William "Barrie" Barrington-Coupe (Alfred Molina), a simlis kereskedő egy koncerten figyel fel Joyce Hattóra (Phoebe Nicholls), a zongoraművészre, és azonnal felismeri benne a tehetséget. Felajánlja neki, hogy a menedzsere lesz, ám kapcsolatuk ennél sokkal szorosabbá válik. Hamarosan össze is házasodnak, és Barrie azon ügyködik, hogy Joyce befusson, ám a nő lámpaláza és későbbi betegsége megakadályozza azt, hogy a várva várt siker eljöjjön. Évek telnek el így, és egy nap, mikor Joyce már visszavonult, Barrie megtudja, hogy felesége korábbi felvételei nagy népszerűségnek örvendenek mindenféle online aukciós oldalakon, és egy hirtelen ötlettől vezérelve elhatározza, hogy Joyce neve alatt, és annak tudta nélkül, olyan felvételeket jelentet meg, melyeket mások játszottak fel. Igen ám, de felmerül a gyanú vádja, és ez nem csak őt, de Joyce-ot is tönkreteheti.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Plusz Simon László, a Magyarországon született, 10 éves korában Svédországba került zongorista, akinek a BIS-nél kiadott Liszt Transzcendens etűdök CD-jéről tett részleteket Hatto CD-jére a férje. Ezzel a CD-vel buktak le, mert egy Brian Ventura nevű zenehallgató csekkolta a felvételt az iTunes zeneazonosító szoftverével, és az nem Hatto-t, hanem Simont dobta ki - utána beindult a lavina, és a Gramophone magazin leleplezte Hatto férjét. A férj szerint az erősen betegeskedő Hatto nem tudott férje ügyködéseiről, bár zongorázott időnként felvétel céljából.
Érdekes, hogy több magyar zongorista felvételeit is felhasználta (lopta) a férj-producer: Ránki Dezső, Szokolay Balázs, Jandó Jenő, Hegedűs Endre. Olyan kiadóktól, mint a Harmonia Mundi, Hungaroton, Naxos.
Nagyon érdekes történet, különösen, hogy megtörtént esetet mesél el (pedig ezt csak a végén tudtam meg). Maga a film kicsit összekapkodott, de azért élvezhetõ. Van a magyar szinkronban egy igénytelenséget, felszínességet felmutató szarvashiba: Satto Bax lemezeit "következetesen" rendre Bach-ként emlegetik - elképesztõ. Amiért a szinkronrendezõ soha nem hallott Baxról, azért még egy kis odafigyeléssel ezt meg lehetett volna oldani, különösen, hogy egyszer egy lemezborítón látszik is a neve.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások