Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Isten ostora

dráma, 2 felvonás, magyar, 2014.

+ 8 kép

+ 12 kép

Értékelés:

11 szavazatból

Szerinted?

2 hozzászólás

Ha végignézünk a jelenen, azt látjuk, hogy a világban oda-vissza hullámzásban mozognak egész népek, hiszen vendégmunkások milliói özönlenek egyik földrészről, országból a másikba. Háborúk, polgárháborúk, éhínségek miatt emberek százezrei kénytelenek elmenekülni hazájukból, új hazát, menedéket keresve. A "Kelet" és a "Nyugat" drámai találkozásának történelmi dimenzióját éljük - megint. Ebben a keveredésben meg tudjuk-e őrizni a lényegünket, a gyökereinket vagy az eljövendő világ rákényszerít majd bennünket, hogy az együttélés érdekében feladjuk nemzeti identitásunkat?

POSzT 2015 - Legjobb előadás

A(z) Nemzeti Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2014. december 19., Nemzeti Színház

Stáblista

Szereplők

Mátray László

Trokán Anna

Bánsági Ildikó

Schnell Ádám

Mészáros Tibor

Horváth Lajos Ottó

Farkas Dénes

Bodrogi Gyula

Fehér Tibor

Berettyán Nándor

Olt Tamás

Bakos-Kiss Gábor

Janka Barnabás

Kanalas Éva

Berettyán Sándor

Alkotók

író: Bánffy Miklós
rendező: Vidnyánszky Attila
díszlettervező: Olekszandr Bilozub
jelmeztervező: Olekszandr Bilozub
dramaturg: Rideg Zsófia
súgó: Gróf Kati
ügyelő: Géczy István Lencsés István
rendezőasszisztens: Herpai Rita

Hozzászólások

9/10

A történet nem túl erõs, de a belõle készült színdarab nagyon is hatásos. Nem tartozik a kedvelt témáim közé, a nemzeti érzelgés a múlton, de meggyõzõ volt, hogy lehet ezt jól is csinálni. A hangi aláfestés kiváló, ide értve a zenét, a hanghatásokat, zajokat, és az õsi dallamokat. Az elsõ fele nehezen követhetõ volt, mert folyamatosan jelen volt, szinte az összes szereplõ, így nem igazán teremtõdtek meg a helyszínek, és a szereplõk közötti viszonyok. Egy kicsit homogénné vált a folyamatos (cselekményt nem alakító) helyzet leírás, és hangulat meghatározás, a színészek között szétszórt szövegeken keresztül. Összességében elég jó, minden egysége az elõadásnak, amibõl felépül.

Válasz

4/10

Nem teszik emberközelivé a címszereplõt, gondolom nem is volt cél. Vidnyánszky Attila nem vakarja ki a rárakódott pátosz alól. Hõsként jön be, hõsként van jelen. Nem egy a saját legendájától megrészegült mészáros, vagy despota, nem is is kétkedõ, gondolkodó hús-vér ember, hanem egy romantikus, magabiztos hõs. Számomra ez a lehetõ legunalmasabb olvasat, mintha a 4. osztályos olvasókönyvben olvasgatnék "kalandozó" õseinkrõl. Kalandozó? Európa végigdúlását mi csak kedvesen, romantikusan így nevezzük.

Tetszett a tartuffe-ös szerkezet: hogy a fõszereplõ sokáig nem jelenik meg, csak beszélnek róla és õ határozza meg az 1. felvonást. Túlzás nélkül állíthatom, jobban tetszett a testtelen hun vezér, mint a színpadra lépõ.

Kevés igazán jó szerep van ebben az elõadásban: Farkas Dénes, Reviczky Gábor és Bodrogi Gyula kapták meg a ziccereket, élnek is vele. Nekem Farkas Dénest volt a legnagyobb öröm látni intrikusként. Mátray László borzalmasan egysíkú alakítást nyújt. Nem tudom, hogy VA, vagy õ hiszi azt, hogy elég magasnak és erõsnek lenni ahhoz, hogy Isten ostora, vagy János vitéz életre keljen a színpadon. Szerintem nem. Neki is csak vitéz lelke van, összetett jelleme és többdimenziós személyisége nincs. De nem baj, legalább elgondolkodtunk a közönségtalálkozón, hogy miért nem írtak még jó drámát Attiláról.

Válasz