Van olyan, hogy a kedves, távoli egzotikus ország egy hatalmas csapdává válik, lakói pedig vadászni kezdenek a nyugati turistákra - ilyen helyzetet fest le a Kiút nélkül, a váratlanul akciósztárként szereplő Owen Wilsonnal.
Ha nem számítjuk Wes Anderson különc munkáit, akkor a 2001-es Ellenséges terület volt Owen Wilson utolsó, tényleg komoly filmje – itt egy, Bosznia felett lelőtt amerikai pilótát játszott, akinek az őt üldöző szerb csapatok elől kellett menekülnie. Az eltelt években csakis könnyed, néha túlságosan is könnyed vígjátékokban szerepelt, hogy finoman fogalmazzunk, nem erőltetve meg magát túlságosan. Szerintünk nagyon jót tett a karrierjének, hogy bevállalta a 2015-ös Kiút nélkült, ahol megint amerikaiként menekül egy idegen országban, de most vele van a családja is – mármint a filmbeli családja.
Jack Dwyer egy hatalmas vízügyi cég új üzemének igazgatójaként az egyik délkelet-ázsiai országba utazik a családjával, a feleségével (Lake Bell) és a két kislányával, valamilyen üzletet nyélbe ütni. Az életük azonban egyik pillanatról a másikra veszélybe kerül, amikor fegyveres felkelés tör ki az országban a korrupt, nyugatbarát kormány ellen. Az utcákon az erőszak lesz az úr, a lázadók valósággal vadásznak a külföldiekre, és a jelek szerint a rendőrség és a hadsereg is átáll a felkelők oldalára. A polgárháborús káosz közepette Jack találkozik Hammonddal (Pierce Brosnan), egy cinikus angol „turistával". Kétségbeesetten próbálnak eljutni az amerikai nagykövetségre, ami akkor jó ötletnek hangzik, de nyilván kell egy B terv is...
John Erick Dowdle rendező korábban elsősorban horrorokat rendezett – lásd Karantén, Ördög és Úgy fent, mint lent -, és nyilván ennek is köszönhető, hogy elképesztő módon tud feszültséget teremteni és fokozni, illetve egyáltalán nem riad vissza a véres részletektől. Az például, ahogy a vérre szomjazó lázadó tömeget ábrázolja, amely irgalmatlanul mindent elsöpör az útjából, az vérfagyasztó, és ebből logikusan következik az is, hogy a kis amerikai család csak akkor élheti túl ezt az egzotikus utazást, ha ők maguk is képesek könyörtelenek lenni. A Kiút nélkül nem egy különösebben bonyolult történetre épül – ami sokak szerint nem is túl hihető -, de nem is az a cél, hogy sokat tekerjen és nagy fordulatokkal rukkoljon elő, hanem könyörtelenül hajtja előre egyre elkeseredett hőseit egyre véresebb és kilátástalanabb helyzetekbe. Ha úgy tetszik, ez egy pokoljárás, ahol a Hammond által alakított viharvert, sokat látott alak az idegenvezető, és egy kis csavar mégis van. Egy ponton ugyanis kiderül, hogy a helyzetért, ha közvetlenül is, de a szimpatikus családfő felel.
Owen Wilsonban pedig az a jó, hogy tényleg nem akcióhős alkat, így abszolút hihető, hogy nehezen tudja lereagálni az egész helyzetet, amibe került, de képes átadni azt, hogy a saját és családja túléléséért képes bármire. Ezt persze Lake Bell is hozza – a gyerekek kevésbé, de a gyerekszínészek aligha láthatták át, mit is kell eljátszaniuk -, de aki igazán lubickol a szerepben, az Pierce Brosnan. Sokak szerint maga a figura is valószínűtlen, merthogy miért bukkan fel mindig és miért törődik annyira pont ezzel a családdal, de erre van egy kézenfekvő válasz: őt eleve a cég bérelte fel, hogy a háttérből ügyeljen hőseinkre, mert ők tudták, milyen veszélynek vannak kitéve. Apropó veszély: a filmet Thaiföldön forgatták, a tüntetők hol thaiul, hol khmerül beszélnek, és bár nincs megnevezve az ország, valószínűleg Kambodzsában járunk – ahol meg is sértődtek egy kicsit. És alig távozott a filmes stáb, hamarosan katonai csínnyel tényleg megbuktatták a korrupt, nyugatbarát kormányt – vér viszont nem folyt, viszont folyhatott volna.
