A rendező szerint a szuperhősfilmek uralják a mozikat, viszont ha ezeken nőne fel most, valószínűleg ő is forgatna egyet.
„Azt mondtam, a Marvel-filmek nem igazi filmek. Hadd magyarázzam meg!” címmel írt egy hosszú publicisztikát a legendás The New York Times napilapba korunk egyik legnagyobb rendezőzsenije, Martin Scorsese. A véleménycikk apropója az a hetek óta tartó adok-kapok, amiről mi is beszámoltunk itt a Port.hun: Sorsese szerint a sok szuperhősfilm miatt „vidámpark lett a filmszínházból”, és vissza kéne térni azokhoz a filmekhez, ahol „a jó történet a fontos”. A vitába aztán beszállt pro és kontra a Marvel-filmeket védő Natalie Portman, Taika Waititi, Robert Downey Jr., Samuel L. Jackson, és James Gunn (sőt, a Disney elnöke, Bob Iger is!), a maffiafilmek mesterét pedig a maffiafilmek másik mestere, Francis Ford Coppola védte meg.
Scorsese a New York Times hasábjain most arról ír, hogy a filmkészítés művészet, a mozi pedig az a hely, ami meglepő élményeket tud okozni a nézőnek.
Úgy tűnik, hogy néhány ember sértőnek tartotta, vagy egyenesen a Marvel iránti gyűlöletem bizonyítékának tekintette a véleményemet. Ha valaki a szavaimat ebben a fényben akarja értelmezni, akkor nem tehetek mást, igenis az útjába állok. Számomra, a velem együtt elindult filmkészítők számára, és a szeretett és tisztelt barátaim számára, akikkel ugyanakkor kezdtünk el filmeket forgatni, a mozi az önkifejezésről szólt – az esztétikai, érzelmi és spirituális kinyilatkoztatásról. És a karakterekről: az emberek összetett, ellentmondásos és esetenként paradox jelleméről, vagyis arról, ahogy megbántják a másikat, ahogy szeretik a másikat vagy ahogy szembe kell nézniük önmagukkal.
A rendező hozzátette azt is, hogy ha most lenne fiatal, valószínűleg bejönnének neki a Marvel-filmek:
Ha fiatalabb lennék, ha más időkben növök fel, akkor én is végigizgulnám ezeket a filmeket, sőt, talán még én magam is készítenék egyet. De én akkor nőttem fel, amikor, felnőttem, amikor készítettem, és kialakult bennem egy meggyőződés arról, milyenek és milyennek kéne lenniük a filmeknek. Ez pedig olyan messze van a Marvel-univerzumtól, mint a Föld az Alfa Centauritól.
Scorsese szerint az is baj, hogy a szuperhősös filmek szerinte mindig ugyanolyanok, a stúdiók egy jól bevált recept szerint készítik őket.
Számos elem, amivel én magam definiálom a filmet, ott van a Marvel-produkciókban. Ami nincs meg bennük, az az önkifejezés, a misztikum és a valódi érzelmi kockázat. Ezekben a filmekben semmi sincs veszélyben.
A rendezőnek az is fáj, hogy a szuperhősös filmek teljesen leuralják a mozikat: ha valaki esetleg másféle filmet akarna nézni, nemigen tud beülni ilyenre. Szerinte ínséges időket élünk, kevesebb a független filmszínház, mint valaha, nem számít már, mekkora sztárokkal forgatsz filmeket, mert az labdába sem tud rúgni a mozik szuperhősdömpingjével szemben, ahol minden más elsikkad. De vajon van megoldás? Scorsese szerint van:
A streaming az elsődleges megjelenési forma, komplett filmek készülnek a Netflixre.
Scorsese részben pont a fentiek miatt maga is a Netflixre készítette el legújabb maffiafilmjét, Az írt (eredeti cím: The Irishman), olyan nagyágyúkkal a főszerepben, mint Robert De Niro, Al Pacino és Joe Pesci. A film novemberben itthon is elérhető lesz a Netflixen, de Scorsese álma is teljesül: a mozifilmek szerelmesei a hagyományos filmszínházi forgalmazásban is meg tudják majd nézni. (via Uproxx)
