“Ez a film igazából rólunk szól” – kezdi idegen(ismerős?)vezetését Merker Dávid, a hosszúlépés.járunk? társalapítója a tematikus városnézés elején, amelyet A brutalista című, most már háromszoros Oscar-díjas film ihletett. Ugye itt valójában a Bauhausról van szó, és nem a brutalizmusról, ahogy azt már több építész is kimerítően elmagyarázta a sajtóban. Merker jogosnak tartja ezeket a kritikákat, viszont arra kéri a résztvevőket, hogy a séta idejére nézzük el a két stílus összemosását. Így könnyebb élvezni az eseményt – mint ahogy magát a filmet is.

Kritika: A brutalista 215 perces játékideje egy szörnyeteget rejt, amely belülről kifelé tép szét

A brutalista túlságosan lekötött ahhoz, hogy jegyzeteljek a vetítésen, de a stáblista alatt egészen biztosan valami olyasmit körmöltem volna le, hogy “ez a film képes lenne leprásokat gyógyítani.”

Tovább

Szóval Bauhaus. Merker emlékeztet, hogy bár a film főszereplőjét, László Tóthot a rendező, Brady Corbet fantáziája szülte,  a karakter világa itt, Budapesten gyökerezik. A brutalista történetének ötlete akkor pattant ki a rendező fejéből, amikor elolvasta egy minnesotai bencés apátság megépítésének történetét. Az építész Breuer Marcell volt, és hamarosan kiderült, hogy magyar építészek és designerek sokasága menekült el Budapestről, hogy Amerikában kezdjen új életet. A film főszereplője, László Tóth karaktere számos budapesti modernista építész életének esszenciája. 

A Berlinben, Walter Gropius által alapított iskola annak ellenére lett a 20. század egyik meghatározó művészeti mozgalma, hogy a németeknél a nácik üldözték, Európa többi országában pedig többféle indíttatásból ágáltak ellene. Merker kitér a neves magyar ellenzőkre is:

„Olyan, mintha csupa fürdőszobát csinálnának.” – fintorgott  Füst Milán, Márai Sándor pedig egyenesen „vasúti állomások modern piszoárjaihoz” hasonlította az általuk megálmodott csőbútorokat.

Viszont emlékeztet: Budapest leggazdagabb polgáraitól kezdve a ferences rendig sokan érezték úgy, hogy a régi, fullasztó épületek helyett levegős, modern terekben szeretnének élni. A rózsadombi séta során a Sarolta szalontól elkezdve a Kapisztrán Szent János-templomig azokat az eseteket csodálhatjuk meg, amikor ez sikerült.

Közben viszont a velünk élő Bauhaus értékelése mellett sajnálkozhatunk azon a Bauhauson, ami kimaradt ebből a városból. Többek között a Máraik, valamint a Rózsadombi Egyesület nevű Horthy-kori gittegylet aktivizmusának köszönhetően, akik meg egy “Csúnya házak rohama a gyönyörű Rózsadomb ellen” című írással indítottak hadjáratot az iskola ellen.

Meglett az eredménye: igen, számos magyar művész és építész is kulcsszerepet játszott a Bauhausban, köztük Moholy-Nagy László, Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas és Weininger Andor. Viszont többek között az is összeköti őket, hogy hiába szerették volna, Molnáron kívül egyiküknek sincs Budapesten épülete. 

Azt se túlzás leírni: egy nemzeti szégyen az, ahogy Magyarország Breuert, a huszadik század legjelentősebb hazai építészét kezelte. A korszakos művészt hazánkban a pesti Mérnöki Kamarába se vették fel, soha nem adhatott hozzá semmit a zsenijéből hazája fővárosához. Úgyhogy helyette a Harvard Egyetem tanára lett, és külföldön csinálta végig az azóta kanonizált karrierjét.

Az Adrien Brody által játszott László Tóthban érezhetően ott vannak Breuer darabjai. Ahogy ráismerhetünk a Cserje utcai Hevesy villát tervező Molnár Farkasra, aki a konokságig menően csinált elvi kérdést az épület tervezéséből, vagy a Fischer József – Pécsi Eszter építész házaspárra, akiket a második világháború szakított el egymástól. A filmmel ellentétben közülük a férj ragadt Magyarországon, és a feleségnek sikerült kimenekülnie Amerikába.

A Hosszúlépés csapata A brutalista köré épülő városnéző sétának azt a fantázianevet adta, hogy “Új világot álmodtak”. A grandiózus, ám rejtett időkapszulák világából kiszakadva, a Kapisztrántól a négyes-hatos állomásáig ballagva könnyen belénk hasíthat a súlyos kovácszoltáni kérdés: “De sikerült?”

A túra időpontjairól és a jelentkezésről bővebb információkat a hosszúlépés.járunk? oldalán lehet találni.

Cikkünk a hosszúlépés.járunk? társalapítója, Merker Dávid sajtóanyagának felhasználásával készült. A fotókat a szervezők részéről Soós Bertalan készítette.