Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Sophie Scholl - Aki szembeszállt Hitlerrel

Sophie Scholl - Die letzten Tage
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott német háborús filmdráma, 120 perc, 2005

Értékelés:

93 szavazatból
Szerinted?
159 hozzászólás
+ 5 kép
+ 11 kép

Értékelés:

93 szavazatból
Szerinted?
159 hozzászólás
München, 1943. Miközben Európa-szerte Hitler gyilkos háborúja tombol, egy fiatalokból, főként egyetemistákból álló csoport a passzív ellenállást választja, mint a nácik és az embertelen háborújuk elleni harc egyetlen hatékony formáját. Megalakul a Fehér rózsa nevű ellenállási mozgalom, amely a Harmadik Birodalom bukásáért küzd. Sophie Scholl az egyetlen nő a csoportban - az ártatlan, fiatal lány elkötelezett, félelmet nem ismerő antifasisztává érik. 1943 február 18-án Sophie-t a bátyjával, Hansszal együtt elfogják és letartóztatják, miközben röplapokat osztogatnak az egyetemen. A következő néhány nap folyamán Sophie és Mohr, az őt kihallgató Gestapo-tiszt között heves lélektani párbaj alakul ki.
Bemutató dátuma: 2006. február 16. Forgalmazó: Best Hollywood

Stáblista

Szereplők

Julia Jentsch profilképe Julia Jentsch
Sophie Magdalena Scholl
Fabian Hinrichs profilképe Fabian Hinrichs
Hans Scholl
Gerald Alexander Held profilképe Gerald Alexander Held
Robert Mohr
Florian Stetter profilképe Florian Stetter
Christoph Probst
Johanna Gastdorf
Else Gebel
André Hennicke profilképe André Hennicke
Richter Dr. Roland Freisler
Jörg Hube
Robert Scholl

Alkotók

Linkek:

Kapcsolódó cikkek

További cikkek mutatása

Díjak és jelölések

  • Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

    2005
    Legjobb női alakítás: Julia Jentsch

  • Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

    2005
    Legjobb rendező: Marc Rothemund

  • Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

    2005
    Ökumenikus Zsűri díja: Marc Rothemund
További jelölések mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
10/10
Tamás64 nov. 11. 16:24:29 10/10
Ez egy nagyon jó film, de nem a legjobb. 10 pontot a téma, a megidézett szereplők és az általuk képviselt elvek iránti tiszteletből adok.
Sajnos a világ nem tanul, nem tudjuk (akarjuk) megkülönböztetni a jót a rossztól, amit az alábbi nézőpontok némelyike igazol. Ilyen módon a vita mindíg újraírja önmagát, csak a tárgy változik. Sajnos ezután sem lesz másként.
Válasz
Reiner Werner 2022 jún. 13. - 09:47:34 Előzmény barna pólós
Akkor örülj, hogy a véleményedet szabadon elmondhatod, annak az államában aki szerinted hazafi volt, Sophie Scoll ezzel teljesen ellentétes véleményt képviselt, és kivégezték érte.
Válasz
offtopic
Edmond Dantes 2015 szept. 18. - 14:58:21
Látod (és látom): a hiánypótlás már meg is történt. Na ugye?! De én hamarabb kapcsoltam/írtam ám, beee! :-)
Válasz
Edmond Dantes 2015 szept. 18. - 14:07:07
Jaj, hát! Kifelejtetted a fölsorolásból pl Hitlert (is): ez megbocsáthatatlan hiba! Mármint megbocsáthatatlan hiba annak számára, aki egy másik topikban (Valkûr, ld ott) von Stauffenbergéket "léptette elõ" gerinctelen hazaáruló(k)nak, feltehetõleg hasonló "elvi" platformról kiindulva mint itt Schollékat. S nekünk ehhez kell tartanunk magunkat, nekünk, akik sokak szerint nem Hitler utolsó (vagy utolsó utáni!) csatlósai, hanem hû és elkötelezett szövetségesei voltunk és maradtunk a hitlerájnak, utolsó csepp vérünkig.

Megjegyzem, ha már felhoztad, Rákóczival kapcsolatban lenne néhány keresetlen vagy keresett :-) megjegyzésem, de inkább maradok ennél a filmnél:
igényes, jó és hiteles munka, asszem még nem írtam be. (Valkûrbe igen.)
Válasz
barna pólós 2015 szept. 18. - 13:00:36
Véleményem szerint Scholl hazaáruló volt, Hitler pedig akárhogy is nézzük, mégiscsak hazafi volt.
Válasz
Ljerk 2015 szept. 18. - 02:03:37
Érdekes egyébként az, hogy Hitler politikája tulajdonképp "válasz" az I. világháború eseményeire - azonban alapvetõ tévedésben van, mivel õ csak a végét érzékelte. A vég okában keresi a konfliktusokat a kezdetek helyett. A három unokatestvér (II. Miklós orosz cár, II. Vilmos német császár és V. György angol király) bonyolult családi kapcsolatai és hatalmi álmaik voltak az igazi okok.

Európa felében a különbözõ német fejedelemségek (pld. a Szász–Coburg–Gothai-ház - https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1sz%E2%80%93Coburg%E2%80%93Gothai-h%C3%A1z) és a dán királyi ház uralkodott (IX. Keresztély dán király - Európa apósa - https://en.wikipedia.org/wiki/Christian_IX_of_Denmark) házasságok révén. Viktória angol királynõ (anyja szász–coburg–saalfeldi hercegnõ) is próbálta házasság révén még jobban összefûzni ezeket az országokat, ezért lányát hozzáadta az akkor még porosz trónörököshöz (a késõbbi német császárhoz). Ebbõl a házasságból született a késõbbi Vilmos császár, akinek az "angol" anyja sokszor emlegette neki az angol flotta erejét. Késõbb a 3 említett unokatestvér fiatalkori találkozóján György is az angol flottával dicsekedett. Ez erõs nyomott hagyott mind Miklósban, mind Vilmosban, és földrajzi megalapozottság hiányában is (csak rá kell nézni a térképekre) irigység/csakazértis szülte indokolatlan flotta fejlesztéseket hajtottak végre. Majd mind a ketten beszálltak úgymond Kína felosztásába Japán, Franciaország és Anglia oldalán/ellenében - az oroszok azonban 1904-ben és 1905-ben elvesztettek 3 flottájuk közül kettõt Japán ellenében. Nem voltak véletlenek az orosz és a késõbbi világháborús német matrózlázadások, teljesen feleslegesen küldtek hullámsírba több tízezer tengerészt.

Korábban 1863-ban a dánok és a német-osztrák szövetség közt kirobbant háború hozta az elsõ nagy szakadást a fél Európát behálozó családi kapcsolatokon alapuló monarchiákban, miután addig a rengeteg családtag: királyok, hercegek és hercegkisasszonyok rendszeresen Dániában találkoztak, utána ide nem hívták meg a poroszokat így Vilmos apját sem.

Egyébként itt is a VALÓDI HATALOM URAIRÓL van szó, akik katonák milliói felett rendelkeztek - ha a náci fajelméletet vennénk alapnak, akkor az egész I. világháború az árja monarchikus családokon belüli/közötti hatalmi harc volt, azaz az egyik árja monarchia ág vesztett, a másik meg nyert, a harmadik meg tragikus sorsra jutott (II. Miklós 16 ükszülõje közül 15 vagy dán vagy német volt).

Nyilván ez is egy teljesen szûklátószögû felfogás, és önmagában hamis is - de nincs igazságtartalom nélkül.

Nálunk teljesen a szarajevói merénylet van középpontban az I. világháború kapcsán, szinte teljesen ismeretlen ez a rávilágítás a háború okaira. Angliában jobban foglalkoznak ezzel az oldallal a királyi család származása és házasságaik miatt (meg is kellett változtatniuk a családi nevüket a világháború kitörése után és visszavonták a német rokonoktól a brit nemesi címeket).

A BBC készített egy kétrészes dokumentum filmet a témáról ( http://royalcentral.co.uk/royaltyinthemedia/royal-cousins-at-war-documentary-reveals-how-rivaling-relations-led-to-outbreak-of-first-world-war-23152 ).

A House Divided (1. rész) - https://www.youtube.com/watch?v=eTxKvtVoqzY
Into the Abyss (2. rész) - https://www.youtube.com/watch?v=rVzL-n3uE4c

A képen II. Miklós orosz cár és V. György angol király (ha nem lenne kiszínezve a szemük, nem lehetne oly könnyen kitalálni hogy ki melyik :) ).
Válasz
Ljerk 2015 szept. 17. - 19:32:50
A hatalom érdekes dolog, amíg fajelméleti oldalról Hitler a szlávoknak még szappant sem adna - addig hatalmi gyakorlati oldalról csak szövetségesei lesznek a szlovák fasiszták és a horvát usztasák. A sztálingrádi csata után pedig hirtelen felkarolja az ukrán nacionalistákat is.

De tudjuk mi lesz a hatalmi szövetségesek sorsa: lásd az SA vezetõinek likvidálását.

Ezt a hatalmi logikát csak kKISZOLGÁLNI lehet egy darabig. Aztán ha mást gondol a HATALOM VALÓDI URA, nincs a célszemélynek csoportnak semmi keresnivalója a földi életben.
Válasz
Torolt Felhasználo 2015 szept. 17. - 19:10:03
1) Egyetlen fajta Mein Kampf létezik, annyit mondott tollba A.H.
2) Beszél felsõbbrendûekrõl (urakról) és alsóbbrendûekrõl (szolgákról). Beszél a "kiválasztott" német néprõl akiknek "lebensraum" (élettér) kell, ami megint olyan hogy uralkodói rétegrõl, többletjogokról, elsõbbrenndû állampolgárokról beszél, azaz ha em is mondja ki egyúttal beszél szolgákról, alávetettekrõl.

Konkrétan beszél a Mein Kampf az "uralkodó" (avagy "mester") fajról, ami a világot és az alsóbbrendû (= szolga) fajokat hivatott irányítani.

Szóval hiába kiabálsz neonácikám, bizony rentgeteg szó van a Mein Kampfban szolgaságról.
https://en.wikipedia.org/wiki/New_Order_%28Nazism%29#Racialist_doctrine
Válasz
webulon 2013 dec. 13. - 17:23:53
Errõl megoszlik a történészek véleménye...van aki szerint igen van aki szerint nem
Én olvastam ilyet is olyat is
De tény voltak csapat összevonások
Breszt - L. ben több millió liter benzin volt felhalmozva...stb...

Szolgák lettünk volna a német uralom alatt...hát én is olvastam azt a könyvet aminek a címét nem írhatom itt le..
nos ezt nem tudhatjuk meg.
De ami tény ,hogy utána is szolgák lettünk egy kommunista, buta nem európai ország kénye kedvére....s olyan emberek kerültek hatalomra itt mint Kádár, vagy mint Rákosi , Nagy Imre stb..igazi tanult mûvelt emberek vagy inkább d.sznok?
Egyik izmus sem volt egészséges az tény de inkább egy német uralom mint egy keletrõl jött.....

1944-03-19 a német megszállás...senkit nem bántott a megszálló hadsereg..
1945-02-13 Bp eleste ..hány embert is öltek meg ruszkik ? az egész országot sínre pakolták s kivitték ..
A történelmet a gyõztesek írják az tény de
Válasz
10/10
sioux 2013 dec. 13. - 15:11:48 10/10 Előzmény webulon
A szovjetek mentalitása igen, nagyon kérdéses. De több lényeges pontban tévedsz. Egyet leírtam az elõzõ kommentben. A másik,pedig hogy megindultak volna. Épp azért kellett nekik a Molotov-Ribbentrop paktum Lengyelországot felosztó része, mert nem indultak volna meg (Sztálin tudta, hogy messze nem elég erõsek egy hódító háborúhoz nyugati irányban)-és a paktummal együtt is "csak" Lengyelo feléig mentek volna. Ami szintén galád szándék volt, de olyan ostobaságot nem állíthatsz, hogy ez vagy az az opció szerencséje volt a világnak. A wermacht megindulása nem volt szerencséje senkinek sem, sem a lengyeleknek, sem a nyugat európaiaknak, sem a magyaroknak, sem az oroszoknak és persze a németeknek sem. Plusz, ha már gyakorlati szempontokból nézed, ha az oroszok indulnak meg (a Lengyelo-ban a paktum által húzott vonalon túlra), akkor már a németek egybõl leverik õket.
Válasz
Összes hozzászólás