Egy lista, amelyen megfér egymás mellett a Wachowski testvérek erotikus thrillere, Uma Thurman villantása és Alicia Vikander robotteste.
Már mutattunk 10 olyan filmet, amelyben sikerült az alkotóknak maximálisra csavarniuk az erotikus feszültséget, és ehhez még meztelenkedésre se volt feltétlenül szükség. Ebben a folytatásban azért már akadnak explicitebb alkotások is, de a koncepció változatlan: a legérzékibb filmeket listáztuk.
Érzékek birodalma (1976)
Nagisa Oshima klasszikusával már foglalkoztunk a Porton abban az összeállításban, amelyben az éles szexjeleneteket használó filmeket gyűjtöttük össze. Japánban pornográfia miatt vádat emeltek a rendező ellen, az Érzékek birodalma mégsem pornófilm, hanem ahogy a címe is jelzi,
a mindent felemésztő szenvedély érzéki ábrázolása.
A megtörtént eseményeken alapuló sztori szerint egy gésaház tulajdonosa beleszeret egy fiatal örömlányba, és otthagyja miatta a családját.
A test melege (1981)
Lawrence Kasdan filmjében a William Hurt által alakított kisvárosi ügyvéd, Ned és a rejtélyes, gyönyörű Matty (Kathleen Turner) között alakul ki szenvedélyes kapcsolat. Az egyetlen problémát az okozza, hogy Matty már nem szabad: férje egy dúsgazdag, befolyásos ember. A nő hatására Ned átírja a férj végrendeletét, majd megöli vetélytársát. A végrendelet viszont gyanússá válik, ezért a hatóság nyomozni kezd.
Henry és June (1990)
Az erotikus témájú műveivel ismertté vált Anaïs Nin még kezdő íróként találkozott Párizsban Henry Miller íróval és feleségével, June-nal, és azonnal az extravagáns kettős bűvkörébe került. Philip Kaufman Nin naplója nyomán készítette el filmjét, melyben a címszerepeket Fred Ward és Uma Thurman alakítják, míg a naiv írónőt, akit közösen indítanak el egy erotikus, szenvedélyes és felszabadító utazásra, Maria de Medeiros játssza.
Érdekesség, hogy ennek a filmnek köszönhető az NC-17 besorolás megszületése, a korhatárbizottság ugyanis az X-et kevesellte.
Elemi ösztön (1992)
Összeállításunk első részéből szándékosan hagytuk ki Paul Verhoeven klasszikusát, mert túlságosan is nyilvánvaló választás, egy ilyen lista mégsem lehet teljes minden idők leghíresebb, műfajteremtő erotikus thrillere nélkül. A sikerben természetesen Sharon Stone és Michael Douglas párosa, illetve Joe Eszterhas forgatókönyve is óriási szerepet játszott, de
Fülledtség (1996)
A Wachowski testvérek nem egy kis költségvetésű sci-fivel indították a pályájukat, ahogy azt esetleg a Mátrix alapján feltételezhetnénk, hanem egy erotikus thrillerrel, amely ravaszul forgatja ki a film noirok alaphelyzetét. A femme fatale, aki egy maffiózó barátnője (Jennifer Tilly), itt nem egy magándetektívet csábít el, hanem egy másik nőt: a szomszédban lakó, börtönviselt vízvezeték-szerelő Corkyt (Gina Gershon), hogy utána közös tervet eszeljenek ki a bűnszövetkezet vagyonának megcsapolására.
Maga a thrillerszál is feszült és izgalmas, de Wachowskiék a szexjeleneteket sem spórolják ki, így a Fülledtség maximálisan hű a (magyar) címéhez.
A szex és Lucia (2001)
A kép, amin a gyönyörű Paz Vega kivágott piros ruhában hajt a kismotorján, örökké a retinánkba égett, és nem véletlenül. Julio Medem filmjében ő Lucia, aki pincérnő egy Madrid központjában lévő étteremben. Miután egy hosszú kapcsolat után elvesztette író barátját, egy csendes, félreeső, festőiségében is romantikus Földközi-tengeri szigeten keres menedéket. Átengedve magát a teljes ellazulásnak, és a tiszta levegő meg a szikrázó napsütés hatásának, lassan önmagának is bevallhatja eddig rejtett vágyait. Felfedezheti-felidézheti elmúlt kapcsolatának legintimebb, titkos sarkait, mintha azok egy szexuálisan túlfűtött, érzelmes regény tiltott fejezetei lennének, melyeket a szerző csak most, az elmúlt idő jótékony távlatából enged csak elolvasni.
Intimitás (2001)
Szexfilm ritkán kap Arany Medvét a Berlini Filmfesztiválon, és a legjobb női alakítás díját sem szokás ezért ugyanott kiosztani – ebből is látszik, hogy a nyílt szexjelenetek ellenére Patrice Chéreau alkotása nem pornófilm. Vagy nem csak az. A sztori szerint Jay és Claire minden szerdán találkoznak a férfi lakásán. Szeretkeznek, és ennyiben ki is merül a kapcsolatuk. Nem beszélgetnek, nem kérdeznek egymástól semmit. Míg Claire elégedett a helyzettel, addig Jay közelebbről is meg akarja ismerni partnerét. Az egyik találkozásuk után titokban követni kezdi a nőt, hogy többet tudjon meg róla: ki ő, hol lakik, mit csinál.
Ellenséges vágyak (2007)
Ang Lee a melodráma nagy mestere, olyan filmeket köszönhetünk neki, mint az Étel, ital, férfi, nő, az Értelem és érzelem, a Jégvihar vagy a híres-hírhedt meleg cowboyfilm (Brokeback Mountain – Túl a barátságon),
de legerotikusabb, legkendőzetlenebb rendezése egyértelműen az Ellenséges vágyak.
Az 1938-ban induló cselekmény szerint a fiatal Wong jelentkezik az iskolai drámacsoportba, mert megtetszik neki egy diák, Kuang. A hazafias érzelmektől fűtött fiú veszélyes tervet eszel ki a japánokkal együttműködő kínaiak megbüntetésére: a magas beosztásban lévő Yee-t akarja megölni, és ebben az akcióban Wongnak is szerepet szán. A lány feladata, hogy Yee feleségének bizalmát elnyerve a férfi szeretője legyen, előkészítve a terepet az ellenállók merényletének. Wongnak szűz lányként egy csábító férjes asszonyt kell alakítania, miközben egyre inkább vonzódni kezd az ellenséghez tartozó férfihoz.
Ex Machina (2014)
Ki mondta, hogy egy robotlány nem lehet szexi? Alex Garland sci-fije nagyon ravasz és nagyon zavarba ejtő film, hiszen úgy veri át nemcsak a főhősét, hanem a nézőket is, hogy közben minden kártyáját kiteríti az asztalra. A sztori szerint egy tehetséges programozó (Domhnall Gleeson) elnyeri azt a dicsőséget, hogy rajta teszteljék le egy gyönyörű robotnő (Alicia Vikander) mesterséges intelligenciájának határait. A csavar, hogy Caleb a kezdettől tisztában van vele, hogy az Ava nevű lény android, hiszen úgy is néz ki,
ennek ellenére a bűvkörébe kerül, ami az okos forgatókönyv mellett Alicia Vikander meggyőző alakításának köszönhető.
A szobalány
Park Chan-wook különleges hangulatú filmje Sarah Waters Fingersmith című regényének alapötletét veszi kölcsön (2005-ben A tolvajlány címmel már készült belőle egy miniszéria), de a cselekményt áthelyezi az 1800-as évek Angliájából az 1930-as évek Koreájába, a japán megszállás idejébe. A központi karakter egy ifjú zsebtolvajnő, aki egy szélhámos megbízásából, szobalányként próbál egy japán úrnő bizalmába férkőzni, a terv azonban menet közben átalakul.
Park filmje nemcsak a valóban elképesztő csavarok miatt emlékezetes, de a fülledt hangulat miatt is. Ahogy kritikusunk írja,
a meztelenség nem önmagáért való, a bőr és a hús ragyog, az érintések és az arra adott válasz valódinak tűnnek, és mégsem pornográf az, amit látunk.”
via: Esquire