A nem is oly' távoli jövőben a szép és egészséges gazdagok a Föld felett lebegő űrállomásról figyelik az odalent nyomorgókat, de jön a felturbózott Matt Damon, és rendet rak.
A világot mostanában egyszerre zseniális, nyomasztó és rendkívül kreatív, ingyen megnézhető sci-fi kisfilm sorozatával bombázó Neill Blomkamp, akit arról is ismerhetünk, hogy „majdnem” megrendezhette az Alien 5-öt, a 2009-es District 9-nal megrendezte az évtized legjobb sci-fijét. Naná, hogy szélesre tárultak előtte a kapuk az addig ismeretlen, dél-afrikai rendező előtt. És mivel arrafelé még nyeretlen csikónak számított, nem kapott ugyan gigaköltségvetést, de elég pénz jutott sztárokra, effektekre, kütyükre és látványra.
Blomkamp azért nem szédült meg a sikertől, és először a Die Antwoord énekesét, Ninját kérte fel a Elysium - Zárt világ főszerepére. A hatalmas egójú rapper azonban ekkor még szégyenlős volt - később a Chappie-ben már nem volt az -, majd Eminemet kérte fel, akinek viszont a forgatási helyszín nem volt jó, így „maradt” Matt Damon. Aki szeret kockáztatni, és nem áll tőle távol az akciószerep sem, főleg akkor, ha az nem csak futkározásról és lövöldözésről szól. És az itt játszott Max, aki egy jövőbeli masszív gettóvárosban él, majd sugárfertőzést kap, nem csak fut, lő és verekszik, ráadásul teszi ezt felturbózva, a rászerelt exoskeleton segítségével, hanem életeket ment, és egy új jövő tárulhat fel a segítségével. Merthogy a Földön nyomorgó milliárdok felett ott lebeg egy luxusűrállomás, a címbéli Elysium, ahol a gazdag kevesek csodás körülmények között élnek.
Ide akar minden csóró eljutni, ám az ottaniak az illegális bevándorlók ellen törvényt és fegyvert is bevetnek, a védelmi miniszter (Jodie Foster) könyörtelenül kilöveti a csempészhajókat, ráadásul odalent is megvannak a beépített embereik. Csakhogy Maxot nem csak egy fémváz segíti, hanem egy, a fejébe ültetett chip is, amivel újra lehetne bootolni Elysium védelmi rendszerét, ezért mindent megtesznek, hogy levadásszák. És a vadászatot a kegyetlen zsoldos, Krueger vezeti, akit nem más játszik, mint Blomkamp kabalaszínésze, a zseniális, szintén dél-afrikai Sharlto Copley , és felejtsük el az egyébként remek Damont, a mozivásznon itt először meghaló Fostert, a magának kisebb szerepet kikuncsorgó Diego Lunát meg a többieket, mert ez is Copley filmje - ő volt a District 9 főhőse annak idején.
És az az ember, aki kicsit sem sztáralkat, sőt, még színésznek sem nézném, ha az utcán, civilben találkoznék vele, minden jelenetben ellopja az egész műsort a nagyrészt általa kitalált karaktere, aki egyszerre mániákus gyilkológép, tökéletes fegyver és lázadó, aki az őt alkalmazó gazdagokat is gyűlöli. Bár Blomkamp többször nyilatkozta, hogy ha újra rendezhetné a filmet, sok mindent másként csinálna, több mindent tovább árnyalna, többet foglalkozna a szereplők motivációjával és a többi, Copley karakteréhez, alakításához biztosan nem nyúlna.
