Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Isten ostora

dráma, 2 felvonás, magyar, 2014.

+ 8 kép

+ 12 kép

Értékelés:

11 szavazatból

Szerinted?

2 hozzászólás

Ha végignézünk a jelenen, azt látjuk, hogy a világban oda-vissza hullámzásban mozognak egész népek, hiszen vendégmunkások milliói özönlenek egyik földrészről, országból a másikba. Háborúk, polgárháborúk, éhínségek miatt emberek százezrei kénytelenek elmenekülni hazájukból, új hazát, menedéket keresve. A "Kelet" és a "Nyugat" drámai találkozásának történelmi dimenzióját éljük - megint. Ebben a keveredésben meg tudjuk-e őrizni a lényegünket, a gyökereinket vagy az eljövendő világ rákényszerít majd bennünket, hogy az együttélés érdekében feladjuk nemzeti identitásunkat?

POSzT 2015 - Legjobb előadás

A(z) Nemzeti Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2014. december 19., Nemzeti Színház

Stáblista

Szereplők

Mátray László

Attila (nagyúr)

Trokán Anna

Mikolt

Bánsági Ildikó

Eiréné

Schnell Ádám

Euthymos

Mészáros Tibor

Hercegnő

Horváth Lajos Ottó

Berik

Farkas Dénes

Kurkut

Bodrogi Gyula

Zerkon

Fehér Tibor

Ataulf

Berettyán Nándor

Püspök

Olt Tamás

Főtáltos

Bakos-Kiss Gábor

Hilárion

Janka Barnabás

Hírnök

Kanalas Éva

Énekes

Berettyán Sándor

Iszla

Alkotók

író: Bánffy Miklós
rendező: Vidnyánszky Attila
díszlettervező: Olekszandr Bilozub
jelmeztervező: Olekszandr Bilozub
dramaturg: Rideg Zsófia
súgó: Gróf Kati
ügyelő: Géczy István Lencsés István
rendezőasszisztens: Herpai Rita

Hozzászólások

9/10

A történet nem túl erõs, de a belõle készült színdarab nagyon is hatásos. Nem tartozik a kedvelt témáim közé, a nemzeti érzelgés a múlton, de meggyõzõ volt, hogy lehet ezt jól is csinálni. A hangi aláfestés kiváló, ide értve a zenét, a hanghatásokat, zajokat, és az õsi dallamokat. Az elsõ fele nehezen követhetõ volt, mert folyamatosan jelen volt, szinte az összes szereplõ, így nem igazán teremtõdtek meg a helyszínek, és a szereplõk közötti viszonyok. Egy kicsit homogénné vált a folyamatos (cselekményt nem alakító) helyzet leírás, és hangulat meghatározás, a színészek között szétszórt szövegeken keresztül. Összességében elég jó, minden egysége az elõadásnak, amibõl felépül.

Válasz

4/10

Nem teszik emberközelivé a címszereplõt, gondolom nem is volt cél. Vidnyánszky Attila nem vakarja ki a rárakódott pátosz alól. Hõsként jön be, hõsként van jelen. Nem egy a saját legendájától megrészegült mészáros, vagy despota, nem is is kétkedõ, gondolkodó hús-vér ember, hanem egy romantikus, magabiztos hõs. Számomra ez a lehetõ legunalmasabb olvasat, mintha a 4. osztályos olvasókönyvben olvasgatnék "kalandozó" õseinkrõl. Kalandozó? Európa végigdúlását mi csak kedvesen, romantikusan így nevezzük.

Tetszett a tartuffe-ös szerkezet: hogy a fõszereplõ sokáig nem jelenik meg, csak beszélnek róla és õ határozza meg az 1. felvonást. Túlzás nélkül állíthatom, jobban tetszett a testtelen hun vezér, mint a színpadra lépõ.

Kevés igazán jó szerep van ebben az elõadásban: Farkas Dénes, Reviczky Gábor és Bodrogi Gyula kapták meg a ziccereket, élnek is vele. Nekem Farkas Dénest volt a legnagyobb öröm látni intrikusként. Mátray László borzalmasan egysíkú alakítást nyújt. Nem tudom, hogy VA, vagy õ hiszi azt, hogy elég magasnak és erõsnek lenni ahhoz, hogy Isten ostora, vagy János vitéz életre keljen a színpadon. Szerintem nem. Neki is csak vitéz lelke van, összetett jelleme és többdimenziós személyisége nincs. De nem baj, legalább elgondolkodtunk a közönségtalálkozón, hogy miért nem írtak még jó drámát Attiláról.

Válasz