Füst Milán Konstantin néven született Budapesten. Jogi diplomát szerzett, de egyben tanárként is dolgozott. A Nyugat nagy nemzedékéhez tartozott, jó barátságot ápolt Kosztolányi Dezsővel és Karinthy Frigyessel. A magyar szabadvers megteremtője. A Tanácsköztársaság bukása után megfosztották tanári állásától, 1945 után tanított csak ismét, akkor már egyetemen. 1948-ban Kossuth-díjban részesült, de ezután évekig nem jelentek meg írásai. 1967-ben hunyt el. Legjelentősebb drámái a Boldogtalanok és a IV. Henrik, A feleségem története című prózai művét 1965-ben Nobel-díjra jelölték.