"Egy polgári lakást nem tudok elképzelni zene nélkül, egy polgári lakás lelke a zongora." Kardosék nagypolgári létéből is csak ez maradt meg a régi szép időkből, és a színjáték, amit minden nap előadnak, hogy a papának ne kelljen szembenézni a család lecsúszásával. Komikus helyzetek, trükkök és a huszas évek magyar tragédiája is megjelenik a színpadon olyan sírvavigadós, magyaros, Erzsébetvárosi módon.