Ma van a költészet világnapja, ennek örömére nézzük, mi mindent inspiráltak még a versek a forradalmakon és Valentin-napi üzeneteken kívül.
A rettenthetetlen (1995)
A Mel Gibson által rendezett és főszerepelt film is egy versből, a Blind Harry által írt The Wallace-ből merített ihletet. A cselekmény középpontjában a valós skót harcos, William Wallace áll, aki honfitársai élén szabadságharcot folytat I. Edward angol király diktatúrája ellen.
Minden idők leghiteltelenebb történelmi filmje - A rettenthetetlen
Mel Gibson 5 Oscar-díjjal jutalmazott történelmi filmjében nagyjából 10%, ami valóban úgy történt, de attól még nagyon szeretjük.
Az öt Oscar-díjat kiérdemelt alkotás (köztük a legjobb filmnek és legjobb rendezőnek járó szobrot kapta meg) esetében nem is olyan meglepő, hogy egy vers ihlette meg az alkotókat, a történelmi hűség ugyanis biztos nem az elsődleges szempont volt az adaptáció során. (Érdekesség: mint a korszakban annyi más blockbusterhez, A rettenthetetlenhez is készült a forgatókönyv alapján egy hivatalos regényváltozat a film plakátjával.)
Ó, testvér, merre visz az utad? (2000)
A gazdasági világválság sújtotta Délen játszódik a Coen testvérek nehezen beskatulyázható filmje, amelyben három rab megszökik a börtönből: Everett Ulysses McGill, a bájos, egyszerű Delmar, és az örökké zsémbelődő Pete. Egész életükre kiható kaland vár rájuk, mikor nekiindulnak, hogy visszaszerezzék szabadságukat, és hazatérhessenek otthonukba.
Ebből a leírásból talán nem derül ki, de Coenék Homérosz Odüsszeiáját ültették át (nagyon) szabadon az amerikai délre és a helyi folklórra. Akárcsak a vers, amelyből ihletet merített, az Ó, testvér… is rétegzett és összetett, fő erőssége a karakterfejlődés és a társadalmi kommentár, miközben a megváltás és az identitás témáival is foglalkozik.
Szelek szárnyán (1999)
Az iráni Abbas Kiarostam filmjének főhőse Behzad tévés szerkesztő, akit főnökei egy eldugott faluba küldenek forgatni, ahol egy nagyon idős asszony temetését akarják megörökíteni. Ebben a faluban ugyanis különös, ősi szertartással búcsúztatják a halottakat, azt kellene a tévéseknek filmre venni. Behzad idegenül botladozik a kis faluban, a helyi dialektust sem nagyon érti. Kirí ebből a környezetből, ám lassan megismerkedik a faluval és lakóival, a kútásóval, a tanítóval, az öreg falusi körorvossal, aki a földeken át döcög vele a rozzant robogóján.
A minimalista stílusú, lassú tempójú szerzői film Forough Farrokhzad iráni költő azonos című verse alapján készült. Mindkettő az élet és a halál nagy kérdéseivel foglalkozik, valamint a városi és a vidéki életfelfogás és értékrend közötti ellentétre is rávilágít.
A Zöld Lovag (2021)
David Lowery látványos kosztümös fantasyje egy 14. századi verses lovagregényt (Sir Gawain és a Zöld Lovag) dolgozott fel, főszerepben Sir Gawainnal, Artúr király unokaöccsével, aki vállalja, hogy megküzd a Camelot várába érkező rejtélyes Zöld Lovaggal. A félelmetes külsejű idegen ajánlata: lecsaphat rá Gawain egy bárddal, de egy év múlva viszonozza az ütést. Az ifjú lovag egy suhintással levágja a Zöld Lovag fejét, aki ezt túléli és ellovagol. Egy évvel később Gawain útra kel, hogy teljesítse ígéretét.
Lowery egészen a fináléig követi a lovagregény kalandos cselekményét, de a szimbólumokkal teli, lázálomba illő pszichedelikus látványvilág új szintre emeli a cselekményt. Dev Patel Gawainje nem tipikus hős, sokkal gyarlóbb és esendőbb a mondák lovagjainál, és a női karaktereket is modernizálja a film (Alicia Vikander kiváló a kettős szerepben.)
Karácsonyi lidércnyomás (1993)
A kisgyerekek számára egy kissé ijesztő karácsonyi film az Ünnepek Birodalmában játszódik, ahol Rosszcsont Jack uralkodik. Halloween város polgármestereként a frászt hozza az emberekre, de már nagyon elege van a fárasztó elfoglaltságból, és amikor hírét veszi az elbűvölő Karácsonyvárosnak, megérik benne a gondolat, hogy a saját irányítása alá vonja karácsony ünnepét. De hiába teszi el az útból a Mikulást, rá kell jönnie, hogy a helyettesítése nem gyerekjáték.
A filmet, amelyről sokan azt hiszik, hogy Tim Burton rendezése, valójában Henry Selick készítette, de valóban ott van rajta Burton keze nyoma is. Azt a többség talán tudja, hogy Burton írta az alaptörténetet, de azt jóval kevesebben, hogy az ihletet az azonos című saját verséből merítette.
via: Collider
