Mesebalett két felvonásban. Csajkovszkij Diótörője évtizedek óta a karácsonyi készülődés elengedhetetlen része szerte a világban és a budapesti Operaházban is. A korábbi, hosszú éveken át repertoáron levő, mára szinte muzeális változat emlékének adózva, 2015 karácsonyára egy újragondolt, a klasszikus balett hagyományait követő, de a 21. század táncművészeti és látványvilágbeli elvárásainak megfelelő, új kiállítású darab született. A klasszikus zenei anyagra egy igazi Diótörő-specialista, a nemzetközi hírnévnek örvendő Wayne Eagling és a társulatot igazgató Solymosi Tamás koreografált új mesebalettet. A Magyar Nemzeti Balett életében először készített ilyen világszerte elismert művész a társulat tagjaira szabott, a helyi jellegzetességeket is figyelembe vevő koreográfiát, amellyel a karácsonyi varázslat még látványosabb, még táncosabb változatban kerül a közönség elé. Betanító balettmester: Wayne EaglingPróbavezető balettmesterek: Aradi Mária, Balaban Cristina, Kohári István, Mirzoyan Albert, Pongor Ildikó, Solymosi Tamás, Szirb György, Tanykpayeva AliyaA Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeit betanította: Chernakova Olga, Kirejko Dmitrij Taraszovics, Kovács Dénes, Radina Dace, Yakushkina NataliiaA gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Oláh Gusztáv nyomán a díszlettervező: Vavrinecz Beáta
Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
December eljövetele nemcsak a tartós hideg beköszöntét jelenti, hanem az ünnepi fényekbe öltöztetett utcákat, a karácsonyi vásárok forgatagát és a friss sült gesztenye illatát is. Elkezdődik a karácsonyi készülődés, melynek egyik elengedhetetlen eleme a Diótörő. A 2019/20-as évadban különleges ünnepi meglepetésként a Budapesti Operettszínház is színpadra állította a klasszikus balettet. A Diótörő - amely Győrben és a Bécsi Állami Operaházban óriási sikerrel, telt ház előtt mutatkozott be - a Magyar Táncművészeti Egyetemmel közös produkció, Harangozó Gyula rendezésében és koreográfiájával. A főszerepekben az egyetem végzős növendékeit is láthatjuk, de több korosztály is színpadra lép az előadás során, változatos és színes kiállítást biztosítva. Érdekesség, hogy Carousel című musicalünkben szereplő ifjú tehetségeket is újra kőszínházunkban köszönthetjük. Klára hercegnő szerepében Kozmér Alexandra, Ottlik M. Laura (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa) és Szelényi Dorka mutatkozott be, Diótörő hercegként Gallai Zsoltot (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosát), Sík Milánt (szintén a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa) és Somai Valért láthatjuk. Az előadás során közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara, vezényel Pfeiffer Gyula. A Diótörő két felvonásból áll, játékideje 2 × 50 perc. Mivel a világ legnépszerűbb gyerekbalettjéről beszélhetnek, természetesen a kicsiket is szeretettel várjuk, a darab megtekintését hatéves kortól javasolják. Lakájok: Hojer Szeverián, Czeglédi Ákos, Horváth Tamás, Harsányi Tamás. A Diótörőről Pjotr Iljics Csajkovszkij klasszikusa E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült. Ezt először id. Alexandre Dumas dolgozta át, végül pedig Marius Petipának, a Cári Színházak egykori koreográfusának átirata lett az eredeti Diótörő alapja. Csajkovszkij lelkesedése a darab iránt kezdetben igen csekély volt, mivel úgy gondolta, a pazar díszletek és jelmezek elvonják a figyelmet a zenéről, ám a mesetéma érdekessége mégis felkeltette a figyelmét, így elfogadta a felkérést a balett megkoreografálására. Érdekesség, hogy ez volt élete utolsó műve. A Diótörő ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban, melyet megelőzött egy március 7-i szentpétervári koncert, ahol a balettből egy kivonatot, az úgynevezett Diótörő-szvitet mutattak be. A mű karácsonyeste játszódik, mikor a vendégek egyike, Drosselmeier nagybátyja egy diótörő babát hoz ajándékba a család kislányának, Marikának. A történet a lány álmában folytatódik, ahol hercegként kel életre a bábu, s varázslatos utazásra viszi magával a lányt. Ennek kezdetén rögtön az Egérkirállyal és hadseregével kell megküzdeniük, hogy továbbmehessenek az álmok kalandos útján. Magyarországon 1927-ben debütált a darab Brada Ede koreográfiájával, noha végül az 1950-ben Budapesten színpadra állított Vajnonen-féle koreográfiával terjedt el.
Zenés családi roadmovie. Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című meséje nyomán írta Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina A Pinokkió kalandjai az egyik legtöbb nyelvre lefordított, és legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi mű. Többszáz mozgóképes és színházi feldolgozása létezik, nem is beszélve a képregényekről, diafilmekről és rövidített kiadásokról. Azt is hihetnénk, hogy a világ egyik leghíresebb kisfiújának, pontosabban fabábújának történetét mindenki jól ismeri, de az igazság az, hogy Carlo Collodi 1883-ban megjelent regényét ma már kevesen olvassák. Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és néhol persze kicsit ijesztő is. Mai szemmel nézve meglepően bátor és modern, ahogy Collodi végigvezeti Pinokkiót a hajmeresztő kalandokon.A most készülő, új, vígszínházi változat igyekszik minél jobban megőrizni és megmutatni az eredeti mese csapongó fantáziáját, játékosságát és humorát, miközben az igazi Pinokkió-szakértőknek is szolgál majd némi meglepetéssel... Valamint: Adamovich Ferenc, Biczó Anna, Drahota Albert, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Viola Péter
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról - vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik. Bemutató: 1996. január 28-án a Pesti SzínházbanTovábbi szereplők: Továbbá: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Asztalos Dóra, Bálint Barna, Barna Krisztián, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Fehér Laura, Furka Ildikó, Gulyás Anna, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Hegedűs Dániel, Jónás Roland, Juhász Petra, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Magyar Lili, Miskolczi Renátó, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Misik Renáta, Ötvös Bianka, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Rimár Izabella, Schmidt Eszter, Siklódi Szilvia, Szabó Renáta, Szeifert Máté, Tóth Brigitta, Vitárius Orsolya Kis Maugli: Chater Áron
Peter Wright 1984-es örökzöld koreográfiája. Fedezze fel a balett varázsát, és lepje meg szeretteit ezzel a rendkívül látványos ünnepi élménnyel! Julia Trevelyan Oman XIX. századi porosz díszletei és jelmezei ünnepi bájt kölcsönöznek Peter Wright népszerű klasszikus balettjében – a Royal ballet egyik mérföldkövének tekintett produckcióban –, melyben a varázslat látványos tánccal ötvöződik. A Royal Ballet ragyogó A diótörő produkcióját Peter Wright 1984-ben alkotta meg Lev Ivanov eredeti 19. századi, töredékesen fennmaradt koreográfiája alapján, és bátran kijelenthetjük, azóta is Európa-szerte a legkedveltebb balett-előadások egyike. Csajkovszkij tündöklő muzsikája, a káprázatos jelmezek és díszletek és a Royal Ballet magával ragadó tánca minden korosztály számára igazi karácsonyi élménnyé teszik az előadást. Rendező: Peter Wright (koreográfus) - Lev Ivanov nyománDizájn: Julia Trevelyan Oman Táncolják: Anna Rose O'Sullivan (Cukortündér), Marcelino Sambé (A herceg), Thomas Whitehead (Herr Drosselmeyer), Sophie Allnatt (Clara), Leo Dixon (Hans-Peter/Diótörő), Nicol Edmonds (Az egérkirály)Orchestra: Orchestra of the Royal Opera HouseVezényel: Andrew Litton
...sorsuk egy véletlen folytán összefonódik, és mindkettejük élete gyökeresen megváltozik... Mark Twain örök klasszikusa, a Koldus és királyfi az évad talán legjobban várt előadása. Az ősbemutató izgalmas zenei világa, valamint történetének mély emberi tanulságai minden korosztályt megszólítanak. Az előadás középpontjában két fiú története áll, egyikük szegénységben él, míg a másik a trón várományosa. Amikor sorsuk egy véletlen folytán összefonódik és helyet cserélnek, mindkettejük élete gyökeresen megváltozik. A musical tele van humorral, drámával és szívhez szóló pillanatokkal, amelyek elgondolkodtatnak arról, mi is valójában az igazságosság, a hatalom és az emberség. Szereplők: Bet, Tom kisebbik húga: Horváth Lili Csenge/Koncsek Zsófia Nan, Tom nagyobbik húga: Berta Panna Róza/Szalai Nóra Lola Ensemble: Andersen Viktória, Elek Kíra, Farkas Eunika, Fazekas Orsolya, Kiss Liliána Melody, Kovács Vivien, Kuti Petra Gabriella, Máté Zsófia, Nagy Noémi, Szűcs Enikő, Besenyi Nándor, Eszenszky Gergely, Fazekas László Csaba, Fülöp Balázs, Papp Domonkos, Penke Soma, Rácz Máté, Tóth Géza Gergő, Tóth Norbert Márk, Z. Kovács Gábor. Gyerekszereplők: Czutor Simon, Cseszlai Damos, Endrődi Huba, Mester Máté, Rátkay Ábel, Tolnai Tamás, Vadócz Máté
Monológ egy felvonásban, magyar nyelven. „Mekkora Isten tenyere? Elég nagy ahhoz, hogy maradhassak életem végéig, ha hellyel kínált? Biztosan jól megkapaszkodtam? Hányan voltunk szerencsés utasok? Összehúzva magát adott helyet nekem más, ha rázós volt az utazás?” – olvasható Gulyás Dénes Kossuth-díjas, nemzetközi hírű énekművész önéletrajzi könyvében, amelyből Juhász Róza színésznővel karöltve prózai színpadi kamaradarabot készítettek és adnak is elő. A tenor elmeséli életét, amely bizonyos csomópontokon, csúcspontokon vagy akár kudarcokról szóló mélypontokon meg is elevenedik, és ezekben a pillanatokban a színésznő és az énekes különféle szerepekbe bújva, dialogizálva vezeti be a közönséget Gulyás életébe. Az előadás az Operaház Medgyaszay termének intim terében látható, ahol a nézők igazi, őszinte vallomásnak lehetnek tanúi. És hogy miként kapcsolódik mindez az Angol100 szezonhoz? A 70 éves, életerős Gulyás Dénes az a magyar tenor, aki a legtöbb estén énekelt a New York-i Metropolitan színpadán.
Opera három részben, négy felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal. Vannak legendás operák. Ilyen ez a fiatal párizsi bohémek történetét elmesélő Puccini-mű, amelyben az operairodalom egyik legszebb románca egy kialudt gyertyával és egy elveszett kulccsal kezdődik. Vannak továbbá legendás opera-előadások, mint például ez a Nádasdy Kálmán-rendezés, amely Oláh Gusztáv varázslatos díszletében már-már színháztörténeti bravúrral 1937 óta van az az Opera műsorán, és ez idáig közel 900 előadást ért meg. Van, amin nem fog az idő. Ezen a csodálatos előadáson bizonnyal nem fogott. I. felvonás Rodolfo és Marcello hideg padlásszobájukban fagyoskodnak. A költő hiába veti drámáját a kályhába, az izzó szerelmi jelenetek is csak kevés meleget árasztanak. Megérkezik Colline - üres kézzel, mivel karácsony estéjén a zálogházak zárva vannak. Schaunard azonban pénzt és finom ételeket hoz. A pénzt elosztják, az elemózsiát nagy étvággyal elfogyasztják. Váratlanul a háziúr jelentkezik az elmaradt lakbérért, de hamarosan kiteszik a szűrét, majd indulnak a kávéházba. Rodolfonak előbb még verset kell írnia, ő csak később követi három jó barátját. Alig kezd munkához, kopognak: Mimi áll a küszöbön. A szél kioltotta gyertyáját. A szívek hamarosan egymásra találnak, és a tündéri holdfényben úszó padlásszobácskában kivirágzik a szerelem. II. felvonás A négy jóbarát és Mimi a Momus- kávéházban ünnepli a karácsonyestét, míg künn az utca forgatagában színes néptömeg hullámzik. Egy öregedő gavallér oldalán feltűnik Musetta, Marcello egykori szerelme. Azonnal megállapítja, hogy elérkezett a legalkalmasabb pillanat: újból visszahódítja a festő szívét. Némi ügyes színészkedéssel félreállítja az útból a felültetett lovagot, és Marcelol karjaiba repül. Mivel a bohém társaság pénze már elfogyott, csak a ki nem fizetett számlát hagyják hátra a visszaérkező Alcindoronak. III. felvonás Ködös, hideg hajnal a Barriére d'Enfer környékén, Párizs határában. Mimi Marcellot keresi, aki a szomszédos fogadóban él Musetta-val. Elpanaszolja fájdalmát. Rodolfo állandóan féltékenységével gyötri, és egyre hangoztatja: váljanak el. Mindketten pokolian szenvednek, és mégsem tudnak elszakadni egymástól. Marcello megígéri, hogy segítségükre lesz. Mimi elindul, de csak néhány lépést tesz, majd egy fa mögé rejtőzik. Kilép a kocsmából Rodolfo: némi kertelés után bevallja barátjának különös viselkedésének okát. Ma is ugyanolyan forrón imádja Mimit, mint szerelmük első pillanatában, de a leány halálos beteg; csak az segíthet rajta, ha elválnak, s Mimi valakit keres magának, aki tűrhetőbb életkörülményeket tud biztosítani számára. Hangos zokogás árulja el Mimi jelenlétét: mindent hallott. Könnyek között határozza el Mimi és Rodolfo, hogy ha eljön a tavasz, elválnak egymástól, míg Musetta és Marcello - ki tudja hányadszor - összevesznek. IV. felvonás Rodolfo és Marcello újból a padlásszobában dolgoznak, azaz csak dolgoznának, ha nem bénítaná meg mindkettőjük képzeletét az emlékezés. Mindketten ábrándoznak: Mimiről, Musetta-ról. Schaunard érkezik Colline-nal, és a vidámság pillanatokon belül újból úrrá lesz a kedélyeken. Mikor a féktelen jókedv tetőfokára hág, betoppan Musetta: Mimi jön. Végső erejét szedte össze, hogy itt érje utol a halál, ahol oly boldog volt valaha. A szerelmespár magára marad, és visszaemlékezik az első találkozásra. Aztán lassan visszaszállingóznak a bohémek és Musetta... Mire utolsónak Colline is beteszi maga mögött az ajtót, Mimi csendesen, szinte észrevétlenül örök álomba szenderül. Angol szöveg: Arthur Roger CraneA gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Magyar szöveg: Lax Éva Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara
Aldo Nicolaj darabja három idős ember történetét meséli el, a „vasnemzedék” utolsó néhány élő képviselőjének nyugdíjas napjait. A leélt és végigküzdött XX. század vége egy zsúfolt lakótelepen éri őket. A nő szelíd és jókedvű maradt – de a hajdan erős fiúk, akik valaha bátor katonák, aztán szorgos munkásemberek, derék családapák, büszke, öntudatos férfiak voltak – most már emlékeken merengő, rozoga, mogorva úriemberek. Ki egyedül, ki a családjától éppen csak megtűrten, de mindenképpen magányosan éldegél... lejár erre a kis térre, hogy a padon üldögélve várakozzon cél nélkül – és szót váltson azzal, aki hasonlóan járt. Nem ismerik egymást, de lassacskán, ahogy rendre összefutnak a padnál... barátok lesznek. A barátságuk pedig fokozatosan feltölti őket, a kiürültség érzetét felváltja a valahová tartozás biztonsága, az újonnan felvett szokások megnyugtató rutinja. A feleslegesség, a szeretetnélküliség, a céltalanság szürkesége alól kibomlik az életszeretet, az egymásba kapaszkodás, az örök szövetségeskeresés szívmelengető, ezerszínű, derűs palettája. Ebből a megtalált biztonságból pedig új kalandvágy születik – így elhatározzák, hogy még egyszer, utoljára, belevágnak egy kalandba.
A hó elzárta a külvilágtól a hegyvidéki házat, ahol a karácsonyi készülődés közben holtan találják Marcelt. A házban lévő nyolc nő az áldozat anyja, felesége, húga, sógornője, két lánya és két háztartási alkalmazottja.