Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Arábiai Lawrence

angol kalandfilm, 2. rész

Értékelés:

88 szavazatból
Szerinted?
22 hozzászólás
+ 1 kép
+ 7 kép

Értékelés:

88 szavazatból
Szerinted?
22 hozzászólás

A műsor ismertetése: T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

Forgalmazó: InterCom

Egyéb epizódok:

Epizód lista

Stáblista

Szereplők

Peter O'Toole profilképe Peter O'Toole
T. E. Lawrence
Alec Guinness profilképe Alec Guinness
Feisal herceg
Anthony Quinn profilképe Anthony Quinn
Auda abu Tayi
Jack Hawkins profilképe Jack Hawkins
Allenby
Omar Sharif profilképe Omar Sharif
Ali ibn el Kharish
José Ferrer profilképe José Ferrer
Bey of Deraa
Anthony Quayle
Harry Brighton
Claude Rains profilképe Claude Rains
Mr. Dryden

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

További cikkek mutatása

Díjak és jelölések

  • BAFTA-díj

    1963
    Legjobb film

  • David di Donatello Díj

    1963
    Legjobb idegennyelvű film: Sam Spiegel

  • Oscar-díj

    1963
    Legjobb látványtervezés: John Box
További jelölések mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
10/10
capt.nemo 2022 jún. 19. - 18:11:52 10/10
nem rég újra megnéztem. újfent nagy élmény volt és csak szánni tudom azokat akiknek úgy kell "átrágni" magukat rajta. én még a 2 kötetes vaskos könyvét is elolvastam anno, átrágás nélkül.
Válasz
SallaiT 2017 ápr. 17. - 22:30:58
Legendás film legendás színészektõl. A mestermû megérdemli, hogy mi alkalmazkodjunk egy kicsit hozzá. Nem méltányos azt várni a filmtõl, amit egy mai darabtól. Itt nincs állandó akció, fingós poén, szerethetõ mellékszereplõk bohócként beállítva. Elmélkedés, monumentális kompozíciók. Minimalista beállítások. Remekmû minden tekintetben.
Válasz
k11zoltan 2016 jan. 01. - 13:08:34
3 részletben, de átrágtam magam rajta.
Sajnos nem kötötte le a figyelmem. Ettõl még nem rossz film, de nekem nem tetszett.
Válasz
offtopic
ilali 2014 aug. 04. - 19:07:35
„... Vajha lehetnék békéltetõ a ti lelketekben, hogy a szembenállást és a
viszálykodást egységgé és dallammá oldhatnám.
De hogyan tehetném, ha ti magatok nem békéltetitek, nem szeretitek
a bennetek elõ elemeket? ...” H.D.
Válasz
Edmond Dantes 2014 júl. 10. - 22:02:16
Megfogadtam h átrágom magam rajta, ha addig élek is...most kb a felénél tartok, még élek, folyt. holnap. Eddigi benyomásom: menthetetlenül elavult, mint talán az ez idõ tájt készült Cinemascope v nem-Cinemascope színes szélesvásznú történelmi csodák többsége, néhány jelenet kivételével: pl. Ben Hur/kocsijelenet, Cleopátra/ kigurul a szõnyegbõl, ilyesmik. Kár lenne szépíteni, ez van. Röviden: hosszúúú.
Válasz
10/10
breeder 2013 szept. 20. - 02:15:31 10/10
Az elõzõ hozzászólásom ***SPOILERT*** is tartalmaz, úgyhogy aki még nem látta a filmet, az ne olvassa el!
Válasz
10/10
breeder 2013 szept. 20. - 01:51:15 10/10 Előzmény feketevipera
***SPOILER PÓTOLVA***

"Amit talán jobban kifejthettek volna, az pl. a háború nemzetközi háttere volt (gondolok itt mondjuk a Sykes - Picot-egyezmény megkötésére, az antant Arábiával kapcsolatos jövõbeli terveire stb.), illetve Lawrence motivációja (mármint hogy miért is vált ennyire fanatikusan az arab ügy hívévé és vezérévé, véleményem szerint ez mintha nem kapott volna elegendõ hangsúlyt a történetben)."

A nemzetközi háttér felvázolására valóban nem sikerült túl jól! De valahol nem is ez volt a cél, hanem Lawrence karakterének bemutatása. Ami meg a fõhõs motivációját illeti, arra a film egyik jelenetében kapjuk meg a választ!
"Lawrence: Azért jöttem, hogy megtudjam, mire vagyok képes!" Röviden összefoglalva a dolgokat: csakis saját maga megmérettetése miatt vállalta el a megbízást.
Válasz
olahmiki1959 2013 szept. 04. - 19:36:10
Annak idején leadta a közszolgálati tv, - jó 20 éve, - "természetesen 4:3-as képarányban, aminek következtében egy csomó dolog egyszerûen lemaradt a film két oldaláról.
Mondanom sem kell, a tv munkatársai közül ezt senki nem vette észre...
Válasz
Easy Rider 2013 aug. 13. - 21:42:12
Olvastam alább, hogy több verziója is akad a filmnek. Az IMDB alapján: "216 min | 228 min (director's cut) | 187 min (1970 re-release) | 210 min (original) | 222 min (premiere) | 227 min (restored roadshow)"
Mivel pár hete éppen abban a szerencsében volt részem, hogy járhattam a forgatás helyszínén (Wadi Rum; Jordánia), így én is beszereztem egy példányt a filmbõl. A 3 óra 47 perces változatra sikerült szert tenni...;-)
Válasz
feketevipera 2012 aug. 08. - 21:18:52
Izgalommal vártam, hogy végre megnézhessem ezt a klasszikust, de számomra picit csalódást okozott. (Mondjuk én egy 1988-ban restaurált változatot láttam, akadt pár részlet, ahol hiányzott a szinkron, de tudomásom szerint elég sokféle variáció létezik, párszor már megvágták és újravágták a filmet.) Nyilván nem feltétlenül a mai, rohanó ember számára készült a produkció, kicsit hosszúnak tûnik a három óra, néha pedig mintha belassulna a cselekmény, fõleg az eleje volt vontatottabb. A lélekrajz viszonylag jó, fõleg ami Arabus Lõrincet illeti, láthatjuk, hogy hogyan válik egyszerû emberbõl "tébolyult félistenné", majd hogyan szorul fokozatosan háttérbe. Amit talán jobban kifejthettek volna, az pl. a háború nemzetközi háttere volt (gondolok itt mondjuk a Sykes - Picot-egyezmény megkötésére, az antant Arábiával kapcsolatos jövõbeli terveire stb.), illetve Lawrence motivációja (mármint hogy miért is vált ennyire fanatikusan az arab ügy hívévé és vezérévé, véleményem szerint ez mintha nem kapott volna elegendõ hangsúlyt a történetben). Rendkívül sokat dobott a filmen a képi, illetve a zenei világ, talán a sivatag életét ábrázoló részek értek a legtöbbet az egészben. Látszott, hogy nem sajnálták a pénzt a forgatásra, a monumentális jelenetek sokszor egészen lenyûgözõ hatásúak voltak. Magyar vonatkozásban pedig mindenféleképpen pozitívum a szinkron, akkoriban szerencsére még nem a "megélhetési" szinkronszínészek adták a hangjukat a szereplõknek, hanem igazi mûvészek, mint Szakácsi Sándor vagy Mécs Károly.
Válasz
Összes hozzászólás