A Katona József Színház mai formájában, 1982-ben született meg. Létrejöttének körülményei rendhagyóak a magyar színházi életen belül: a színház arculata csak előtörténetének fényében világosodik meg. A vidéki színházak eredményei, a kaposvári és a szolnoki színház művészi presztízse a 70-es évek második felére a magyar kulturális élet megkerülhetetlen tényeivé váltak. Nyilvánvaló volt, hogy nem maradhatnak következmények nélkül a főváros színházi életére nézve. a hangsúlykülönbség a művészi feladat felfogásában egyfelől a "nemzeti feladat", másfelől a "társadalmi és színházi feladat" szembekerüléséhez vezetett. Amikor a kulturális vezetés előtt világossá vált, hogy a kétféle törekvést nem lehet harmonikusan összeegyeztetni, lehetőséget adott arra, hogy a Nemzeti Színház társulatának ez a közös törekvések jegyében tömörülő része kiváljon a Nemzeti Színházból és a Katona József Színházban - amely 1951-től a Nemzeti Színház Kamaraszínháza volt - önálló színházként működjön tovább. Így jött létre 1982-ben Székely Gábor igazgató és Zsámbéki Gábor művészeti vezető irányításával mai formájában a Katona József Színház.

A Katona József Színház kiindulópontja a 20. századi kultúrának az az alapvető ténye, hogy a színházművészet immár nem alárendelt interpretáló művészet, mintegy a drámairodalom járuléka, hanem ugyanolyan értelemben autonóm művészet, mint a 19. századdal bezárólag annak tartott művészetek: az irodalom, a zene, a képzőművészetek. Ez természetesen sem azt nem jelenti, hogy másodlagosnak tekintjük az irodalmi szempontot, az irodalmi értéket, sem pedig azt, hogy a műsor másodlagos a rendezői és színészi munkához képest. A Katona József Színház általában igyekszik elkerülni, hogy gondolkodása áldozatul essék az olyan egészségtelen ellentéteknek-konfliktusoknak, mint az irodalom és színház, dráma és előadás szembeállítása: maximális irodalmi igényességet igyekszik érvényesíteni, kezdve a műsorra kerülő drámák kiválasztásától, a kommersz darabok következetes elutasításán keresztül, egészen a fordítások, nem egyszer újrafordítások elkészíttetéséig, a fordítókkal való együttműködésig. Miként a Katona József Színház nem ismeri el az irodalom és a színház, a dráma és az előadás ellentétét, akként nem ismeri el a színész-rendező, az avantgardizmus-értékőrzés, a kísérletező színház-közönségszínház ellentéteket sem.

A színház tagjainak egymással való munkatapasztalata nem a színészcentrikusság vagy rendezőcentrikusság hamis alternatíváját, hanem a színész és a rendező együttműködésének elvét érlelte meg. A Katona József Színház érdeklődésének homlokterében a valóság áll, s a hagyomány és modernség viszonyát is ennek jegyében fogja fel. A Katona József Színház hagyományai és mai arculata szerint realista színház. Nem szűk körű partikuláris rétegszínház, hanem minél szélesebb és tagoltabb közönséghez kíván szólni. Az egyén és a közösség lét- és sorsproblémái magától értetődően nem egy elitre tartoznak, hanem magára a közösségre, potenciálisan minden egyénre. A színház törekvése nem az elkülönülés, hanem a közönséggel való szabad "párbeszéd". A Katona József Színház igazgatója 1989-től, Székely Gábor kiválása óta Zsámbéki Gábor. A színház 1990-ben alapító tagja lett a Giorgio Strehler elnöklete alatt megalakult, az európai művészszínházakat tömörítő, párizsi székhelyű Európai Színházak Uniójának. 1991-től Kamra néven új stúdiószínházat nyitottunk, a korábban részletezett művészi céljaink minél differenciáltabb megvalósítására.