Hunyadi (2025)

A sorozat egyik legfontosabb vonala Brankovics Máriához (Törőcsik Franciska), a magyarokat a törököknek eláruló Brankovics György szerb despota lányához kapcsolódik, aki II. Murad szultán edirnei (drinápolyi) háremébe került, és itt különleges rangot vívott ki magának. Igaz, Mária/Mara aligha lehetett Hunyadi János fiatalkori szerelme, mert történetünk kezdetén, 1428-ban, Galambóc vára elestekor a lány csak 8, legfeljebb 9 éves volt – szintén gyerekként került a szultán háremébe, ami jóval szerényebb volt, mint a sorozatban ábrázolt, rendkívül látványos medencés változat. Az viszont tény, hogy a már felcseperedett Mara és a szultán között rendkívül szoros kapcsolat alakult ki, az uralkodó feleségül is vette, és számos rangot adományozott neki. A „szultána” annyira kivételes helyzetben volt, hogy keresztény hitét is gyakorolhatta. A rendkívüli befolyásának köszönhetően – amit megőrzött mostohafia, II. Mehmed és annak fia, II. „Igazságos” Bajazid uralkodása alatt is - gyakran közvetített a Fényességes Porta és az európai hatalmak között, de még a konstantinápolyi pátriárka kiválasztásába is beleszólhatott. 

Az utolsó hárem (1999)

Az Olaszországban élő török rendező, Ferzan Özpetek filmjének története az Ottoman Birodalom bukásának előestéjén, a XIX. század fordulóján játszódik, II. Abdulhamitt szultán háremében, ahol az olasz származású Safiyé (Marie Gillain), a kairói rabszolgapiacon vásárolt lányt a szultán ajándékba kapta egy basától, hűséget fogad Nadirnak (Alex Descas), az egyik fiatal fekete eunuchnak. Egy különleges, kölcsönös, titkos vonzalom köti őket össze, a hatalomvágy.

^{Céljuk eléréséhez Safiyét a szultán kedvenc háremhölgyének és egyik fia anyjának teszik meg.}

Történetükön keresztül a titkok világát ismerhetjük meg, egy női világot tele összeesküvéssel, félelemmel, elfojtott vágyakkal, szoros barátságokkal, kegyetlen árulásokkal. Eközben recseg-ropog körülöttük az egykor hatalmas oszmán birodalom, amelynek lassan arra sem lesz elég pénze, hogy fenntartsa a háremet, a szultáni hatalom szimbólumát.

A hárem (1967)

A gyilkos komédia főhőse, a szépséges Margherita (Carroll Baker) az esküvője napján rádöbben, hogy nem akar feleség lenni. Sőt, legjobban szeretné mindhárom szeretőjét megtartani, méghozzá hazugságok nélkül, így egy dubrovniki út során mindet összezárja egy csodaszép villában, afféle fordított háremben.

^{A férfiak egy darabig vállalják is a játékot.}

Csak akkor lázadnak fel, amikor Margherita végképp faképnél akarja hagyni őket. Az olasz botrányrendező Marco Ferreri (A méhkirálynő, A nagy zabálás. Az utolsó asszony) ehhez a témához sem kesztyűs kézzel nyúlt, ami nem feltétlenül tetszett Amerikából importált hősnőjének. Carroll Baker, aki odahaza már nem nagyon kapott munkát, azt hitte ugyanis, hogy egy könnyed vígjátékra szerződött le, nem egy éjsötét szatírára. Ennio Morricone zenéje mellesleg itt is zseniális.

Mad Max – A harag útja (2015)

Adott a nagy posztapokaliptikus pusztaság közepén a zöld tetejű Sziklavár, amelynek ura, a torz külsejű Halhatlan Joe (Hugh Keays-Byrne) saját háremet tart fent. Azt reméli, valamelyik felesége egészséges fiúval ajándékozza meg – akinek ez nem sikerül, azokat csak az anyatejük miatt tartja meg. Maga a hárem a vár legszebb, zöldellő növényekkel díszített, elzárt részében található, de nem csoda, hogy az ott tartott fiatal lányok szöknének. Erre pedig a vezér jobb keze, a kisgyerekként a családjától elrabolt Furiosa (Charlize Theron) ad számukra lehetőséget. A meneküléshez használt hatalmas, felfegyverzett kamion rejtett zugában ott lapul az öt gyönyörű nő – Rosie Huntington-Whiteley, Abbey Lee, Courtney Eaton, Zoë Kravitz és Riley Keough – akik közül az egyik, a ragyogó Angharad Joe utódát hordozza a testében. Persze ott van Max és a hozzájuk csapódó Nux is, de ez valójában a háremhölgyek menekülésének története.

Hárem (1985)

Háremek a mai napig is működnek Szaud Arábiában, az Egyesült Arab Emirátusokban vagy Afganisztán eldugott részein, csak nem olyan pompásak, mint egykor az oszmán birodalomban. Ami persze még most is megmozgatja az emberek fantáziáját,

^{különösen akkor, ha egy nyugati lány lesz egy keleti uralkodó sokadik ágyasa.}

Arthur Joffé bemutatkozó rendezésében is ez történik: egy fiatal amerikai lányt (Nastassja Kinski) New Yorkban elkábítanak, és egy arab sejk (Sir Ben Kingsley) háremébe hurcolnak egy meg nem nevezett közel-keleti országban. Hősnőnk először szökni próbál, aztán megszokja az új környezetét, sőt, szoros kötelék alakul ki közte és fogvatartója között. Csakhogy megváltozik a politikai helyzet, meginog az uralkodó trónja, és így a lány helyzete is megváltozik – de lehet, hogy pont a legjobb irányba. 

A vörös lámpások (1991)

Nem csak a közel-keleti muszlim uralkodók tartottak háremet (sőt, az ókori Egyiptom fáraói is), hanem szerte a világon máshol is – például Kínában. A leghíresebb kínai rendező, Yimou Zhang (Vörös cirokmező, Hős, A repülő tőrök klánja) korai filmje szintén ebben a környezetben játszódik, ha az arányok kisebbek is. Valamikor az 1920-as években a tizenkilenc éves Songlian (Gong Li) a gazdag, ötvenéves Zuoqian negyedik felesége lesz, mivel édesapja meghalt, a családjuk csődbe ment. A házban élő négy nő minden igyekezetével próbálja elérni, hogy a többiek előtt a ház urának kedvencévé váljon – ha arra az estére a férj, akinek még az arcát sem mutatják, egyiküket kiválasztja, annak meggyújtják a lámpását. Az új lány igyekszik barátokat, szövetségeseket keresni, de minden lépésével csak rosszabb helyzetbe hozza magát. A később sztárrá váló Gong Li ezzel az alakításával tűnt ki annak idején.

The Bad Batch (2016)

A film egy disztópikus világban játszódik, főszereplője egy fiatal nő, Arlen (Suki Waterhouse), akit száműznek a társadalomból egy sivatagos területre. Egyedül kellene túlélnie a kannibálok földjén, de szinte azonnal megdézsmálják a karját és a lábát. Egyetlen esélye a menekülésre, ha eljut a The Dream (Keanu Reeves) által uralt Komfort Zóna nevű helyre, ahol az emberek hallucinogén drogokban keresik a boldogságot.

^{A város ura pedig népes háremet tart fenn,}

és Arlennek is minden esélye megvan, hogy ide kerüljön, akárcsak az a kislány, akit az emberevőktől mentett meg. Szerencsére ott van a lány brutális, de alapvetően melegszívű apja, Miami Man (Jason Momoa), aki mindig a döntő pillanatokban jelenik meg.  Az iráni származású Ana Lily Amirpour filmje színtiszta őrület, nem is való mindenkinek, de a pornóbajuszos, többnejű Keanu nagyon szórakoztató.