Yvonne, miután a herceg menyasszonyaként bevezették a királyi udvarba, bomlasztó elemmé válik. Számos defektusának néma, rémült jelenléte mindenkiben felidézi saját titkolt fogyatékosságát, ocsmányságát, bűneit... és az udvar hamarosan a szörnyűségek melegágyává változik. Mindenki szörnyeteg, beleértve a herceget is, lihegnek a vágytól, hogy meggyilkolják azt a kibírhatatlan Mutyulit. Végül az udvar beveti teljes pompáját, felsőrendűségét, kiválóságát és felülről ölik meg a nőt.
Az Yvonne inkább a biológiából, nem pedig a szociológiából ered. Abból az útvesztőből, ahol rám szakadt a forma, az emberi forma határtalan, tetszőleges szabadsága, feslettsége, züllöttsége.
Amikor a körülmények súlya alatt összetörünk, s rákényszerülünk, hogy belsőleg teljesen átalakuljunk, a nevetés az egyetlen támaszunk. A nevetés kiszabadít önmagunkból, s képessé tesz rá, hogy porhüvelyünk minden fájdalmas változásától függetlenül megőrizzük emberségünket."
/Witold Gombrowicz/
A(z) Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások