Kurt Vogel Russell Springfieldben, Massachusetts államban született 1951. március 17-én táncosnő Louise Julia Crone, és a színész Neil Oliver "Bing" Russell fiaként. Szülei annak idején Angliából költözték át az Egyesült Államokba, Bing Russell legismertebb szerepe Clem Foster seriff helyettes a Bonanza című sorozatból, de sokáig profi baseballjátékos is volt. Russell ősei között nem csak angolok, de németek, írek és skótok is voltak. Apjának köszönhetően már kiskorában színészkedett, főleg western sorozatokban játszott, de ő maga nem akart színész lenni.

Merthogy – szintén apjához hasonlóan - profi baseballjátékos akart lenni, és három éven át, 1971 és 1973 között az alacsonyabb besorolású ún. minor league sikeres ütőjátékosa volt, és fényes karrier állt előtte. Utolsó pozíciójában California Angels leszerződött játékosa volt, amikor egy szerencsétlen ütközésnél a hazafutó játékossal elszakadt egy vállizma, és ezzel búcsút is inthetett a sportnak. Jóbarátja, Ron Shelton külön neki írta Crash Davis szerepét a Baseball bikákban (1988), amelynek még a forgatókönyvébe is belesegített, felhasználva a saját élményeit, ám a stúdió végül másként döntött és a nagyobb sztárnak számító Kevin Costnert választották, ami a mai napig is keserű élmény Russellnek.

Elvis Presley végigkísérte az életét. Első filmszerepét egy Presley filmben, A világvásáron történtben kapta 1963-ben, majd John Carpenter őt választotta a Király szerepére az Elvis (1979) életrajzi filmben, ami szakmai kitörés volt számára, mivel Emmy-díjra jelölték. A filmben jött össze első feleségével, a Priscilla Presley-t alakító Season Hubley-val. A Forrest Gumpban ugyan nem látszik, de az ő hangját halljuk, amikor a kis Forrest járógépét vizsgálgatva találja ki a védjegyévé vált lábrázást, a Milliókért a pokolba című filmben pedig egy Elvis-hasonmásokból álló rablóbanda egyik tagját alakítja, és a jellegzetes barkóját is tőle kölcsönözte.

John Carpenternek köszönhette az első igazi főszerepét. és később azt is, hogy igazi sztár lett belőle. Az  1980-as években ugyanis sorra kapta a főszerepeket a rendezőtől: ő lett a filmszemű antihős, Snake Plissken a Menekülés New Yorkbólban (1981) (és később a folytatásban, a Menekülés Los Angelesbőlben), ő volt R.J. MacReady helikopterpilóta A dologban (1982), és Jack Burton a Nagy zűr kis Kínában (1986) című vidám akcióvígjátékban, amelyek közül mindegyik kultfilm lett.

Sok szerepről maradt le. Az első verzióban felmerült a neve John McClane-ként a Die Hard szériához, de meghallgatáson volt Han Solo szerepére a Csillagok háborújában (1977), lehetett volna Martin Riggs a Halálos fegyverben (1987), és eredetileg rá osztották Navarre lovag szerepét a Sólyomasszonyban (1985), míg Rutger Hauer csak a gonosz kapitány lett volna. Travis Bickle is lehetett volna a Taxisofőr (1976), és visszamondta Connor McLeod szerepét a Hegylakóban (1986), hogy megcsinálhassa a Nagy zűr kis Kínábant (1986), és ezek csak a nagyobb lehetőségek, kisebbekből is volt vagy ezer.

A mai napig közeli barátja az a Dick Warlock, aki több mint 20 éven át volt a kaszkadőr dublőrje a veszélyesebb jeleneteknél – bár Russell arról ismert, hogy amit lehet, megcsinál a kamera előtt. Quentin Tarantino részben róluk mintázta Brad Pitt és Leonardo kaszkadőr-színész párosát, és nem véletlen, hogy a tőle kapott szerepben pont Randyt, a kaszkadőrkoordinátor alakítja a Volt egyszer egy... Hollywoodban, ahol a feleségét a kaszkadőr Zoë Bell játssza.

Nincs szerencséje a díjakkal. Azon túl, hogy ő maga soha nem kapott semmilyen komoly elismerést, soha életében nem szerepelt a legjobb film kategóriában Oscar-jelölt – vagy éppen nyertes filmben. Az egyetlen kivétel a már emlegetett Forrest Gump (1994), amiben nem is volt látható, hiszen Elvis Presley játszotta. A már említett Emmy-jelölésen túl az Elvisért (1979) egyedül a Meryl Streep főszereplésével készült Silkwood című munkásdráma esetében jutott közel díjhoz: Golden Globe-ra jelölték a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában.indig  

Megzuhant, de visszajött, és jobb, mint valaha. 2007 és 2015 között csupán két, teljesen jelentéktelen filmje jött ki, de 2015-re nem csak lábra állt, hanem karrierje úgy meglódult, hogy csak na. A sort a brutális western, a Csontok és skalpok (2015) kezdte, majd egy újabb brutális western, az Aljas nyolcas (2015), aztán a Mélytengeri pokol (2016) című katasztrófafilm, és a A galaxis őrzői vol. 2. (2017), illetve egy, már emlegetett kisebb, de fontos szerep a Volt egyszer egy... Hollywoodban (2019). Ő volt közben a Télapó a Karácsonyi krónikákban (2018), és láthattuk a Halálos iramban 7-ben (2015) és a Halálos iramban 8-ban (2017) is.

Politikai nézetei miatt Russell mindig is kívülállónak érezte magát a viszonylag liberális Hollywoodban. Libertárius konzervatívnak vallja magát, lelkes vadász és fegyvertartó, az őskonzervatív NRA (National Rifle Assosiation) tagja, és mindenfajta fegyvertartás korlátozást elvből ellenez. Ő volt a szélsőségesen jobboldali énekes, Ted Nugent vőfélye annak esküvőjén, és a konzervatív hollywoodi Wednesday Morning Club prominens tagja, ahol ő mutatta be vendégként az alsóház akkori republikánus szószólóját, a Trump elnök által a napokban kitüntetett Newt Gingrichet.

A színészetet nem tekinti művészetnek, csupán egy szakmának, és saját bevallása szerint mindössze egyszer érezte magát kényelmetlenül a kamera előtt. „Színészként egész életem során egyetlen egyszer volt, hogy egyszerűen nem értettem, hogy mit is csinálok. Ez a Tango és Cash (1989) forgatásán volt, amikor nőnek kellett öltöznöm. Ilyen színészi feladatgot soha többé nem vállalok: úgy néztem ki, mint a saját anyám igazán ronda verziója, és az anyukám történetesen egy gyönyörű nő. Nem is értem, mit akarnak a transzvesztiták.” Nyilván nem is csinálta jól, mert a szerepért a legjobb női mellékszereplő kategóriában jelölték az Arany Málna díjra.