Beaumarchais nem csupán szellemes ember volt, hanem önkritikus alkotó is. Voltaire-rel beszélgetve mondta: "ha egy író túl ostoba drámát ír, előbb-utóbb megzenésítik, opera lesz belőle, és attól fogva senki sem tudja, mi van benne." Mint tudjuk, A sevillai borbélyból Rossini, a Figaro házasságából Mozart komponált halhatatlan operát. A szövegek értékét mutatja, hogy a világ prózai színházainak is kedvelt darabja maradt mind a kettő. Miért? Mert Figaro az egész (fényes és romlott) világgal képes szembeszállni, furfanggal, csellel, ravaszsággal. Átlát az embereken. Az ad neki erőt, hogy a boldogságáért harcol: nem hagyja, hogy kedvese a látszólag mindenható gróf zsákmánya legyen.
A(z) Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások