Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Pokol

Inferno
olasz horror, 107 perc, 1980

Értékelés:

19 szavazatból
Szerinted?
4 hozzászólás

Értékelés:

19 szavazatból
Szerinted?
4 hozzászólás
Rose Elliot, a fiatal költőnő az antikváriumban rábukkan egy latin nyelvű könyvre, E. Varelli, a neves építész naplójára. A mű rendkívül nyomasztó hatást gyakorol rá, mert saját lakóházáról, illetve az épület sötét múltjáról is szó esik a naplóban. A kétségbeesett Rose Rómában tanuló bátyjához fordul segítségért. Ám mire Mark visszatér az Egyesült Államokba, már csak testvére gyilkosa után nyomozhat...

Stáblista

Szereplők

Leigh McCloskey
Mark Elliot
Irene Miracle
Rose Elliot
Eleonora Giorgi
Sara
Daria Nicolodi
Elise Stallone Van Adler
Sascha Pitoëff
Kazanian

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
5/10
convar 2020 júl. 18. - 10:50:43 5/10
Messze nem adta azt a hangulatot, és így élményt mint a Suspiria. Hogy ebben mekkora szerepe volt annak hogy ennek a filmnek nem Goblin szerezte a zenéjét - valszeg elég nagy.

Mondjuk az a rész azért így is überkirály volt amikor ez szólt:

Inferno OST - Mater Tenebrarum, by Keith Emerson
https://www.youtube.com/watch?v=YlDvw8INg0M

Csakhát ez nem a fajta zene sajnos ami önmagában teljesen "be tudna lakni", "ki tudna bélelni" egy filmet, mint ahogy a Suspiria main title-ének újra és újra visszatérő csilingelős alapmotívumai igen.

Az mondjuk még tetszett, hogy

egy ideig folyamatosan változott a (néző által vélt) főszereplő, mert egy darabig ők is elhaláloztak, egyikük a másik után, és emiatt egyre inkább tényleg lehetett/kellett izgulni értük az így jelentősen megemelt kiszámíthatatlansági faktor miatt. Ez tényleg nagyon jó volt.



Meg pl. ez is ütött, amikor megláttam:
https://i.ibb.co/vk5mdrz/inferno.png

Szóval volt persze egypár jó pillanat ebben is, csak mondom, az az úgymond folyamatos varázs, na az az ami ebből nagyon hiányzott.

Meg vhogy itt már a (Suspiriából jól megismert, a rendező egyik védjegyének számító) erőteljes színhasználatot is néha túlzottan öncélúnak éreztem...


Összességében, egyszóval tehát: csalódás.
Válasz
5/10
Sadenal 2013 jan. 18. - 17:30:11 5/10
Az elsõ rész nem volt valami eget rengetõ és ez is igen közel állt ahhoz a szinthez. Kár érte, pedig nagyon jó kis sztorija van. Sok helyen érthetetlen és teljességgel komikus. A macskás rész frenetikus. :) Ha akartok egy jót nevetni és szenvedni egy kicsit nézzétek meg. :)


5/10
Válasz
leguan 2010 febr. 22. - 12:59:27
Elsõ film volt Argento-tól, és bevallom
õszintén elsõ perctõl kezdve a kedvenceim
között szerepel az Inferno. A zenéje az
valami feledhetetlen, no és Kazanian alakja
is nagyon jól el van találva. (Amikor a
macskák megtámadják, az valami kész... :)

Éljen Argento!
Válasz
verdeleth 2009 márc. 30. - 11:13:14
Argento trilógiájának másik darabja, mely sokak szerint sokkal gyengébb a Sóhajoknál. Szerintem sem sikerült elérni azt a szintet, de azért ez is bõven zseniális. Fojtó hangulat, sok vér és gyilkosság, jóval durvább film a Sóhajoknál. A film keveréke a trilógiában elkezdett stílusnak és a keményebb filmjeinek, mindenképp érdemes megnézni.
Válasz