpaló
Spurlock filmje azokhoz szól, akik az arabokról kb. annyit tudnak, hogy gyakran szoktak öngyilkos merénylet formájában épületeket és tömegközlekedési járműveket robbantgatni. Leegyszerűsített világképüket gazdagítandó rendezőnk ellátogat az arab világ összes terrorizmus által komolyabban érintett országába, hogy az utca népével beszélgetve bemutassa nekünk, hogy arrafelé is sok a remek fickó, és csupán elenyésző kisebbséget alkotnak csak az Amerikát és a nyugati világot pokolra kívánó fanatikusok. Sokszor látják vendégül családok, hogy lássuk, bizony a cél arrafelé is csak az, hogy a szülők boldog jövőt biztosíthassanak gyermekeiknek, csak ez sajnos nem mindenütt lehetséges. Amerika külpolitikájának bírálata sem maradhat el, de ezt már megszokhattuk a Bush-ellenes amerikai dokumentumfilmesektől.
Summa
A legnagyobb erénye a filmnek a rendező bátorsága, hogy tényleg körbejárja az arab vidéket és olykor nem fél akár kínos, sőt veszélyes kérdéseket is feltenni, és nem hátrál meg a komoly veszélyeket rejtő vidékek meglátogatásától sem. Sajnos a szájbarágós stílus itt Európában kevésbé kedvező, hiszen Spurlock sosem elégszik meg a dolgok bemutatásával, mert neki kell levonnia a tanulságokat is helyettünk. Terhes feleségének mellékvágányával bár egyesek szerint személyesebbé teszi, szerintünk csak bulvárhíradósítja filmjét. Spurlock amúgy jó érzékű filmesként végig ébren tartja figyelmünket, amihez nem rest akár rajzfilm-, sőt videojáték betéteket sem használni, de ettől még filmje nem hordoz semmi olyan mondanivalót, ami miatt feltétlenül meg kellene néznünk.
Kinek ajánljuk?
- Azon amerikaiaknak, akik beleunva a tőzsdei hírekbe ismét a külpolitikára kíváncsiak.
- Michael Moore rajongóknak.
Kinek nem?
- Akik nem szeretik, ha helyettük gondolkoznak.
- Michael Moore gyűlölőinek.
6/10