Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Sophie Scholl - Aki szembeszállt Hitlerrel

Spoiler
8/10
efes 2008 máj. 26. - 15:04:55 8/10
(34/134)
Az a helyzet, hogy az általad preferált ágáló, mutogató és ijesztgetõ ripacskodást kinevetem. Mind politikusi, mind színészi tekintetben. Bármennyire is akar félelmetesnek látszani az, aki leordítja a fejed, csak az ellenkezõ hatást éri el. Egy magyar filmben Stohl Andrásnak kellett volna játszani valami szadista kollégiumi nevelõt, õ is prdított, õ is nevetságes let, pedig nem ez volt a szerepe. Ellenben, biztos láttad Latinovitsot Cipollaként, tán még a hangját se emelte fel -pedig õ is tudott ripacs lenni!- de mindenkibe beléfagyott a szar. Na ez a színészet, nem a Rémes csaj.
Válasz
8/10
efes 2008 máj. 26. - 13:50:08 8/10
(33/134)
A rém nagyon rossz volt.
Válasz
8/10
efes 2008 máj. 26. - 13:49:36 8/10
(32/134)
Nézd, van aki erre gerjed, van, aki arra.
Válasz
5/10
Heathcliff 2008 máj. 26. - 10:26:35 5/10
(31/134)
Minden érvet igyekszem elfogadni. De itt vagy mki lement alfába, vagy nem látta az okt. 23-i rendõrterrort (a székháznál levõ tömegre még rá lehetett fogni, hogy alja csürhe, de a rendõrök kiképzett, fegyelmezetten viselkedõ emberek, ugyebár). Az a nagy helyzet, hogy ha ellenõrizetlen hatalmat kap valaki mások fölött, azt KI IS FOGJA HASZNÁLNI!!! Tessék megnézni hozzá a Kísérlet c. filmet, amely a valóságban HARVARDI DIÁKOK részvételével zajlott, és amit idõ elõtt le kellett állítani, hogy ne fajuljon gyilkossággá. Vagy tessék elolvasni a Legyek Urát. Vagy Arno Gruentõl a Normalitás tébolyát. Senki se képzelje, hogy be van biztosítva fegyelmezettségileg. Ha Jakab apostol, Jézus testvéröccse azt mondta, hogy a nyelv fékezhetetlenül gonosz; akkor szvsz senki se akarjon fegyelmezettebbnek és jobb fejnek tûnni, mint aki Jézussal együtt nõtt fel...
Különben is utálom a gatyafilmet. És fenntartom a különvéleményemet :D
Válasz
cherry baby 2008 máj. 26. - 09:11:04 Előzmény Heathcliff
(30/134)
Nem minden náci volt állat. Ennyi a válasz. Õk is emberek voltak. Parancsot teljesítettek, volt aki így, volt aki úgy. Most a zsaruk is parancsot teljesítenek, mégis mindenki köpködi õket (én is).
Válasz
perry 2008 máj. 26. - 08:12:42
(29/134)
Még néhány mondat. Van úgy , hogy saját vagy mások szterotípiájának áldozatai vagyunk. A társadalmak eszmék mentén haladnak és ezek az eszmék olykor félelmetesek és a humánummal teljességgel szemben mûködnek.
Az eszmék nem tévesztendõek össze a franciák szerelemmel szemben tanúsított nagy étvágyával, az angolok hideg és kimért viselkedésével, vagy a magyarok kedvességével. Ezen az analógián tovább haladva sem lehet a fasizmust az ordítással vagy a véresre veréssel azonosítani. Egy Rajk Lászó peren sem osztottak pofonokat valamint nem volt kiborulás a hatalom részérõl.
Szóval ha valamit eszköztelennek tartunk az bizony tükrözi azt is , hogy bennünk viszont olyan indulatok mûködnek amiket valami miatt másképpen akarnánk meg vagy átélni.
Kedveseim, akinek nem inge annak hangyák a gatyájában. :)
Válasz
10/10
ELog 2008 máj. 26. - 04:55:22 10/10 Előzmény keptenjotun
(28/134)
:))
Válasz
10/10
ELog 2008 máj. 26. - 04:50:55 10/10
(27/134)
A német nép is olyan mint a többi, van köztük nagyon intelligens és van abszolút bunkó. És mivel akkor a férfilakosság jelentõs része egyenruhát viselt (nem mindenki jószántából azért ott se), ez a megoszlás a katonaságon belül is valószínûsíthetõen megmutatkozott. Feltételezem, hogy kihallgatásra tartalékoltak néhány intelligensebbet is. Már pusztán azért is, hogy megértse, mirõl beszél a kihallgatott személy, kihalljon dolgokat a mondatok közül is. Szóval talán a kihallgatók ilyenek voltak, más funkciókat (verést, kinzást) meg azok végezték, akik ahhoz "értettek". Aztán ahogy már zárójelesen meg is jegyeztem, ott se mindenki teljes meggyõzõdésbõl viselte az egyenruhát, hanem mert nem volt választása. És ellátta ugyan a feladatát, mert ha nem, az életével játszik, de nem volt hajlandó lemenni állatba. Szóval lehettek ilyenek is néhányan. És akkor ott van még az ügy iránt megszllottan elkötelezett, de abszolút profi tiszt, aki nem engedheti meg magának, hogy bármin is felhúzza magát, amit a gyaúsítottól, vádlottól hall, mert számára a munka az munka, nem személyes ügy. Úgy tûnik, van néhány lehetõség arra, hogy egy kihallgatást végzõ személy kultúráltan viselkedjen még akkor is, ha a II. vh-s Németországban végzi a dolgát. :)
Válasz
10/10
ELog 2008 máj. 26. - 04:33:02 10/10
(26/134)
off:
Volt egy másik film, ami kísértetiesen hasonlít erre, mármint ami az eseményeket illeti. Abban is egy fiatal lány szerepelt a történések középpontjában, egy csoport tagja volt, csak amennyire emlékszen (sajnos elég halványan) õk fegyverrel is harcoltak, a film folyamán elutazik, valamiért elválik a csoporttól, itt mintha a családjával is találkozna, vagy éppen hozzájuk indul. Majd õt is elfogják, ugyanígy lehetõsége kínálkozik a végzetét elkerülni és ugyanígy nem teszi, csak az õ esetében kivégzõosztaggal hajtják végre az ítéletet. Tudom, hogy elég homályos, amiket írok, de ha valaki meg tudná mondani ennek alapján a címét, hálás lennék érte.
on:
Válasz
5/10
Heathcliff 2008 máj. 26. - 02:12:03 5/10 Előzmény efes
(25/134)
Láttam, miket írtál a Rémbe, miket az Elahba, úgyhogy ezt raktam össze magamban: Efesnek az olyan filmek tetszenek, mint a Sophie Scholl, ahol mindenki úgy játszik, mint egy báb, és nincsenek érzelmek; de ez a film jól bemutatja Európa kulturális fölényét a tapló Amerika ellenében... :S
Ha sértõnek érzed, bocs.
Válasz
5/10
Heathcliff 2008 máj. 26. - 00:27:30 5/10 Előzmény efes
(24/134)
Oké, biztosan igazatok van. Bár: vannak kétségeim.
1.) Egy adott szöveget sokféle indulattal lehet elõadni. Jó példa rá a Mulholland Drive egyik jelenete Naomi Watts-szal, vagy a Dühöngõ ifjúság, amit láttam Richard Burtonnel és Valló Péter rendezésében Király Attilával: az utóbbi mérföldekkel dühödtebb és ijesztõbb volt Burtonnél, a szünetben majnem hazamentem, annyira nyomasztó volt nézni. Pedig a szövegük uaz volt.
2.) Van egy AVH-s gépírókisasszony ismerõsöm. Szvsz õ is csak a szikár tényeket rögzítette a kihallgatásokon, az indulatokat és tettlegességet nem.
3.) Én arra gondoltam, talán a kollektív népi emlékezet alapján a rendezõ megpróbálja kicsit szépíteni a németek háborús ábrázolását, mert az biztos, hogy nem minden náci volt sátány. A zongorista legmegrázóbb jelenete a német tiszttel való találkozás, nem lehet könnyek nélkül kibírni. És A bukás is nagyon jó volt, kiválóan adta vissza a Traudl Junge emlékezetében megmaradt Führer-képet. Az is biztos, hogy amióta láttam a Maxot, és tudom, miket mûvelt Alois a fiával, képtelen vagyok egysíkú gyûlölettel gondolni Hitlerre. Tehát az biztos, hogy némileg finomításra szorul a náci-kép; de szvsz nem így.
4.) Velem esett meg: 2006 szept. 17-én apámnál voltam látogatóban. Azt találtam mondani: legyen szíves Gyurcsány Ferencre legalább 1 db kritikus mondatot szánni. Erre õ, a jólnevelt hidrogeológus szakmérnök káromkodott és azt ordította, hogy széttör a fejemen egy botot, mert az õ családjában ilyen szemtelenkedés nem fordult elõ.
Pedig béke van, nem világháború.
Na most. Hogy Sophie Scholl a filmben elhangzott szövegelésével nem bõszítette fel a kihallgató tisztet, vagy bárki mást - egyszerûen nem hiszem el.
5.) Ez a rendezõ a Hangyás filmjével is bebizonyította, hogy a jellemábrázolás nem az erõssége.
6.) Ha ez valóban az eredeti jegyzõkönyvekre épült, akkor mit is mondhatnék: a figurák valóban papírízûek.
Válasz
8/10
efes 2008 máj. 25. - 19:03:17 8/10
(23/134)
Akkor, mondom én is tömörebben.
Egy, Sophie Scholl echte német volt, nem pedig "másodrendû entitás". Így kijárt neki a 'fraulein', bár már 'liebe' nélkül.

Kettõ, a. Az ábrázolás szempontjából nem lehet vérszomjas, bunkó vadálatoknak ábrázolni a nácikat, hiszen az éppen a kívántnál ellenkezõ hatást váltana ki.

Kettõ, b. Kizárt dolognak tartom, hogy az SS ostoba, mûveletlen verõlegényekbõl állt volna. Biztos volt néhány perverz, agyament szadista, meg néhány kõbunkó, de a többség átlagos intelligenciájú, törekvõ, rendes német polgárokból állt össze. Akiknek a gondolkodásában nyilván volt valami difi, illetve, szimplán engedelmeskedni szerettek volna a kor hívó szavának. Ez a 'Kossuth Lajos azt izente...'-effektus, azt mondták ott fenn, hogy menni kell. Az eminenesek mentek az SS-be, a többi a szimpla Wehermachtba. Néhányan meg szembeszálltak. Ez utóbbi volt a legnehezebb.
Válasz
9/10
igaz 2008 máj. 25. - 17:49:12 9/10
(22/134)
Azért ábrázolták így a filmben az eseményeket, mert a valóságban is így történt. Ragaszkodtak a jegyzõkönyvekben, naplókban leírtakhoz. Nem cifrázták.
Válasz
5/10
Heathcliff 2008 máj. 25. - 16:19:34 5/10
(21/134)
:))Kedves Perry, örök hála ezért a mély és nagyívû elemzésedért. Nem csalódtam, tudtam, hogy hozzád kell fordulnom.:) Te sokkal inkább kiérdemelnéd a "filmes fórum istene" címet, mint a semmirekellõ Bochkor a rádiózásét. Tényleg olyan vagy itt, mint egy megtestesült Pallasz Athéné, a bölcsesség forrása. Én csak bámulok.:) Ennek ellenére azért mégsem tetszett a film. Egy olyan ember, aki idáig Hangyás filmeket csinált, szerintem nagyon be akarta bizonyítani, hogy annak az ellenkezõjére is képes. Ha idáig az érzékek hatalmáról regélt, akkor most lesz egy olyan filme, amiben érzelmek és érzékek nélküli emberek szerepelnek. Szvsz mindkét irányban torzított, de most talán még nagyobbat, mint a hangyás fiúknál.
Ahogy Illyés mondaná: ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van....ahol az õrület a rend, ott az indulatokat semmi sem fékezi. A Mephistoban Cserhalmi kivégzését abszolút hitelesnek éreztem, de ezt a gáláns kihallgató tisztet....
Az általad idézett filmeket nem láttam (csak a Sorstalanságot), de szvsz Spielberget ugyanúgy a bizonyítási kényszer hajtotta, mint ezt a német rendezõt. Ez az indulatmentessé lúgozott történet mindennel szemben áll, amit idáig a diktatúrákról tudok. Ráadásul képzeld el: pont Hitler, a hisztérikusan rikácsoló Hitler birodalmában, aki az indulatok felkorbácsolásával fanatizált sok millió embert - pont az õ hívei olyan rezignáltak, mint egy norvég földmíves?
Válasz
perry 2008 máj. 25. - 10:22:53
(20/134)
Ez egy nagyon jó kérdés. Szerény képességeim szerint próbálok rá válaszolni. A mûvészetben
megszámlálhatatlanul sok ábrázolási lehetõség rejlik. A fasizmus ábrázolása is rengeteg módon mûködött.
Más és más aspektusból látunk egy orosz vagy német esetleg amerikai filmet errõl a témáról.
Az orosz filmek sokkal drámaibban élik meg a fasizmussal való találkozást. Láthatjuk ezt Tarkovszkíj Iván gyermekkorában, ahol a partizánok közé álló Iván lesz a dühödt kihallgatók martaléka, nagyon naturális és megrendítõ képi világgal.
Aztán láthatunk szokvány ábrázolást a Tavasz tizenkét pillanata címû tv sorozatban /bár erre csak a 40-50 s korosztály emlékezhet/ ott a "kommersz" ábrázolás valósul meg, mondhatnám a német tiszt elképzelt alap típusa a skatulyából kihúzott gestapós figurája.
De ne menjünk távol a mostani film terméstõl láthatjuk ezt a világot A faun labirintusa moziban is a hideg és gyûlölködõ spanyol fasiszta tiszt szerepében.
Vannak nagyon reális és durva képi megfogalmazások és költõi szintre elemelt mozik is ebben a témában. Az utóbbi ilyen.
Akkor még nem beszéltünk Spielberg Schindler listájáról melyben a fasizmus és a haláltáborok
plasztikus ábrázolása látható, vagy Koltai Lajos Sorstalansága , hogy hazai példát említsek.
A Sophie Scholl filmes megvalósítása annyiban tér el a konvencionális náci ábrázolástól, hogy
itt a mindennapok fasizmusát élhetjük át Sophie Schollal ne feledjük , hogy 1943 -t írunk egyetemistákról van szó, és az az egész törénte diákcsínyként indul a filmben.
Hangsúlyozom, hogy diákok, egyetemisták akik mint 1956 vagy 1968 mindig érzékenyebbek a konfliktusokra, igazságtalanságra. A birodalom lassan a haláltáncát járja, elkezdõdik a szétesés folyamata. A színészi teljesítményekre nem lehet panasz, a kihallgató tiszt és a nemzeti szocialista eszmét az õrületig istenítõ bíró olyan hiteles náci ábrázolás, hogy a nézõ egyszeriben a Harmadik Birodalomban érzi magát, s kezdi megérteni, miként hihettek emberek milliói a manipulatív frázisoknak. Maga a kihallgatási rész képezi az alkotás legnagyobb (középsõ) egységét egy szimbolikus bevezetõ, s az események gyors ismertetését követõen.A bírósági tárgyalás megrendezettsége, dilettantizmusa legalább annyira telitalálat, mint az a képmutató gesztus, hogy az igazságosság nevében hivatalból védõügyvédet rendelnek ki a gyanúsítottak számára – s aki persze a rendszer híveként egyetlen szót sem szól a villámtárgyalás alatt, hogyan is tehetné.
Látszólag minden emberi, és a jog keretei között zaljik de elõttünk feltárul egy totalitárius államgépezet mechanizmusa ahol az
emberek csak bábúk egy "sakk játszmában", bármikor "leüthetõek" a szabályok látszólagos betartásval.
Ez pedig a fasizmus , vagy nevezhetjük nácizmus
ha létezik ilyen egy fehér kesztyûs világa.
Nekem errõl ennyi jutott eszembe, remélem nem folytam túl a hsz-n :)
Válasz
5/10
Heathcliff 2008 máj. 25. - 02:30:30 5/10 Előzmény perry
(19/134)
Én is megnéztem, de magyarázd el nekem, kérlek, miért viselkedett a náci kihallgató tiszt kulturáltan, szinte gálánsan? Hol volt a Liszner Vilik dühe?????? Miért szólította mki kisasszonynak a század legbarbárabb, legdühödtebb, legmocskosabb háborújában??? Ha a Társulat fórumát be kellett szüntetni a sok káromkodás miatt, ha Torma Emese miatt ölre mentek a nézõk, akkor miért mutatják be a fasizmust kiszolgálókat fegyelmezettnek és civilizáltnak?
Válasz
9/10
Z 2008 máj. 25. - 00:11:50 9/10
(18/134)
Az utolso percekig remenykedtem valami mas befejezesben.
Nos, ennel tobbet nem is tudok irni.
Válasz
keptenjotun 2008 máj. 25. - 00:03:31 Előzmény ELog
(17/134)
elognak

ezt nagyon szépen irtad
Válasz
perry 2008 máj. 24. - 17:24:46 Előzmény tigram65
(16/134)
http://www.aworldtowin.net/images/images330/SophieScholl.jpg
Válasz
tigram65 2008 máj. 24. - 12:05:58 Előzmény ELog
(15/134)
Naná, hogy én is felveszem...
Válasz