Számtalan olyan történet van, aminek középpontjában valamilyen fejlett technika áll, amit meg kell óvni, nehogy rossz kezekbe kerüljön. Azt azonban senki sem gondolta, hogy egyszer majd a szinkron is ilyen lesz, és akinek akár csak egy videókamerája van otthon, elkészítheti a maga szövegét egy-egy filmrészlethez. A kilencvenes évek elején indult hódító útjára a szinkronparódia műfaja Magyarországon, és mindmáig virágzik, ráadásul technikailag is rengeteget fejlődött. Ami azonban örök, az a trágár, vulgáris megnyilvánulás. Harmincévnyi prosztóhumorból válogattunk.

„Szarok a farmra!”

Ez volt az első, az őstojás, amit mindenki emleget, aki a kilencvenes években volt kamasz. Nem lehetett nem ismerni, ha valaki ebből idézett, és te értetlenül néztél, na az vérciki volt. Szinte minden mondata szállóigévé vált, és kiállta az idő próbáját, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy 2017-ben Lichter Péter azt a címet adta a Twin Peaks 3. évadjáról szóló esszéjének, hogy „A Twin Peaksnek vége lett, mint a Twin Peaksnek”.

Hogy megértsük, mivel is állunk szemben, harminc évet kell visszaugranunk az időben. 1992-ben a gödöllői Török Ignác Gimnázium négy végzőse, Szabó Márk, Kaján János, Bíró Szabolcs és Balogh Norbert az érettségi szünetben épp halálra unták magukat. „Ott feküdtünk a valkói házban a szőnyegen, a kamera előttünk a földön, mikrofonnal felénk fordítva, és néztük a tévéből felvett Dallas-epizódot. Az egész onnan jött, hogy annak a régi Panasonic videokamerának volt egy jó kis funkciója: megy a kép, de te közben le tudod törölni a hangot, és mikrofonnal bármit felvehetsz a helyére. Minden jelenetet többször megnéztünk, próbáltunk a szájmozgáshoz passzoló szöveget kitalálni. Persze közben rengeteget röhögtünk. A szöveg tehát félig ki volt gondolva előre, félig improvizáció volt, így csináltuk meg egyetlen délután leforgása alatt a hírhedt videót” – idézte fel Szabó Márk egy interjúban. Az effektekre is volt gondjuk: kristályedények adták a zsúrkocsi hangját, a telefon csipogós kulcstartó, az ajtócsapódás pedig mi más lenne, mint egy magnókazetta tokja.

„Unom a hülye haluidat, dőljél már le egy kicsit!”

Hanna-Barbera animációs sorozata, az Inci, Finci és Kandúr Bandi a kétezres évek elején vált újra népszerűvé, amikor elkészült a Narancs, Tetves és Dugó-trilógia. Az eredeti rajzfilm három epizódjából született a Robotkurva, a Parapéntek és a Retekegér, melyért három budakeszi gimnazista a felelős: Thavid, aMGee és HankóG. A trilógia igazi mintapéldánya a vulgáris humorforrásoknak, részekre lebontva:

• a Robotkurva a szexizmust
• Parapéntek a kábítószer fogyasztást
• Retekegér a vidékiek sztereotipizálását helyezi középpontba.

Szóval polkorrektséget ettől se várjunk. Viszont meglepő, hogy mennyire komolyan vették magukat a fiúk, és igyekeztek hangulatban és minőségben is a körülményeknek megfelelő szinkront készíteni. „Nem volt erősítőnk, se keverőpultunk – mesélte Thavid egy interjúban –, csak egy Sony mikrofon meg egy Pentium 1-es, 850 megás vincseszterrel.

Beraktam az Inci és Finci videókazettát, levettem a hangot, aztán nyomtuk freestyle-ban a hülyeséget.

A szöveggel egy nap alatt megvoltunk, utána 2-3 napig csak vágtam. A hanganyag elfoglalta a vinyóm 70 százalékát, és a szilveszteri bulin úgy kellett összehangolni, hogy egyszerre induljon el a vhs-kazi meg a hang. Ha elcsesztük, tekerhettük vissza az elejére”.

A Narancs, Tetves és Dugó tehát egy olyan poén, amin sokat kellett dolgozni. És nem csak a vágás, de az effektek előállítása is kulimunka volt. „A szöveg hamar megvolt – mondta a már idézett interjúban HankóG –, viszont

irgalmatlan meló volt megcsinálni a hangeffekteket,

a netről 2001-ben még nem lehetett ilyesmiket csak úgy leszedni. Emlékszem, a gereblyébe lépős pendülést Dávid bátyjának a zenész haverja szerezte meg, >>STUDIO 1<< feliratú másolt cédén. Szereztünk egy Magic Music Maker nevű programot is, a slattyogás meg a robotkurva zörgése mind onnan voltak. Ezzel tudtuk levinni és megemelni Don Gatto meg az egerek hangszínét”.

„A betont tudniillik öntözni kell.”

Nem csak a filmeket és a sorozatokat érte utol a szinkronparódia, például a Dallas elején látható a híres „Henkel, nem kell” reklám, de a legnépszerűbb ebben a kategóriában az az időjárás-jelentés, melyet egy bizonyos Meteorológus Mihály mond el. A MTV2-ről felvett videóban Török Dénes meteorológus lett átszinkronizálva

egyszerre alpári és szürreális

módon. Bár a végére kezd kifújni a kreativitás, az mindenképp a készítők fantáziáját dicséri, hogy számtalan vizuális jelenségre reagáltak a szövegben, és olyan apróságokra mentek rá, minthogy a naiv meteorológus az elején tényleg befakkol a világnak.

„Normális vagy?! Pára van, szemedig se látsz el.”

A fingós Star Wars-ként is emelgetett összeállítás szinte végig egyetlen humorforrással dolgozik:

a szereplők a legkülönfélébb helyzetekben szellentenek.

Ehhez sikerült megtalálni azokat filmrészleteket, ahol még akár el is hisszük, hogy a karaktert épp a bélgázok gyötrik. Nem beszélve arról, hogy még

valamiféle dramaturgiai ív is megfigyelhető,

hiszen a végén Yoda mester a lóbabfőzés technikájára tanítja meg az ifjú Luke-ot. Technikailag ez is hasonlít a Dallashoz: nagyon úgy fest, hogy egy kamerával vették fel a tévében lejátszott Star Wars jeleneteket, aminek levették a hangját és alámondták a szöveget.

„Főnök, főnök! Magának meg a fejére szorult a karburátor.”

Úgy látszik, a Csillagok háborúja sokakat megihletett, az

Ekekapa visszaránt

című szinkronparódia pedig szintén egyetlen poénra épít: a földművelést helyezi középpontba a csillagközi térben, ehhez pedig olyan tájszólást használ a régi, hangalámondásos filmek hangulatát idéző készítő, amit nem is mindig lehet érteni. Szerencsére időközben elkészült a feliratos, Full HD-s verzió.

„Ez még mindig bitang pusztulatosan fostos.”

Ha már a tájszólásnál tartunk, szerintem nincs olyan, akinek ne ugrana be Babi néni, ha a szinkronparódiákról van szó. A ropiujjú, propeller gyorsasággal daraboló asszonyt, akivel Katona József szeretne a strandra menni, de előtte még megfőzni a bauxitfőzeléket, 2009-ben ismerte meg netezők százezre. A kőleves című Magyar népmesék epizódot Dandó Zoltán szinkronizálta át olyan egyedi nyelvezettel, kitalált tájszólással, hogy az már önmagában poén.

Dandó polgári foglalkozását tekintve zenész és dalszövegíró:

a Micsoda nő ez a férfi és az Egy bolond százat csinál szövege is az ő munkája, gitárosként pedig több mint 150 lemezen hallhatjuk, olyan zenekarokban játszik, mint az Emberek, a TNT vagy Zséda. Mégis, szinte mindenki a Magyar népmesék Remix-trilógia kapcsán ismeri, melynek első darabja a Bárány Attila, utolsó pedig a Farkas Berci széjjelfagy, a Babi néni strandra megy pedig a középső, és mint ilyen, a legnépszerűbb és legjobb epizód. A trilógia egyik trükkje, hogy alapvetően alpári humor és káromkodás nélkül is működőképes.

Babi néniék kapcsán azonban muszáj kitérnünk a szerzői jogokra, mivel ezeket a videókat

Dandó már eltávolította YouTube-ról,

igaz, azóta többen is visszatöltötték. Az eredeti jogtulajdonos, a Kecskemétfilm Kft. tiltotta le a videókat, mivel a Magyar népmesék, melynek képanyagát felhasználta, hozzájuk tartozik. (A Narancs, Tetves és Dugó-trilógia sincs fenn rendesen a YouTube-on, csak egy képet kitakaró vízjellel, valószínűleg hasonló okokból.)

„Önnek nincsen egyénisége. Maga egy sztár.”

Szintén kerüli a vulgaritást A Vektor, ami a Mátrix, és a Mátrix – Újratöltve egyedi újraértelmezése. Lengyel Balázs és Mészáros Balázs az ELTE-n készítették el a kétórás filmet, ami az említett két alkotás jeleneteiből gyúr vizuálisan egy harmadikat, a szöveget pedig átszinkronizálták. Az egész valójában

a sztárkultusz és a fogyasztói társadalom kritikája,

olyan szereplőkkel, mint a bamba Neon, vagy halottnak hitt apja, Morfológus.

„Bőgd ki magadat, aztán valaki csak rád talál.”

A szinkronparódiák kultusza a mai napig töretlen, a műfaj jelenlegi, legismertebb művelője Radics Peti, aki a Barátok közttől a Legyen Ön is milliomos!-on és a Harry Potter- valamint A Gyűrűk Ura-filmeken át egészen a politikusok kampányvideójáig bármit átszinkronizál.

Trágár és cinikus humora

tökéletesen illik a szinkronparódiák hagyományához, ráadásul gyakran reagál egy-egy videóval közéleti eseményekre. Miként A Vektor esetében, úgy nála is találunk újravágott és újraértelmezett filmeket is.