Lehet-e annál nagyobbat bukni, mint hogy egy alkotást egy rakás díjra jelölnek – majd ezek közül végül egyet sem nyer meg? Összeszedtünk közel egy tucat ilyen peches produkciót.
Hollywoodban nem elég tehetségesnek lenni, a sikerért keményen meg is kell dolgozni. Kivéve azoknak a színészeknek, akiknek akkora szerencséjük (vagy kisugárzásuk) van, hogy már látatlanban bizalmat szavaztak nekik a filmesek.
A Csillagok háborúját 1984-ben, a Reszkessetek, betörők!-et 1994-ben tűzte először műsorra a Magyar Televízió. Az RTL '98-ban Frei Tamással és Friderikusszal reklámozta a decemberi E.T.-premiert.
Mel Brooks zseniális Star Wars-paródiája majdnem el sem készült, mert az angolok beelőzték, aztán nem más nyújtott neki segítő kezet, mint George Lucas - igaz, megkérte az árát!
Kedvenc régészprofesszorunk nem a levegőbe csattogtatja az ostorát, amikor épp műkincsekre vadászik: ezek az ereklyék állítólag tényleg léteztek a történelem során, vagy legalábbis számos legenda utal erre.
Húsvét alkalmából elevenítsük fel az Alien-filmek, a Jurassic Park, a Szellemirtók és a Jóbarátok legjobb jeleneteit!
A rendszerváltás utáni években a Magyar Televízió jó érzékkel csupa olyan kiváló nyugati tévésorozatra csapott le, mint a Dallas, a Twin Peaks, a Csengetett, Mylord? vagy épp a Mesemondó.
A Rob Roy (1995) nagy pechje az volt, hogy egy időben jött ki Mel Gibson A rettenthetetlenjével, hasonló témában, de eltérő stílusban és jóval kisebb költségvetéssel, így alulmaradt, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne izgalmas és jó! Sőt!
Ez volt Richard Burton utolsó filmje. Eredetileg David Bowie komponálta volna a zenéjét, de túl sok pénzt kért érte.
Sztárparádét felvonultató Jézus filmet, a Kölyökidő gyerekszereplőit, A mesemondót, rajzfilmmaratont a Sky Channelen, no meg persze a német adón karattyoló E.T.-t. Na ugye, hogy régen tényleg minden jobb volt?