Tanulmányai:
1970 - szombathelyi Tanítóképző Intézet, népművelés - könyvtár szak
1977 - debreceni KLTE, felnőttnevelés - közművelődés szak
1982 - Színház- és Filmművészeti Főiskola, színházelmélet szak
1989 - Orosz nyelv, középfokú állami nyelvvizsga
1990 - pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, színház-esztétikai doktorátus
2004 - ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány)

Színházi kurzusai:
1977 - Jozef Szajna, Lengyelország, Varsó
1979 - STU Színház, Krakkó
1982 - Laboratórium Színház, Wroclaw
1984 - Sztanyiszlavszkij Intézet, Szovjetunió, Moszkva

Munkahelyei:
1970 - Szekszárd, MMK, népművelő
1970-1982 - Zalaegerszeg, MMK, népművelő
1982-2002 - Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház, rendező
2001 - Zalai Nyári Színházak Kht. művészeti igazgató
2002-2006 - Zalaegerszeg, Közép-Kelet Európai Kulturális Központ, művészeti vezető
2007-2008.05.19. - Zalaegerszeg, Griff Bábszínház, művészeti tanácsadó

Fontosabb szakmai tevékenységei:
1970-től alapítója és vezetője a Reflex Színpadnak
1974-től alapítója és tanára a zalaszentgróti Országos Színjátszó- és Rendező Tábornak
1978-80 - Országos színházi nevelési kísérlet vezetője
1982-02 - a Hevesi Sándor színház alapítója és rendezője
1984-2000 - a Nyílt Fórum (drámaírók fóruma) alapítója és szervezője
1988-2003 - a Kőszegi Várszínház, 1992-2001 a zalaegerszegi Erdei Színház és 1996-2001 az Egervári Esték nyári színház művészeti vezetője
1988-89 - Eötvös ösztöndíj - elméleti kutatómunka végzéséhez
1998-2000 - alapító tagja és vezetője a Székelyudvarhelyi (Románia) Tomcsa Sándor Színháznak
2001-től a Zalai Nyári Színházak Kht. művészeti igazgatója
2006-2008 - művészeti tanácsadó, Griff Bábszínház, Zalaegerszeg
Vendégrendezőként a hazai színházak mellett Jugoszláviában, Romániában és Szovjetunióban, illetve Ukrajnában dolgozott. Idáig százhúsz színházi bemutatója volt és huszonnégy játékteret tervezett. Két elméleti munkája jelent meg:1995-ben Nagyváradon, A színészi munka elvi alapjai Sztanyiszlavszkij rendszerében s 2002-ben Budapesten: Színjáték - színész címmel.

Fontosabb rendezései:
1980: Moliere: Gömböc úr; 1981: Kleist: Amphitryon; 1982: Goldoni: Kávéház; 1982/83: Dursi: Utazás Párizsba, Gozzi: Turandot, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Storelli: A szent strici; 1983/84: Goldoni: Szerelmesek, Sorescu: Anyaöl, Hubay: Túsz-szedők, Machiavelli: Mandragóra; 1984/85: Brecht: Sophokles Antigonéja, Schiller: Ármány és szerelem, Vetemaa: Szent Zsuzsanna avagy a mesterek iskolája; 1985/86: Milne: Micimackó, Beaumarchais: Figaro házassága, Bresan: Paraszt Hamlet; 1986/87: Coward: Vidám kísértet, Békés: Pincejáték; 1987/88: Vörösmarty: Csongor és Tünde, Wittlinger: Ismeri ön a Tejutat?, Kós: István, az országépítő; 1988/89: Jékely: Mátyás király juhásza, Feydeau: Bolha a fülbe, Mann: Mario és a varázsló, Sütő: Káin és Ábel; 1989/90: Moliere: Scapin furfangjai, Lezsák: 80 vödör levegő, Spiró: Kőszegők; 1990/91: Scarnacci-Tarabusi: Kaviár és lencse, Shaffer: Equus, Déri: Képzelt riport..., Sarkadi-Faragó-Merő: Kőműves Kelemen, Csajági: A meglopott tolvaj; 1991/92: Lázár: Dömdödöm, Sarkadi-Faragó-Merő: Kőműves Kelemen, Eisemann: Én és a kisöcsém, Pállya: Ravaszy és Szerencsés; 1992/93: Eisemann: Én és a kisöcsém, Faragó: A Lappangó, Coward: Vidám kísértet, Illés: Trisztán, Feydeau: Fel is út, le is út, Bibbiena: Calandria, Machiavelli: Mandragóra, 1993/94: Nádas: Temetés, Fratti: Az áldozat közbeszól, Szilágyi-Hajdú: Gólyaszanatórium, Heltai: A néma levente, 50. Beaumarchais: Sevillai borbély; 1994/95: Sebastian: A névtelen csillag, Shaffer: Equus, Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Csokonai: Karnyóné, Beaumarchais: Figaro házassága, Moli?re: Szívek és szarvak; 1995/96: Turczi: Anna-bál, Marriot-Foot: Csak semmi szexet kérem, Csiky: Kaviár, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Beaumarchais: Figaro házassága, Foster: I. Erzsébet, Moliere: Az úrhatnám polgár; 1996/97: Schisgal: Szerelem, Spiró: Nyulak Margitja, Feydeau: A férj vadászni jár ...